Osztrák labdarúgó-válogatott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ausztria Ausztria
Osztrák Labdarúgó-szövetség
OFB.png
Osztrák Labdarúgó-szövetség címere
Adatok
Szövetség neve Österreichischer Fußball Bund
Konföderáció UEFA (Európa)
Stadion Ernst Happel Stadion

Szövetségi kapitány Ausztria Willi Ruttensteiner
Csapatkapitány Andreas Ivanschitz

Legtöbb válogatottság Andreas Herzog (103)
Legtöbb válogatott gól Toni Polster (44)
FIFA-kód AUT
Ranglista helyezések
FIFA-rang 39. +/-
Legmagasabb
FIFA-rang
17.
(1999. május)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
102.
(2008. április)

Élő-rang 60.
Legmagasabb
Élő-rang
1.
(1934. május)
Legalacsonyabb
Élő-rang
63.
(2007. október
2007. november)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1902. október 12., Bécs, Ausztria
 Ausztria 5 – 0 Magyarország 
Legnagyobb győzelem
1977. április 30., Salzburg, Ausztria
 Ausztria 9 – 0 Málta 
Legnagyobb vereség
1908. június 8., Bécs, Ausztria
 Ausztria 1 – 11 Anglia 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 7 (Először: 1934)
Legjobb eredmény Bronzérmes (1954)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 1 (Először: 2008)
Legjobb eredmény Csoportkör (2008)

Az infobox utoljára frissítve: 2009. április 8.

Az Osztrák labdarúgó-válogatott Ausztria nemzeti csapata, amelyet az Osztrák Labdarúgó-szövetség (Németül: Österreichischer Fußball Bund) irányít.

Eddig 8 alkalommal sikerült kijutnia labdarúgó-világbajnokságra, legutóbb 1998-ban. Az Európa-bajnokságon először 2008-ban szerepelt társrendezőként Svájccal.

A válogatott története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztrák Labdarúgó-szövetséget 1904 március 18-án alapították az Osztrák–Magyar Monarchián belül. Az osztrák labdarúgásnak a Bécsben élő britek adták meg a kezdőlökést. Első hivatalos válogatott mérkőzésén 1902-ben az osztrák csapat 5–0-ra verte Magyarország válogatottját. Az Anglia-Skócia összecsapás után ez a világ második leggyakoribb nemzetközi mérkőzése. Az 1930-as évekre Európa meghatározó válogatottjai közé tartoztak és ekkor nevezték el őket Wunderteam-nek, azaz csodacsapatnak. A csapat legnevesebb játékosa Matthias Sindelar volt. 1931. október 16-án Ausztria volt az első európai válogatott, mely legyőzte Skóciát.

A csodacsapat (Wunderteam)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akárcsak Magyarországon az Aranycsapat, Ausztriában is volt egy rövid fénykora a labdarúgó válogatottnak, mégpedig 1931 és 1932 folyamán. Ebben az időszakban 14 mérkőzésen maradt veretlen a csapat. Nagyarányú győzelmeket aratott, így Skócia ellen 5:0, Németország ellen 6–0 és 5–0, Svájc ellen 8–1, Magyarország ellen 8–2 arányban. 1934 nyaráig 30 mérkőzésen 101 gólt lőttek a játékosok, a világbajnokság favoritjának kiáltották ki őket.

Az 1934-es labdarúgó-világbajnokságon végül a negyedik helyen végeztek, miután az elődöntőben 1–0-ás vereséget szenvedtek Olaszország ellen, majd a harmadik helyért rendezett mérkőzésen Németország ellen maradtak alul 3–2 arányban.

Az 1936. évi berlini nyári olimpiai játékokon ezüstérmet szereztek, miután a döntőt 2–1-re elveszítették Olaszországgal szemben. Az osztrákok válogatott játékával lenyűgözte a világot. A rengeteg passzra, sok mozgásra épülő taktika a Wunderteam-Aranycsapat vonulat miatt kapta később a Dunai Iskola becenevet. A taktika a csapat mindenható menedzserét, Hugo Meislnek dicsérte, a csapat körüli mindenes szerepét is betöltő szakember vezette be a totális futball alapjaként is ismert játékrendszert az osztrák válogatottnál.

Az osztrák válogatott ezután kijutott az 1938-as világbajnokságra, de miután Ausztriát az Anschluss értelmében Németországhoz csatolták, nem vett részt a tornán. Március 28-án a FIFA-t értesítették, hogy az Osztrák Labdarúgó-szövetség, mint önálló szervezet, megszűnt létezni, ennek ellenére 1938. április 3-án Ausztria–Németország mérkőzést rendeztek a bécsi Práterben. Szűk egy hónappal az Anschluss után Adolf Hitler parancsára az osztrák válogatottat feloszlatták és utasították a játékosokat, hogy utazzanak a német válogatott edzőtáborába. Egy erős, egyesített német válogatottat szerettek volna indítani a világbajnokságon, melyben az osztrák játékosok ugyanúgy helyet kapnak, azonban a német válogatott szövetségi kapitányának Sepp Herbergernek nagyon kevés ideje maradt, hogy előkészítse és egyesítse a különböző játékstílusokat. Néhány osztrák játékos, ha nehezen is, de eleget tett a kérésnek, azonban nem sok köszönet volt a játékukban, az 1938-as világbajnokság a német válogatott történetének legrosszabb tornája volt. Külön említést érdemel még Matthias Sindelar esete, akit hiába kértek több alkalommal is, hogy csatlakozzon, határozott nemmel utasította el a németeket. 1939. január 23-án barátnőjével egyetemben holtan találták a lakásában.[1]

A világháborút követően[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború után Ausztria ismét elnyerte függetlenségét. Az osztrák válogatott történetének legjobb eredményét 1954-ben érte el, amikor a világbajnokság elődöntőjében ugyan 6–1-es vereséget szenvedett az NSZK-tól, de a harmadik helyért rendezett mérkőzésen 3–1 arányban legyőzte Uruguay-t. Az 1958-as svédországi világbajnokságra szintén kijutott, de a csoportkör után búcsúzni kényszerült.

Ezután hosszú időszak következett, egészen az 1978-as labdarúgó-világbajnokságig egyetlen neves tornára sem sikerült kvalifikálnia magát az osztrák válogatottnak.

1970-es, 1980-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1978-as vb-n szereplő osztrák válogatott.

A Herbert Prohaska, Hans Krankl és Bruno Pezzey fémjelezte válogatott kijutott az 1978-as és az 1982-es világbajnokságra. Az 1978-as argentínai tornán az első csoportkör végén a csoportját megnyerve jutott tovább a második csoportkörbe, ahol ugyan két vereséget követően biztosan az utolsó helyen végzett, de sikerült legyőznie és egyben elütnie a továbbjutástól a végső győzelemre is esélyesnek tartott NSZK-t 3–2 arányban. A mérkőzés azóta legendává vált és Cordobai csodaként lett elnevezve. Ezen a mérkőzésen Krankl kétszer is eredményes tudott lenni.

Az 1982-es világbajnokságra már némileg visszaesett a teljesítménye az osztrák csapatnak. A németekkel ismét egy csoportba kerültek és az egymással lejátszott mérkőzésükön– mely 1–0-ás német győzelmet eredményezett– együttesen kiejtették Algériát.[2] Történt mindez úgy, hogy nagyon jól tudták csak ebben az esetben juthat tovább mindkét csapat. Horst Hrubesch 10. percben szerzett találatát követően már nem is történt semmi érdemleges a mérkőzésen. A labdarúgás történetének egyik legnagyobb szégyeneként lett aposztrofálva a mérkőzés.[3] Ezután döntöttek arról, hogy az utolsó csoportkör mérkőzéseit egy időpontban kell megrendezni.[4]

1990-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Toni Polster

A Toni Polster vezette Ausztria nyolc év után tért vissza a világbajnokság mezőnyébe. Az 1990-es világbajnokságon annak ellenére, hogy 2–1 arányban legyőzte az Egyesült Államok válogatottját már a csoportkör után kiesett. Az 1992-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőiben bombameglepetésre 1–0-ás vereséget szenvedett a Feröer-szigetek ellen. A mérkőzést a svédországi Landskronaban rendezték, mivel Feröeren ekkor nem volt füves pálya. Minden bizonnyal ez osztrák válogatott történetének egyik legsötétebb napja.[5]

Az 1998-as világbajnokságon B csoportba került az osztrák csapat Chile, Olaszország és Kamerun társaságában. Első mérkőzésüket Kamerun ellen játszották és Pierre Njanka góljával az afrikaiak szereztek vezetést, amire Toni Polster válaszolt a 91. percben. Chile ellen meglehetősen hasonló volt a forgatókönyv. Marcelo Salas révén a chileiek jutottak előnyhöz, majd érkezett a csereként beállt Ivica Vastić és egyenlített. Utolsó csoportmérkőzésükön Olaszországtól szenvedett 2–1-es vereséget. Christian Vieri a 49., majd Roberto Baggio a 89. percben talált be, amire Andreas Herzog válaszolt büntetőből. Az osztrákok 2 ponttal zártak, ami kevés volt a továbbjutáshoz.

Nemzetközi eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

15px Labdarúgó-világbajnokság
  • Bronzérmes: 1 alkalommal (1954)
  • 4. helyezett: 1 alkalommal (1934)
Gold medal.svg Olimpiai játékok
  • Ezüstérmes: 1 alkalommal (1936)
Dr. Gerö kupa
  • Bajnok: 1 alkalommal (1931–1932)
  • Ezüstérmes: 2 alkalommal (1927–1930, 1933–1935)
  • Bronzérmes: 2 alkalommal (1948–1953, 1954–1960)

Világbajnoki-szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Uruguay 1930 Nem jutott be - - - - - - -
Olaszország 1934 Elődöntő 4. 4 2 0 2 7 7
Franciaország 1938 Kijutott, de visszalépett - - - - - - -
Brazília 1950 Visszalépett - - - - - - -
Svájc 1954 Bronzérmes 3. 5 4 0 1 17 12
Svédország 1958 Csoportkör 15. 3 0 1 2 2 7
Chile 1962 Visszalépett - - - - - - -
Anglia 1966 Nem jutott be - - - - - - -
Mexikó 1970 Nem jutott be - - - - - - -
NSZK 1974 Nem jutott be - - - - - - -
Argentína 1978 2. csoportkör 7. 6 3 0 3 7 10
Spanyolország 1982 2. csoportkör 8. 5 2 1 2 5 4
Mexikó 1986 Nem jutott be - - - - - - -
Olaszország 1990 Csoportkör 18. 3 1 0 2 2 3
USA 1994 Nem jutott be - - - - - - -
Franciaország1998 Csoportkör 23. 3 0 2 1 3 4
Dél-KoreaJapán 2002 Nem jutott be - - - - - - -
Németország 2006 Nem jutott be - - - - - - -
Dél-Afrika 2010 Nem jutott be - - - - - - -
Brazília 2014
Összesen 7/19 29 12 4 13 43 47

Európa-bajnoki-szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Franciaország 1960 Nem jutott be - - - - - - -
Spanyolország 1945 1964 Nem jutott be - - - - - - -
Olaszország 1968 Nem jutott be - - - - - - -
Belgium 1972 Nem jutott be - - - - - - -
Jugoszlávia 1976 Nem jutott be - - - - - - -
Olaszország 1980 Nem jutott be - - - - - - -
Franciaország 1984 Nem jutott be - - - - - - -
NSZK 1988 Nem jutott be - - - - - - -
Svédország 1992 Nem jutott be - - - - - - -
Anglia 1996 Nem jutott be - - - - - - -
BelgiumHollandia 2000 Nem jutott be - - - - - - -
Portugália 2004 Nem jutott be - - - - - - -
SvájcAusztria 2008 Csoportkör - 3 0 1 2 1 3
LengyelországUkrajna 2012 Nem jutott be - - - - - - -
Összesen 1/14 3 0 1 2 1 3

Híres játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • J. Skocek und W. Weisgram, Wunderteam Österreich, 1996.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nem lett náci az osztrák vébéhős”, http://sportgeza.hu/, 2010. május 14. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) 
  2. A hanyatlás évei”, http://hir24.hu/, 2008. április 28. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) 
  3. A futballtörténelem legsötétebb mérkőzése”, http://focitipp.hu/, 2008. június 5. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) 
  4. A futballvébék legdurvább szívatása”, http://sportgeza.hu/, 2010. június 8. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) 
  5. A feröeri diadal oly ritka, hogy még a riporter is eszét veszti”, http://nemzetisport.hu/, 2014. október 14. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.)