| Lázár Gyula |
 |
| Lázár Gyula |
| Személyes adatok |
| Születési dátum |
1911. január 24. |
| Születési hely |
Füzesgyarmat, Magyarország |
| Halálozási dátum |
1983. február 27. (72 évesen) |
| Halálozási hely |
Budapest, Magyarország |
| Becenév |
Tanár úr |
| Poszt |
balfedezet |
| Profi klubok1 |
|
|
| Válogatottság |
|
|
| Edzőség |
|
|
| Díjak, elismerések |
|
|
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok száma) |
Lázár Gyula, beceneve: Tanár úr, (Füzesgyarmat, 1911. január 24. – Budapest, 1983. február 27.) világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó. Tagja a Ferencváros 1931-1932-es idényben 100 százalékos eredménnyel bajnokságot nyert csapatának. Becenevét a szurkolóktól kapta: kiválóan kezelte a labdát, pontosan passzolt és csúszos talajon sem volt párja a pályán. Mindig szerény volt és játékostársai is egyöntetűen elismérték játéktudását.
1930-ban mutatkozott be az Üllői úton, egy Wiener AC elleni 1-0-s győzelmet hozó találkozón. Többször hívták külföldre játsztani, de végig hű maradt a Ferencvároshoz, ahol összesen 511 (!) mérkőzésen szerepelt (273 bajnoki, 199 nemzetközi, 39 hazai díjmérkőzés) és 39 gólt szerzett (12 bajnoki, 27 egyéb). Ötszörös magyar bajnok, négyszeres magyar kupa-győztes, egyszeres KK győztes. Az FTC-ben utoljára 1943. november 14-én lépett pályára az Újpest ellen (1-2) a Megyeri úton.
1931 és 1941 között 49 alkalommal szerepelt a válogatottban és 1 gólt szerzett. 1931-ben a Svájc elleni 6-2-es győzelemmel végződött mérkőzésen mutatkozott be a nemzeti tizenegyben. Lázár kiváló játékot produkált és a meccs végén a játékosokat a szurkolók a vállukon vitték le a pályáról. Játszott az 1934-es olaszországi és az 1938-as franciaországi világbajnokságon. Itt az ezüstérmet szerzett csapat tagja.
1937. június 20-án tagja a Közép-Európa válogatottnak, mely 3-1-re legyőzte a Nyugat-Európa válogatottat.
| „ |
Lázár nagysága abban tornyosul fel a magyar futball egén, hogy benne mintha sűrítve jelentkezne, amit elődei tudtak, tettek és a pályán véghezvittek. Művésze a labdának a szó egész értelmében, de művésze a játéknak is olyan egyéniséggel, amely bele tud olvadni az egészbe, az eggyüttesbe, hogy annak minden mozdulatával hasznára váljon. |
” |
|
– Nemzeti Sport, 1931
|
1958 és 1959 között az egyiptomi válogatottnál szövetségi edző. A hatvanas években a görög Panathinaikósznál dolgozik, mint edző.
- világbajnoki 2.: 1938 - Franciaország
- Közép-európai kupa-győztes: 1937
- Magyar bajnok: 1931-1932, 1933-1934, 1937-1938, 1939-1940, 1940-1941
- Magyar kupagyőztes: 1933, 1935, 1942, 1943
- Az év labdarúgója: 1933
- az FTC örökös bajnoka: 1974
Mérkőzései a válogatottban [szerkesztés]
Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.
Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 136. o. ISBN 963-547-891-0
- Nagy Béla: Fradisták – Portréalbum 1.. Budapest, 1979
- Nagy Béla: Fradi futballkönyv. Budapest, Sportpropaganda, 1985, ISBN 963-7543-04-X
- Antal Zoltán – Hoffer József: Alberttől Zsákig, Budapest, Sportkiadó, 1968
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek, Budapest, Sportkiadó, 1977, ISBN 963-253-501-4
- Hegyi Tamás: A magyar futball legjobb 50 labdarúgója (Aréna 2000 - Budapest, 2008) ISBN 978-963-9729-82-7
