Osztrák labdarúgó-válogatott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ausztria Ausztria
Osztrák Labdarúgó-szövetség
OFB.png
Osztrák Labdarúgó-szövetség címere
Adatok
Szövetség neve Österreichischer Fußball Bund
Konföderáció Európai Labdarúgó-szövetség (Európa)
Stadion Ernst Happel Stadion

Szövetségi kapitány Svájc Marcel Koller
Csapatkapitány Marc Janko

Legtöbb válogatottság Andreas Herzog (103)
Legtöbb válogatott gól Toni Polster (44)
FIFA-kód AUT
Ranglista helyezések
FIFA-rang 23. +/-
Legmagasabb
FIFA-rang
17.
(1999. május)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
102.
(2008. április)

Élő-rang 60.
Legmagasabb
Élő-rang
1.
(1934. május)
Legalacsonyabb
Élő-rang
63.
(2007. október
2007. november)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1902. október 12., Bécs, Ausztria
 Ausztria 5 – 0 Magyarország 
Legnagyobb győzelem
1977. április 30., Salzburg, Ausztria
 Ausztria 9 – 0 Málta 
Legnagyobb vereség
1908. június 8., Bécs, Ausztria
 Ausztria 1 – 11 Anglia 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 7 (Először: 1934)
Legjobb eredmény Bronzérmes (1954)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 1 (Először: 2008)
Legjobb eredmény Csoportkör (2008)

Az infobox utoljára frissítve: 2014. október 16.

Az Osztrák labdarúgó-válogatott Ausztria nemzeti csapata, amelyet az Osztrák Labdarúgó-szövetség (Németül: Österreichischer Fußball Bund) irányít.

Eddig hét alkalommal sikerült kijutnia labdarúgó-világbajnokságra, legutóbb 1998-ban. Legjobb eredménye egy harmadik helyezés 1954-ből.

Az Európa-bajnokságon először 2008-ban szerepelt, amikor Svájccal közösen voltak a torna házigazdái.

A válogatott története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztrák Labdarúgó-szövetséget 1904 március 18-án alapították az Osztrák–Magyar Monarchián belül. Az osztrák labdarúgásnak a Bécsben élő britek adták meg a kezdőlökést. Első hivatalos válogatott mérkőzésén 1902-ben az osztrák csapat 5–0-ra verte Magyarország válogatottját. Az Anglia-Skócia összecsapás után ez a világ második leggyakoribb nemzetközi mérkőzése. Az 1930-as évekre Európa meghatározó válogatottjai közé tartoztak és ekkor nevezték el őket Wunderteam-nek, azaz csodacsapatnak. A csapat legnevesebb játékosa Matthias Sindelar volt. 1931. október 16-án Ausztria volt az első európai válogatott, mely legyőzte Skóciát.

A csodacsapat (Wunderteam)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akárcsak Magyarországon az Aranycsapat, Ausztriában is volt egy rövid fénykora a labdarúgó válogatottnak, mégpedig 1931 és 1932 folyamán. Ebben az időszakban 14 mérkőzésen maradt veretlen a csapat. Nagyarányú győzelmeket aratott, így Skócia ellen 5:0, Németország ellen 6–0 és 5–0, Svájc ellen 8–1, Magyarország ellen 8–2 arányban. 1934 nyaráig 30 mérkőzésen 101 gólt lőttek a játékosok, a világbajnokság favoritjának kiáltották ki őket.

Az 1934-es labdarúgó-világbajnokságon végül a negyedik helyen végeztek, miután az elődöntőben 1–0-ás vereséget szenvedtek Olaszország ellen, majd a harmadik helyért rendezett mérkőzésen Németország ellen maradtak alul 3–2 arányban.

Az 1936. évi berlini nyári olimpiai játékokon ezüstérmet szereztek, miután a döntőt 2–1-re elveszítették Olaszországgal szemben. Az osztrákok válogatott játékával lenyűgözte a világot. A rengeteg passzra, sok mozgásra épülő taktika a Wunderteam-Aranycsapat vonulat miatt kapta később a Dunai Iskola becenevet. A taktika a csapat mindenható menedzserét, Hugo Meislnek dicsérte, a csapat körüli mindenes szerepét is betöltő szakember vezette be a totális futball alapjaként is ismert játékrendszert az osztrák válogatottnál.

Az osztrák válogatott ezután kijutott az 1938-as világbajnokságra, de miután Ausztriát az Anschluss értelmében Németországhoz csatolták, nem vett részt a tornán. Március 28-án a FIFA-t értesítették, hogy az Osztrák Labdarúgó-szövetség, mint önálló szervezet, megszűnt létezni, ennek ellenére 1938. április 3-án Ausztria–Németország mérkőzést rendeztek a bécsi Práterben. Szűk egy hónappal az Anschluss után Adolf Hitler parancsára az osztrák válogatottat feloszlatták és utasították a játékosokat, hogy utazzanak a német válogatott edzőtáborába. Egy erős, egyesített német válogatottat szerettek volna indítani a világbajnokságon, melyben az osztrák játékosok ugyanúgy helyet kapnak, azonban a német válogatott szövetségi kapitányának Sepp Herbergernek nagyon kevés ideje maradt, hogy előkészítse és egyesítse a különböző játékstílusokat. Néhány osztrák játékos, ha nehezen is, de eleget tett a kérésnek, azonban nem sok köszönet volt a játékukban, az 1938-as világbajnokság a német válogatott történetének legrosszabb tornája volt. Külön említést érdemel még Matthias Sindelar esete, akit hiába kértek több alkalommal is, hogy csatlakozzon, határozott nemmel utasította el a németeket. 1939. január 23-án barátnőjével egyetemben holtan találták a lakásában.[1]

A világháborút követően[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború után Ausztria ismét elnyerte függetlenségét. Az osztrák válogatott történetének legjobb eredményét 1954-ben érte el, amikor a világbajnokság elődöntőjében ugyan 6–1-es vereséget szenvedett az NSZK-tól, de a harmadik helyért rendezett mérkőzésen 3–1 arányban legyőzte Uruguay-t. Az 1958-as svédországi világbajnokságra szintén kijutott, de a csoportkör után búcsúzni kényszerült.

Ezután hosszú időszak következett, egészen az 1978-as labdarúgó-világbajnokságig egyetlen neves tornára sem sikerült kvalifikálnia magát az osztrák válogatottnak.

1970-es, 1980-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1978-as vb-n szereplő osztrák válogatott.

A Herbert Prohaska, Hans Krankl és Bruno Pezzey fémjelezte válogatott kijutott az 1978-as és az 1982-es világbajnokságra. Az 1978-as argentínai tornán az első csoportkör végén a csoportját megnyerve jutott tovább a második csoportkörbe, ahol ugyan két vereséget követően biztosan az utolsó helyen végzett, de sikerült legyőznie és egyben elütnie a továbbjutástól a végső győzelemre is esélyesnek tartott NSZK-t 3–2 arányban. A mérkőzés azóta legendává vált és Cordobai csodaként lett elnevezve. Ezen a mérkőzésen Krankl kétszer is eredményes tudott lenni.

Az 1982-es világbajnokságra már némileg visszaesett a teljesítménye az osztrák csapatnak. A németekkel ismét egy csoportba kerültek és az egymással lejátszott mérkőzésükön– mely 1–0-ás német győzelmet eredményezett– együttesen kiejtették Algériát.[2] Történt mindez úgy, hogy nagyon jól tudták csak ebben az esetben juthat tovább mindkét csapat. Horst Hrubesch 10. percben szerzett találatát követően már nem is történt semmi érdemleges a mérkőzésen. A labdarúgás történetének egyik legnagyobb szégyeneként lett aposztrofálva a mérkőzés.[3] Ezután döntöttek arról, hogy az utolsó csoportkör mérkőzéseit egy időpontban kell megrendezni.[4]

1990-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Toni Polster

A Toni Polster vezette Ausztria nyolc év után tért vissza a világbajnokság mezőnyébe. Az 1990-es világbajnokságon annak ellenére, hogy 2–1 arányban legyőzte az Egyesült Államok válogatottját már a csoportkör után kiesett. Az 1992-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőiben bombameglepetésre 1–0-ás vereséget szenvedett a Feröer-szigetek ellen. A mérkőzést a svédországi Landskronaban rendezték, mivel Feröeren ekkor nem volt füves pálya. Minden bizonnyal ez osztrák válogatott történetének egyik legsötétebb napja.[5]

Az 1998-as világbajnokságon B csoportba került az osztrák csapat Chile, Olaszország és Kamerun társaságában. Első mérkőzésüket Kamerun ellen játszották és Pierre Njanka góljával az afrikaiak szereztek vezetést, amire Toni Polster válaszolt a 91. percben. Chile ellen meglehetősen hasonló volt a forgatókönyv. Marcelo Salas révén a chileiek jutottak előnyhöz, majd érkezett a csereként beállt Ivica Vastić és egyenlített. Utolsó csoportmérkőzésükön Olaszországtól szenvedett 2–1-es vereséget. Christian Vieri a 49., majd Roberto Baggio a 89. percben talált be, amire Andreas Herzog válaszolt büntetőből. Az osztrákok 2 ponttal zártak, ami kevés volt a továbbjutáshoz.

2000-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztria labdarúgó-válogatottja a Spanyolország elleni mérkőzésen 2009.11.18-án.
Ausztria labdarúgó-válogatottja 2010.03.03-án.
Ausztria labdarúgó-válogatottja a Svédország elleni mérkőzésen 2013.06.07-én.

Az 1998-as világbajnokságot követően a válogatott több meghatározó játékosa visszavonult. A nemzeti együttes komoly változásokon mente keresztül. A következő világbajnokságról és Európa-bajnokságról lemaradtak és közben súlyos (a Feröeri vereségükkel megegyező), nagy különbségű vereségeket szenvedtek el: Spanyolországtól 9–0-ra, Izraeltől 5–0-ra kaptak ki 1999-ben.

2006-ban Josef Hickersberger lett a szövetségi kapitány, akinek az irányításával sikerült 2006. végén legyőznie Svájcot, ezzel megszakítva egy rossz sorozatot.

A 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokságon Ausztria társrendezőként, Svájc mellett automatikusan részt vett a tornán. A csoportkörben Horvátország, Lengyelország és Németország volt a három ellenfél. Azonban az automatikus részvételnek nem mindenki örült Ausztriában. Szurkolók egy csoportja kezdeményezést hozott létre, miszerint a gyenge játékerőt képviselő osztrák válogatott ne induljon el az Eb-n, ne rontsa el a rajongók örömét, pocsék játékával. A petíciót több, mint 10 000 szurkoló írta alá, de végül nem lett belőle semmi.[6] A válogatott az előzetes várakozásokkal ellentétben helyt állva szerepelt. A horvátoktól 1–0-ra kapott ki, a lengyelekkel 1–1-es döntetlent játszott. A németek elleni mérkőzésen még volt esélye akár a továbbjutásra is, de Michael Ballack szabadrúgásgóljával a németek nyertek 1–0 arányban.

A 2008-as Európa-bajnokságot követően Hickersberger lemondott, helyét a cseh válogatottól távozó Karel Brückner vette át. A 2010-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőit vele kedte meg a válogatott, de nyolc hónap elteltével 2009. márciusában leváltották, az új kapitány Didi Constantini lett. Annak ellenére, hogy Ausztriának még a pót selejtezőt érő pozíciót sem sikerült elérnie, Brückner irányítása alatt Franciaországot egy emlékezetes mérkőzésen legyőzte 3–1-re. A franciáknak ez volt az egyetlen vereségük a selejtezőkben.

A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőiben Németország, Törökország és Belgium mögött a negyedik helyen végzett.

A 2014-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben Németország és Svédország mögött a harmadik helyen zárt.

A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A G.csoport állása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat M Gy D V G+ G– Gk P
 Ausztria 4 3 1 0 5 2 +3 10
 Svédország 4 1 3 0 5 3 +2 6
 Oroszország 4 1 2 1 6 3 +3 5
 Montenegró 4 1 2 1 3 2 +1 5
 Liechtenstein 4 1 1 2 1 6 –5 4
 Moldova 4 0 1 2 2 5 –3 1

Mérkőzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014. szeptember 8.
20:45
Ausztria  1–1  Svédország
Alaba Gól : 7' 7' (11-esből) (1–1)
Jegyzőkönyv
Zengin Gól : 12' 12'


2014. október 9.
20:45
Moldova  1–2  Ausztria
Dedov Gól : 27' 27' (11-esből) (1–1)
Jegyzőkönyv
Alaba Gól : 12' 12' (11-esből)
Janko Gól : 51' 51'


2014. október 12.
18:00
Ausztria  1–0  Montenegró
Okotie Gól : 24' 24' (1–0)
Jegyzőkönyv


Stadion[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

L'Ernst Happel Stadion

Az osztrák labdarúgó-válogatott első számú otthona az Ernst Happel Stadion (korábbi nevén: Práter Stadion), mely Bécsben a Práter nevezetű park közelében található.

Befogadóképessége 49 825 fő, mely egyike volt a Svájccal közösen megrendezett 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság helyszíneinek. A torna döntőjét is itt rendezték.

UEFA ötcsillagos besorolással Európa egyik legjobb és legmodernebb stadionja. Ez az egyetlen ötcsillagos labdarúgó-stadion, amely 50 000 nézőnél kevesebb befogadására alkalmas.

Szerelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Austria Bundesadler.svg
Klasszikus

Ausztria hazai szerelése hosszú időn keresztül a fehér mez, fekete nadrág, fekete sportszár volt, ugyanúgy, ahogy a német válogatottnál, annyi különbséggel, hogy a németek fehér sportszárat viselnek. A megkülönböztetés érdekében, 2004-ben Hans Krankl szövetségi kapitányként javasolta, hogy az első számú szerelés az osztrák zászló színeinek megfelelően piros mezből, fehér nadrágból és piros sportszárból álljon.

A mezekre nem a Labdarúgó-szövetség címere van felhímezve, hanem Ausztria címerállatának számító fekete egyfejű sas piros, fehér, piros pajzson.

Az osztrák válogatottat jelenleg a puma látja el sportszerekkel.


1978
1982
1990
1992
1998
2008
2012

Nemzetközi eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgó-világbajnokság
  • Bronzérmes: 1 alkalommal (1954)
  • 4. helyezett: 1 alkalommal (1934)
Gold medal.svg Olimpiai játékok
  • Ezüstérmes: 1 alkalommal (1936)
Dr. Gerö kupa
  • Bajnok: 1 alkalommal (1931–1932)
  • Ezüstérmes: 2 alkalommal (1927–1930, 1933–1935)
  • Bronzérmes: 2 alkalommal (1948–1953, 1954–1960)

Világbajnoki-szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Uruguay 1930 Nem jutott be - - - - - - -
Olaszország 1934 Elődöntő 4. 4 2 0 2 7 7
Franciaország 1938 Kijutott, de visszalépett - - - - - - -
Brazília 1950 Visszalépett - - - - - - -
Svájc 1954 Bronzérmes 3. 5 4 0 1 17 12
Svédország 1958 Csoportkör 15. 3 0 1 2 2 7
Chile 1962 Visszalépett - - - - - - -
Anglia 1966 Nem jutott be - - - - - - -
Mexikó 1970 Nem jutott be - - - - - - -
NSZK 1974 Nem jutott be - - - - - - -
Argentína 1978 2. csoportkör 7. 6 3 0 3 7 10
Spanyolország 1982 2. csoportkör 8. 5 2 1 2 5 4
Mexikó 1986 Nem jutott be - - - - - - -
Olaszország 1990 Csoportkör 18. 3 1 0 2 2 3
USA 1994 Nem jutott be - - - - - - -
Franciaország1998 Csoportkör 23. 3 0 2 1 3 4
Dél-KoreaJapán 2002 Nem jutott be - - - - - - -
Németország 2006 Nem jutott be - - - - - - -
Dél-Afrika 2010 Nem jutott be - - - - - - -
Brazília 2014 Nem jutott be - - - - - -
Összesen 7/19 29 12 4 13 43 47

Európa-bajnoki-szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Franciaország 1960 Nem jutott be - - - - - - -
Spanyolország 1945 1964 Nem jutott be - - - - - - -
Olaszország 1968 Nem jutott be - - - - - - -
Belgium 1972 Nem jutott be - - - - - - -
Jugoszlávia 1976 Nem jutott be - - - - - - -
Olaszország 1980 Nem jutott be - - - - - - -
Franciaország 1984 Nem jutott be - - - - - - -
NSZK 1988 Nem jutott be - - - - - - -
Svédország 1992 Nem jutott be - - - - - - -
Anglia 1996 Nem jutott be - - - - - - -
BelgiumHollandia 2000 Nem jutott be - - - - - - -
Portugália 2004 Nem jutott be - - - - - - -
SvájcAusztria 2008 Csoportkör - 3 0 1 2 1 3
LengyelországUkrajna 2012 Nem jutott be - - - - - - -
Összesen 1/14 3 0 1 2 1 3

Játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi keret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legtöbb válogatottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andreas Herzog a válogatottsági csúcstartó 103 mérkőzéssel.
# Név Időszak Vál. Gólok
1 Andreas Herzog 1988–2003 103 26
2 Toni Polster 1982–2000 95 44
3 Gerhard Hanappi 1948–1964 93 12
4 Karl Koller 1952–1965 86 5
5 Friedrich Koncilia 1970–1985 84 0
Bruno Pezzey 1975–1990 84 9
7 Herbert Prohaska 1974–1989 83 10
8 Hans Krankl 1973–1985 69 34
Andreas Ivanschitz 2003–present 69 12
10 Heribert Weber 1976–1989 68 1

Legtöbb gólt szerző játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anton "Toni" Polster 44 góljával jelenleg az osztrák válogatott történetének második legeredményesebb játékosa.
# Név Időszak Gólok Vál. Átlag
1 Toni Polster 1982–2000 44 95 0.46
2 Hans Krankl 1973–1985 34 69 0.49
3 Johann Horvath 1924–1934 29 46 0.63
4 Erich Hof 1957–1968 28 37 0.76
5 Anton Schall 1927–1934 27 28 0.96
6 Matthias Sindelar 1926–1937 27 43 0.79
7 Andreas Herzog 1988–2003 26 103 0.25
8 Karl Zischek 1931–1945 24 40 0.60
9 Walter Schachner 1976–1994 23 64 0.36
10 Theodor Wagner 1946–1957 22 46 0.48

Ismertebb játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • J. Skocek und W. Weisgram, Wunderteam Österreich, 1996.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nem lett náci az osztrák vébéhős”, http://sportgeza.hu/, 2010. május 14. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) 
  2. A hanyatlás évei”, http://hir24.hu/, 2008. április 28. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) 
  3. A futballtörténelem legsötétebb mérkőzése”, http://focitipp.hu/, 2008. június 5. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) 
  4. A futballvébék legdurvább szívatása”, http://sportgeza.hu/, 2010. június 8. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) 
  5. A feröeri diadal oly ritka, hogy még a riporter is eszét veszti”, http://nemzetisport.hu/, 2014. október 14. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) 
  6. LABDARÚGÁS – Osztrák-svájci Európa-bajnokság az osztrák válogatott nélkül?”, http://boon.hu/, 2007. szeptember 20. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák labdarúgó-válogatott témájú médiaállományokat.