Hidegkuti Nándor Stadion

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hidegkuti Nándor Stadion (Hungária krt.)
A stadion adatai
Elhelyezkedés Budapest, magyar Magyarország

Építés éve 1947

Méretek 105 m x 68 m
Felület
Befogadóképesség 12 700, ebből 5700 ülő (befogadóképesség az UEFA szerint: 5 515)
Tulajdoni viszonyok
Tulajdonos Magyarország
Bérlő MTK Budapest FC
Elhelyezkedése
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 06′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 06′ 24″

A Hidegkuti Nándor Stadion (eredeti nevén Hungária körúti stadion, másik közhasználatú nevén MTK Stadion) kezdetektől az MTK labdarúgó csapatának stadionja. Mai nevét 2002 óta viseli.[1]Az eredeti stadiont 1912. március 31-én adták át Hungária körúti stadion néven. A pályaavató mérkőzésen az MTK az FTC ellen játszott. A második világháborúban azonban lerombolták, így 1945 és 1947 között nem is lehetett mérkőzéseket rendezni. Az MTK egyesületet szolgáló létesítményt 1947-ben adták át. Jelenleg 12 700 néző befogadására alkalmas. 5700 ülő (ebből 1446 fedett) és 7000 állóhellyel rendelkezik. A stadion legmagasabb nézőszáma 37 028 fő volt, az MTK – Slavia Sofia (1–0) mérkőzésen, 1963-ban. A stadion állami tulajdonban van. 1986. augusztus 27-én a Scorpions és a Michael Schenker Group adott itt koncertet[forrás?]. A stadionban 1987 óta van villanyvilágítás. 1990. július 22-én itt koncertezett Alice Cooper. 1995-től a stadion folyamatos felújítása folyt.

A stadiont 2014. május 31-én bezárták. A búcsúmérkőzésen az MTK Bese két góljával 2:0-ra nyert a Kaposvári Rákóczi ellen.[2]
A stadiont lebontják és a helyén korszerű stadion épül.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest VIII. kerületének legnagyobb labdarúgópályája., amely a Hungária körúton található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002-ben halála után Hidegkuti Nándorról, az MTK az Aranycsapat klasszis játékosáról nevezték el a Hungária körúti stadiont.[3]

Múlt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy rivális FTC 1911-ben felavatta Üllői úti sporttelepét, amelynek hatására az MTK vezetősége is pályaépítésbe fogott. Még az év tavaszán Bárczy István budapesti polgármester támogatásával a klub megkapta a Temető dűlő és a Hungária körút mentén elterülő hét kataszteri holdnyi területet, ahol az új stadiont 1912. március 31-én avatták fel. A sikeres stadionavató kezdőrúgását, amelyen az MTK 1:0-ra legyőzte az FTC-t, Bárczy István végezte el.[4] A stadionavató óta az MTK labdarúgócsapata – kisebb-nagyobb megszakításokat leszámítva – ugyanazon a helyen, a Hidegkuti Nándor nevét viselő Hungária körúti stadionban játssza a mérkőzéseit. Az egykor szebb napokat látott, válogatott mérkőzéseknek is helyet adó létesítmény 100 esztendeje szolgál az MTK otthonaként. A második világháború során a stadiont bombatalálatok érték, ezért 1945–47 között a kék-fehér alakulat a két rivális stadionjában, Újpesten és Ferencvárosban játszotta le a hazai meccseit. A kétéves vendégség után 1947-től ismét a Hungária körúton kerül sor a hazai mérkőzések lebonyolítására. A stadion jelenlegi formáját 1953-ban nyerte el, amikor a labdarúgópályát betonszegéllyel látták el, a futópályán pedig hét futó részére alakítottak ki helyet. Az eredetileg nemzetközi sportesemények megrendezésére megépített nagy befogadóképességű stadion jellegzetessége volt a 14 sorban 3500 néző számára ülőhelyet biztosító, 104 méter hosszú kétemeletes fedett lelátójú főépület. A tetőzetet a gerincen kívül egyetlen oszlopsor tartotta, a feljutásról kényelmes feljárók gondoskodtak. A jóval egyszerűbb kialakítású, 2500 néző számára helyet biztosító B lelátóra a nézők alagsoron keresztül juthattak fel gyorsan, kényelmesen. A két kapu mögötti kanyar földtöltésre épült beton lelátóját megemelték, hat-hat sor hozzáadásával összesen 5000 fősre bővítették és „hullámfogóval” látták el. A stadion különböző pontjain hét fedett büfét alakítottak ki, a gyors bejutásról 14 pénztárhelyiség és széles kapuk gondoskodtak.[5] A stadion életében további kisebb változásokat hozott az Orth szobor 1974. május 8-ai felavatása, a kosárlabda csarnok 1978. május 21-ei befejezése, valamint a villanyvilágítás 1987. szeptember 26-ai átadása egy Bp. Honvéd elleni bajnoki mérkőzés keretén belül.[6]

Jelen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hidegkuti stadion jelenlegi állapotára jellemző, hogy a 2005/06-os bajnoki szezonban az ORFK jogerős döntése értelmében a 18. fordulóban zárt kapuk mögött kellett megrendezni a vasárnapi, Debreceni VSC elleni kiemelt kockázatúnak minősített bajnoki mérkőzést. A kifogások között szerepelt a szurkolók elkülöníthetőségének nem megoldott volta, a palánkok elhelyezése, és a zártláncú kamerarendszer hiánya is.[7] Az MTK esetében érdekesen alakult az Orbán kormány által meghirdetett stadionrekonstrukció. Annak ellenére, hogy az MTK az egyik legnagyobb múltú labdarúgócsapat és a stadion jócskán megérett a rekonstrukcióra, a Hungária körúti létesítmény csak a C kategóriába került. Mivel a klub 1997-ben saját költségén - részben - felújította a Hungária körúti pályát, az egyesület vezetői tárgyalásokat kezdeményeztek Deutsch Tamás sportminiszterrel, hogy a stadionra szánt 340 millió forintot inkább az utánpótlás-játékosok által használt létesítményekre fordítsák. Ezt az ISM nem engedélyezte, így a tárgyalások 2002 áprilisában megszakadtak. Az MTK vezetése 2002 novemberében tudta meg, hogy az akkori kormány sportminisztere egy májusi rendelettel visszavonta a klubnak megítélt támogatást. Az MTK tehát egy forintot sem látott a rekonstrukciós programból.[6]

Jövő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1995-ös tulajdonos váltás óta a stadion felújítása/állagmegőrzése folyamatos. Saját beruházásként, állami támogatás nélkül megtörtént a lelátók betonozása, új műanyag ülések felszerelése, VIP páholyok kialakítása. Természetesen a lelátók felújítása és beszékezése a stadion befogadóképességére is hatással volt. A fedett A lelátó ülőhelyeinek száma 1446-ra csökkent, az alatta lévő teraszé 1075-re. Az összesen 2521 székből 2156 nem UEFA kompatibilis támla nélküli és csak 365 az UEFA kompatibilis támlás székek száma. A helyzet a szemben lévő B lelátó esetében valamivel jobb. Az itt található 2994 székből 1417 támla nélküli, míg 1577 támlás szék.[8] A kosárlabdapályát műfüves sportcsarnokká alakították át, modernizálták az erősítő termet, és kiépítették az öntözőberendezést. Ennek ellenére elmondható, hogy a Hidegkuti stadion az Albert és a Szusza stadionokkal összehasonlítva lehangoló képet mutat. A beinduló budapesti stadionbiznisz keretén belül várható, hogy a KVI pályázatot ír ki a területre. A kiírás után kezdődhet az építkezés, hogy az elkészült terveknek megfelelően a mostani, elméletileg 12700, gyakorlatilag 7700 néző befogadására alkalmas stadion helyén egy kisebb de korszerűbb, 6-8000 férőhelyes létesítmény épüljön. A tervek szerint a mostani stadiont részlegesen zárnák le az építkezés idejére, és annak befejeztével egy teljesen új, kisebb, de korszerű pályát avatnának, akár két éven belül. A fedett lelátójú, multifunkcionális stadion különböző események befogadására, például koncertek megrendezésére is alkalmas lenne.[9]

Nézőszám[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma már nehezen hihető el, hogy az MTK stadionja valamikor több tízezres tömegeket vonzott és a labdarúgók tömött lelátók előtt játszottak. Még az 1980-as évek végén sem volt ritka a 10.000-es nézőszám a Hungária körúton. Sajnos különböző okok miatt csak az elmúlt húsz évben 2/3-dal csökkent az MTK mérkőzéseit látogatók száma. Míg az 1987/88-as bajnoki szezonban - amely egy váratlanul, de nem érdemtelenül megnyert bajnokság után következett - még átlag 6233 néző tekintette meg a mérkőzéseket, addig ez a szám 1992/93-ban már csak 2880 volt. A nézőszám az elmúlt szűk tizenöt évben az alábbiak szerint alakult: 1993/94 - 2533, 1994/95 - másodosztály, 1995/96 - 2867, 1996/97 - 2853, 1997/98 - 3035, 1998/99 - 3647, 1999/2000 - 2701, 2000/2001 - 2211, 2001/02 - 1659, 2002/03 - 1875, 2003/04 - 2225, 2004/05 - 1447, 2005/06 - 1223, 2006/07 - 1087.[10] Általános bizakodásra adhat okot, hogy a múlt évhez képest a 2007–2008-as szezon első néhány mérkőzésén a hazai labdarúgó-élvonal helyszíni nézettsége jelentősen megugrott. Míg tavaly átlagosan alig több mint 2400-an látogattak ki egy első osztályú labdarúgó mérkőzésre, addig ebben a szezonban eddig közel háromezren. A nézettség még így is jelentősen elmarad nemcsak a legnagyobb futballnemzetek, de még a környező országok ligáinak átlagos látogatottságától is, ám a magyar klubok bízhatnak benne, hogy megfordul az évek óta tartó kedvezőtlen tendencia.[11]

Válogatott mérkőzések színhelyeként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Kiírás Ellenfél Eredmény Nézőszám
1990. október 31. 1992-es EB-selejtező  Ciprus 4-2 4000

Néhány koncert a stadionban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hidegkutiról nevezik el az MTK stadionját”, origo.hu, 2002. február 14. (Hozzáférés ideje: 2010. február 18.) 
  2. http://www.mtkhungaria.hu/index.php?action=main&nid=11426&sact=news
  3. Hidegkutiról nevezik el az MTK stadionját”, origo.hu, 2002. február 14. (Hozzáférés ideje: 2010. február 18.) 
  4. Rejtő László: Kilenc klub krónikája, Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1969, pp. 38-40
  5. Még ebben az évben kinyit a gyönyörű Bástya-stadion, Népsport, 1953. május 15, Internet, 2010. január 4., http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/9/tortenet-atalakitasok
  6. ^ a b http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20031117stadion.html
  7. Zárt kapuk a Hungária körúton és Kispesten, Internet, 2006. március 10., http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20060310zart.html
  8. http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/9/tortenet-atalakitasok
  9. MTK: multifunkcionális pálya épülhet a Hidegkuti Stadion helyén, Internet, 2007. július 17., http://www.nemzetisport.hu/cikk.php?cikk=145175&
  10. http://www.european-football-statistics.co.uk/attn.htm
  11. Kevés néző, rossz foci: melyik az ok és az okozat? Internet, 2007. július 25., http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&ci190031

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]