Sárosi György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárosi György
Sarosi Gyorgy dr 1931.jpg
Személyes adatok
Születési dátum 1912. szeptember 16.
Születési hely Budapest, Magyarország
Halálozási dátum 1993. június 20. (80 évesen)
Halálozási hely Genova, Olaszország
Poszt csatár, fedezet
Junior klubok
Időszak Klub
19271931 Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19311948 Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC 0383 0(351)
Válogatottság
19311943 Magyar 1957-2000 Magyarország 062 0(42)
Edzőség
Időszak Klub
19481950 Olaszország AS Bari
1951 Olaszország Lucchese
19511953 Olaszország Juventus
19531955 Olaszország Genoa
1956 Olaszország AS Roma
? Olaszország FC Bologna
? Olaszország Breschia
1965 Svájc FC Lugano
19661972 Olaszország Sampdoria, utánpótlás
Díjak, elismerések
az FTC örökös bajnoka (1946)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Labdarúgás
Labdarúgó világbajnokság
ezüst
Franciaország, 1938

Sárosi György (Budapest, 1912. szeptember 16.Genova, 1993. június 20.) magyar válogatott labdarúgó, Olaszországban tevékenykedő edző. Eredeti családneve Stefanicsics volt, ismert még Sárosi I-ként, de jogi végzettsége okán a rajongók Sárosi doktor-ként emlegették. A World Soccer Magazine 1999. decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb labdarúgó játékosa közé sorolta.[1]

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar labdarúgás legnagyobb egyéniségeinek egyike, az 1938-as világbajnokságon ezüstérmet szerző csapat kiemelkedő klasszisa és csapatkapitánya. Az eredetileg Stefancsicsként anyakönyvezett labdarúgó családjában a sporttehetséget nem kell nagyítóval keresni. Öccse, Sárosi Béla - később csapattársa a Fradiban és a válogatottban is - 25-szörös válogatott labdarúgó, másik testvére, Sárosi László, úszó és vízilabdázó, az 1976-ban olimpiai bajnok ifj. Sárosi László édesapja.

,,Gyurka" - mindenki így becézte - a Ferencvárosi Torna Club saját nevelésű játékosának számít, bár egyetemi tanulmányai idején a BEAC-ban rúgta a labdát. 20 évesen (1932) már karmesterként irányította klubcsapatát, majd a válogatottban is kulcsember lett. Kitűnő fizikai adottságai magasfokú technikai és taktikai felkészültséggel és játékintelligenciával párosultak. Irányítókészségét, helyzetfelismerését mind védekezésben, mind támadásban érvényesítette. A Ferencváros csatára és középfedezete, 1931-1943 között 61 mérkőzésen volt válogatott és 42 gólt lőtt.

Két világbajnokságon szerepelt 1934-ben és 1938-ban, az utóbbin ezüstérmet nyert a csapat. Sárosi valamennyi mérkőzésen szerzett gólt, összesen 5-öt, ezzel csapattársa, Zsengellér Gyula és az aranyérmes olaszok csatársztárja, Silvio Piola társaságában holtversenyben a góllövőlistán is a második helyen végzett.

A Ferencvárossal 5 bajnoki aranyérmet nyert 1932 és 1941 között. Ugyancsak 5-szörös Magyar Kupa-győztes. 3-szor volt gólkirály 1936-ban, 1940-ben és 1941-ben. Tagja volt az 1937-ben a Lazio legyőzésével Közép-európai Kupa (Mitropa Cup)-győztes, 1938-ban ezüstérmes együttesnek. Az FTC-ben és a profi Ferencváros FC-ben összesen 639 hivatalos mérkőzésen 633 gólt szerzett. Ez az újabban napvilágot látott adatok alapján 646 mérkőzés, 636 gól lehet[2].

A válogatottban egy mérkőzésen elért gólcsúcsot ma is Sárosi tartja, ugyanis 1937-ben a Csehszlovákia elleni találkozón (8:3) 7 gólt rúgott a világhírű kapus, Plánička hálójába. Korszakának egyik kiemelkedő világklasszisaként méltán kapott meghívást Közép-Európa válogatottjába is 1937-ben.

1948-ban Olaszországba szerződött. 1952-ben a Juventus Sárosi György vezetésével szerezte meg az olasz bajnoki címet. Ezzel nem az első, de egyelőre az utolsó a Juvét bajnoki címre vezérlő magyar szakemberek sorában. (Utána Guttmann Béla is nyert scudettót a Juvéval, de őt menet közben elbocsátották.) Később is Itáliában élt és tevékenykedett, felnőtt edzői tevékenysége mellett tehetségek százait indította el labdarúgó pályájukon.

Sikerei, díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világbajnokság
    • ezüstérmes: 1938, Franciaország
  • Magyar bajnokság
    • bajnok: 1931–32, 1933–34, 1937–38, 1939–40, 1940–41
    • 2.: 1934–35, 1936–37, 1938–39, 1943–44, 1945-tavasz
    • 3.: 1930–31, 1932–33, 1935–36, 1942–43, 1947–48
    • gólkirály: 1935–36 (36 gól), 1939–40 (23 gól), 1940–41 (29 gól)
  • Magyar kupa
    • győztes: 1933, 1935, 1942, 1943, 1944
  • Közép-európai kupa (KK)
    • győztes: 1937
    • döntős: 1935, 1938, 1939, 1940
    • gólkirály: 1935 (9 gól), 1937 (12 gól)
  • Az év labdarúgója: 1940–41
  • az FTC örökös bajnoka (1946)

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérkőzései a válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1. 1931. május 21. Belgrád  Jugoszlávia 2 – 3 barátságos
2. 1931. szeptember 20. Budapest  Csehszlovákia 3 – 0 barátságos
3. 1931. október 4. Budapest  Ausztria 2 – 2 Európa-kupa
4. 1931. november 8. Budapest  Svédország 3 – 1 barátságos
5. 1931. december 13. Torinó  Olaszország 2 – 3 Európa-kupa
6. 1932. május 8. Budapest  Olaszország 1 – 1 Európa-kupa
7. 1932. június 19. Bern  Svájc 1 – 3 Európa-kupa
8. 1932. szeptember 18. Budapest  Csehszlovákia 2 – 1 Európa-kupa
9. 1932. október 2. Budapest  Ausztria 2 – 3 barátságos
10. 1932. október 30. Budapest  Németország 2 – 1 barátságos
11. 1933. január 29. Lisszabon  Portugália 0 – 1 barátságos
12. 1933. március 5. Amszterdam  Hollandia 2 – 1 barátságos
13. 1933. március 19. Budapest  Csehszlovákia 2 – 0 barátságos
14. 1933. április 30. Budapest  Ausztria 1 – 1 barátságos
15. 1933. július 2. Stockholm  Svédország 2 – 5 barátságos Gól : 20' 20'
16. 1933. szeptember 17. Budapest  Svájc 3 – 0 Európa-kupa
17. 1933. október 1. Bécs  Ausztria 2 – 2 barátságos
18. 1933. október 22. Budapest  Olaszország 0 – 1 Európa-kupa
19. 1934. március 25. Szófia  Bulgária 4 – 1 vb-selejtező Gól : 29' 29'
20. 1934. április 15. Bécs  Ausztria 2 – 5 barátságos Gól : 1' 1' Gól : 28' 28'
21. 1934. április 29. Prága  Csehszlovákia 2 – 2 Európa-kupa Gól : 30' 30' Gól : 56' 56'
22. 1934. május 10. Budapest  Anglia 2 – 1 barátságos Gól : 69' 69'
23. 1934. május 31. Bologna (ITA)  Ausztria 1 – 2 vb-negyeddöntő Gól : 56' 56' (11-esből)
24. 1934. október 7. Budapest  Ausztria 3 – 1 Európa-kupa Gól : 33' 33' Gól : 47' 47'
25. 1934. december 9. Milánó  Olaszország 2 – 4 barátságos Gól : 19' 19'
26. 1935. április 14. Zürich  Svájc 2 – 6 Európa-kupa
27. 1935. május 12. Budapest  Ausztria 6 – 3 barátságos Gól : 7' 7' Gól : 72' 72' Gól : 76' 76'
28. 1935. május 19. Párizs  Franciaország 0 – 2 barátságos
29. 1935. október 6. Bécs  Ausztria 4 – 4 Európa-kupa Gól : 21' 21'
30. 1935. november 10. Budapest  Svájc 6 – 1 barátságos Gól : 66' 66' Gól : 82' 82'
31. 1935. november 24. Milánó  Olaszország 2 – 2 Európa-kupa Gól : 43' 43' Gól : 78' 78'
32. 1936. március 15. Budapest  Németország 3 – 2 barátságos Gól : 83' 83'
33. 1936. május 3. Budapest  Írország 3 – 3 barátságos Gól : 6' 6' Gól : 47' 47' (11-esből)
34. 1936. május 31. Budapest  Olaszország 1 – 2 barátságos
35. 1936. december 2. London  Anglia 2 – 6 barátságos
36. 1936. december 6. Dublin  Írország 3 – 2 barátságos
37. 1937. április 11. Bázel  Svájc 5 – 1 Európa-kupa Gól : 26' 26'
38. 1937. április 25. Torinó  Olaszország 0 – 2 Európa-kupa
39. 1937. május 23. Budapest  Ausztria 2 – 2 barátságos
40. 1937. szeptember 19. Budapest  Csehszlovákia 8 – 3 Európa-kupa Gól : 34' 34' Gól : 51' 51' Gól : 60' 60' Gól : 62' 62' Gól : 77' 77' Gól : 80' 80' Gól : 85' 85'
41. 1937. október 10. Bécs  Ausztria 2 – 1 Európa-kupa Gól : 21' 21'
42. 1937. november 14. Budapest  Svájc 2 – 0 Európa-kupa Gól : 3' 3'
43. 1938. június 5. Reims (FRA)  Holland India 6 – 0 vb-nyolcaddöntő Gól : 25' 25' Gól : 89' 89'
44. 1938. június 12. Lille (FRA)  Svájc 2 – 0 vb-negyeddöntő Gól : 43' 43'
45. 1938. június 16. Párizs (FRA)  Svédország 5 – 1 vb-elődöntő Gól : 67' 67'
46. 1938. június 19. Párizs (FRA)  Olaszország 2 – 4 vb-döntő Gól : 70' 70'
47. 1938. december 7. Glasgow  Skócia 1 – 3 barátságos Gól : 72' 72' (11-esből)
48. 1939. február 26. Rotterdam  Hollandia 2 – 3 barátságos
49. 1939. május 18. Budapest  Írország 2 – 2 barátságos
50. 1939. június 8. Budapest  Olaszország 1 – 3 barátságos
51. 1939. augusztus 27. Varsó  Lengyelország 2 – 4 barátságos
52. 1939. szeptember 24. Budapest  Németország 5 – 1 barátságos
53. 1939. október 22. Bukarest  Románia 1 – 1 barátságos
54. 1939. november 12. Belgrád  Jugoszlávia 2 – 0 barátságos Gól : 28' 28'
55. 1940. március 31. Budapest  Svájc 3 – 0 barátságos Gól : 25' 25' Gól : 63' 63'
56. 1940. május 2. Budapest  Horvátország 1 – 0 barátságos
57. 1940. május 19. Budapest  Románia 2 – 0 barátságos Gól : 73' 73'
58. 1940. szeptember 29. Budapest  Jugoszlávia 0 – 0 barátságos
59. 1940. október 6. Budapest  Németország 2 – 2 barátságos
60. 1940. december 1. Genova  Olaszország 1 – 1 barátságos
61. 1940. december 8. Zágráb  Horvátország 1 – 1 barátságos
62. 1943. november 7. Budapest  Svédország 2 – 7 barátságos

Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. World Soccer 100 Players of the Century. englandfootballonline.com. (Hozzáférés: 2012. szeptember 9.)
  2. Lipcsei Péter közel a rekordhoz!

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]