Európai Labdarúgó-szövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Európai Labdarúgó-szövetség
Union of European Football Associations (UEFA)
UEFA logo.png
Az UEFA logója
UEFA.svg
Az UEFA tagjai kékkel vannak jelölve

Alapítva 1954. június 15.
Típus sport-szervezet
Székhely Svájc, Nyon
Tagság 53 tagország
Vezető Michel Platini

é. sz. 46° 22′ 16″, k. h. 6° 13′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 16″, k. h. 6° 13′ 52″
Az Európai Labdarúgó-szövetség
Union of European Football Associations (UEFA) weboldala

Az Európai Labdarúgó-szövetség (angolul Union of European Football Associations, (UEFA)) az európai labdarúgás adminisztratív és ellenőrző testülete. Képviseli Európa nemzeti labdarúgó-szövetségeit, kontinens méretű nemzeti és klubversenyeket szervez és bonyolít le, ellenőrzi ezen tornák pénzdíjait, szabályait és médiajogait. Több olyan nemzet szövetsége, amely földrajzilag Ázsiában fekszik, az UEFA tagjai közé tartozik, nem pedig az Ázsiai Labdarúgó-szövetséghez, mint például Izrael és Kazahsztán.

Az UEFA a FIFA hat kontinentális szövetségének egyike. Ez a legerősebb, legbefolyásosabb szövetség. A világ szinte minden kimagasló tudású labdarúgója európai bajnokságokban (mint az angol, olasz, spanyol vagy német bajnokságok) játszik, elsősorban az egyes gazdag klubok által nyújtott kimagasló fizetések miatt. Az UEFA-ban találhatók a világ legerősebb csapatai. A 2010-es labdarúgó-világbajnokságon a lehetséges 32 résztvevői helyből 13-at az UEFA nemzeti tizenegyeinek tartottak fenn.

Az UEFA-t 1954. június 15-én alapították a svájci Bázelban, a francia, az olasz és a belga labdarúgó szövetségek megbeszélése eredményeként. Székhelye 1959-ig Párizsban volt, amikor is a szervezet átköltözött Bernbe. A szervezet első főtitkára Henri Delaunay volt, első elnöke pedig Ebbe Schwartz. 1995-ben a szervezet adminisztrációs központja átköltözött a svájci Nyonba. Kezdetben 25 tagszövetséggel rendelkezett, mára a tagok száma elérte az 53-at (lásd az oldal alján vagy a Nemzeti labdarúgó-válogatottak listája oldalt).

Az UEFA-nak, nemzeti labdarúgó-szövetségek képviseletében, több komoly összetűzése volt az Európai Bizottsággal. Az 1990-es években jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a televíziós jogokat, különösen a nemzetközi közvetítéseket irányító szabályozóin, annak érdekében, hogy folyamatosan megfeleljen az európai jogrendszernek.

Régiók és tagországok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régiók térképe

Déli-mediterrán régió

Északi régió

Középső-keleti régió

Különbségek az UEFA tagországai és Európa országai között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Egyesült Királyság négy tagállama: Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország külön szövetséggel és tagsággal rendelkezik (egyedül az olimpiai játékokon indultak közös válogatottal Nagy-Britannia néven).
  • Az európai független államok közül nem tagja a FIFA-nak, így az UEFA-nak sem Monaco, Vatikán és az egyelőre részlegesen elismert Koszovó. (Előbbi klubcsapata, az AS Monaco FC a francia szövetség keretein belül működik.)
  • Saját szövetséggel és tagsággal rendelkezik Feröer, amely a Dán Királyság autonóm országrésze.
  • Az Egyesült Királyság tengerentúli területe, Gibraltár 2013-ban felvételt nyert.
  • Az ázsiai Izrael politikai okokból az európai szövetség tagja.
  • Azok az országok, amelyeknek a területe átnyúlik Európa és Ázsia határán, választhattak, hogy melyik szövetségbe akarnak tartozni. A két földrészt elválasztó Kaukázus mentén elhelyezkedő Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia úgy döntött, hogy az UEFA részévé válik. A transzkontinentális országnak számító Oroszország és Törökország, valamint a földrajzilag inkább ázsiai, de kultúrájában európai Ciprus is úgy döntött, hogy az UEFA tagja lesz. Kazahsztán, amely szintén rendelkezik európai területtel is, 2002-ben átjelentkezett az ázsiai szövetségből.

Megszűnt tagországok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek a labdarúgó-szövetségek ma már nem léteznek, mivel az adott politikai helyzet által egyesültek egy másik országgal vagy szétbomlottak több államalakulattá.

  • csehszlovák Csehszlovákia – jogutódja Csehország, belőle vált ki Szlovákia.
  • FÁK FÁK – jogutódja Oroszország, további kivált országok: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Moldova, Örményország, Ukrajna, valamint az AFC-hez tartozó Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán.
  • jugoszláv Jugoszlávia – jogutódja Szerbia és Montenegró (volt), korábban kivált országok: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szlovénia.
  • NDK NDK – beolvadt az addig az NSZK nevet használó Németországba.
  • Saar-vidék Saar-vidék – beolvadt az NSZK-ba (ma Németország).
  • SCG Szerbia és Montenegró – jogutódja Szerbia, belőle vált ki Montenegró.
  • szovjet Szovjetunió – jogutódja a FÁK (volt), további kivált országok: Észtország, Lettország, Litvánia.

Az Európai Labdarúgó-szövetség vezetői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UEFA elnökei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UEFA főtitkárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

* Megjegyzés: 1999. decembertől 2007. áprilisig főtitkár helyett főigazgató megnevezést használtak.

Versenyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országok között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A férfiak fő versenye, a labdarúgó-Európa-bajnokság, 1958-ban indult, és 1964-ig európai nemzetek kupájaként volt ismert. Az első döntőt 1960-ban rendezték meg, amit a Szovjetunió nyert. Az UEFA szintén indított Európa-bajnokságokat U-21-es, U-19-es és U-17-es kategóriákban. A női labdarúgó-válogatottak számára létrehozta a női labdarúgó-Európa-bajnokságot, illetve a női U-19-es bajnokságot.

Klubok között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bajnokok ligája (korábban: Bajnokcsapatok Európa-kupája) – a nemzeti bajnokcsapatok között. Az erősebb bajnokságok az ezüstérmest, sőt akár a bronzérmest és a negyedik helyezettet is indíthatják.
  • Kupagyőztesek Európa-kupája (1999-ben megszűnt) – a nemzeti kupák győztesei között.
  • Európa-liga (korábban: UEFA-kupa, Vásárvárosok kupája) – főképp a nemzeti bajnokságok egy, két vagy három további helyezettjei között, de több más módja is van a bekerülésnek: a BL kiesőinek egy része, 1999 óta a nemzeti kupák győztesei is, néhány országból a ligakupa győztese, 2009-ig az Intertotó kupa legjobbjai.
  • UEFA-szuperkupa – kezdetben a BEK/BL és a KEK győztese között, utóbbi megszűnése után az UEFA-kupa (ma Európa-liga) győztese vette át a helyét.
  • Intertotó-kupa (2009-ben megszűnt) – nyári kupasorozat, országonként egy, kettő vagy három csapat, jelentkezők közül kiválasztva.
  • Világkupa - CONMEBOL-lal közös szervezésben, 2004-ig (helyét átvette a FIFA-klubvilágbajnokság), a BEK/BL és a Libertadores-kupa győztese között.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Részvétel a világbajnokságon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Női tornák résztvevői [1]

Az alábbiakban felsoroljuk azokat az UEFA tagországokat, akik részt vettek a labdarúgó-világbajnokságokon. Vastagítottuk annak a csapatnak a nevét, aki megnyerte a tornát:

  • 1930Belgium, Franciaország, Románia, Jugoszlávia
  • 1934Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc
  • 1938 – Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Svédország, Svájc
  • 1950Anglia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Svájc, Jugoszlávia
  • 1954 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Skócia, Svájc, Törökország, NSZK, Jugoszlávia
  • 1958 – Ausztria, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Észak-Írország, Skócia, Svédország, Szovjetunió, Wales, NSZK, Jugoszlávia
  • 1962Bulgária, Csehszlovákia, Anglia, Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia
  • 1966 – Bulgária, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szovjetunió, NSZK
  • 1970 – Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Anglia, Olaszország, Románia, Svédország, Szovjetunió, NSZK (valamint Izrael, amely mint az AFC tagja kvalifikálta magát)
  • 1974 – Bulgária, NDK, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Skócia, Svédország, NSZK, Jugoszlávia
  • 1978 – Ausztria, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Skócia, Spanyolország, Svédország, NSZK
  • 1982 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Észak-Írország, Lengyelország, Skócia, Spanyolország, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia
  • 1986 – Belgium, Bulgária, Dánia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Észak-Írország, Lengyelország, Portugália, Skócia, Spanyolország, Szovjetunió, NSZK
  • 1990 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Írország, Olaszország, Hollandia, Románia, Skócia, Spanyolország, Svédország, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia
  • 1994 – Belgium, Bulgária, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Románia, Oroszország, Spanyolország, Svédország, Svájc
  • 1998 – Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Dánia, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Románia, Skócia, Spanyolország, Jugoszláv SzK
  • 2002 – Belgium, Horvátország, Dánia, Anglia, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Oroszország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Törökország
  • 2006 – Horvátország, Csehország, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szerbia és Montenegró, Spanyolország, Svájc, Svédország, Ukrajna
  • 2010 – Anglia, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia
  • 2014 – Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svájc

Összesen részt vettek (a lehetséges 19-ből)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

18 alkalommal
(10-szer mint  NSZK)
14 alkalommal
12 alkalommal
11 alkalommal
(2-szer mint Szerbia és Montenegró Szerbia és Montenegró+,
8-szor mint  Jugoszlávia+)
10 alkalommal
(7-szer mint  Szovjetunió+)
9 alkalommal
(8-szor mint  Csehszlovákia+)
8 alkalommal
7 alkalommal
6 alkalommal
4 alkalommal
3 alkalommal
2 alkalommal
1 alkalommal
(az Ázsiai Labdarúgó-szövetség tagjaként)

Legjobb helyezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

világbajnok
ezüstérmes
 Csehország néven 2006-ban a csoportkör résztvevője.
bronzérmes
 Szerbia és Montenegró néven 2006-ban,  Szerbia néven 2010-ben a csoportkör résztvevője volt.
negyedik helyezett
 Oroszország néven a csoportkör résztvevője 1994-ben, 2002-ben és 2014-ben.
negyeddöntő/második csoportkör[2]
nyolcaddöntő[3]
első kör[4]
(az Ázsiai Labdarúgó-szövetség tagjaként)

+ = a válogatott és a nemzeti szövetség már nem léteznek

Megjegyzés: a FIFA szabályai szerint Németország az NSZK jogutódja. Ugyanez a helyzet Szerbia, Szerbia és Montenegró és Jugoszlávia, Csehország és Csehszlovákia, valamint Oroszország és a Szovjetunió esetében. E szócikkekben az utolsó hármat elkülönítettük, mivel különböző népeket és területeket jelölnek.

Európa-bajnokságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Részvételek száma (a lehetséges 14-ből)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1976-ig négyes torna, 1980-tól 1992-ig nyolc, 1996-tól 2012-ig tizenhat csapat jutott ki (2016-tól 24 lesz).

11 alkalommal
5-ször  NSZK néven.
10 alkalommal
5-ször mint  Szovjetunió+, 1-szer mint  FÁK+.
9 alkalommal
8 alkalommal
3-szor mint  Csehszlovákia+.
5 alkalommal
Napjainkban  Szerbia, de ezen a néven még nem jutott ki.
4 alkalommal
3 alkalommal
2 alkalommal
1 alkalommal

Legjobb helyezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa-bajnok
 Oroszország néven 2008-ban elődöntős.
 Csehország néven 1996-ban ezüstérmes.
ezüstérmes
elődöntős[6]
negyeddöntős[7]
csoportkör[8]

Részvétel a konföderációs kupán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1992:[9]
  • 1995:[9] Dánia
  • 1997: Csehország
  • 1999: Németország
  • 2001: Franciaország
  • 2003: Franciaország, Törökország
  • 2005: Görögország, Németország
  • 2009: Olaszország, Spanyolország
  • 2013: Olaszország, Spanyolország

Részvételek száma (a lehetséges 9-ből)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2 alkalommal
1 alkalommal

Legjobb helyezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

kupagyőztes
ezüstérmes
bronzérmes
csoportkör

Az UEFA-emléktábla[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UEFA-emléktábla (angolul: The UEFA Plaque) egy elismerés, amelyet a Juventus kapott 1987-ben, mivel első klubként sikerült megnyernie az UEFA által kiírt kupasorozatok közül mind a hármat (BEK – mai nevén bajnokok ligája, KEK, UEFA-kupa – mai nevén Európa-liga).

Azóta három klub ért el hasonló sikert: a Bayern München, az Ajax és legutóbb – a 2013-as Európa-liga megnyerésével – a Chelsea. (Az FC Barcelona a BEK/BL és KEK mellett megnyerte ugyan az UEFA-kupa elődjének számító VVK-t, de az még nem az UEFA hivatalos kupasorozata volt.) Erre a sikersorozatra már csak olyan csapatoknak van esélyük, amelyek megnyerték az 1999-ben megszűnt KEK-et.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az 1930-as világbajnokságon még nem rendeztek mérkőzést a harmadik helyért, megosztott bronzérem az USA-val.
  2. 1934–38-ban és 1954-től 1970-ig a negyeddöntő jelentette a második kört. 1974-től átvette a szerepét a második csoportkör, amely 1974-78-ban a legjobb nyolc, 1982-ben a legjobb 12 mezőnyét jelentette. 1986-tól ismét rendeznek negyeddöntőket, de azóta már a harmadik kört jelenti.
  3. Csak az 1986 óta rendezett, 2. kört jelentő nyolcaddöntőket tartalmazza, az 1934–38-ban első kört jelentőket nem.
  4. 1934–38-ban nyolcaddöntő, 1930-ban és 1950-től csoportkör.
  5. Hat alkalommal vívta ki a részvételi jogot, de 1992-ben eltiltás miatt nem vehetett részt a tornán.
  6. Az Európa-bajnokságokon 1980-ig játszottak mérkőzést a harmadik helyért.
  7. 1996-tól.
  8. 1980-tól 1992-ig a legjobb nyolc, 1996-tól 2012-ig a legjobb 16 mezőnyét jelentette.
  9. ^ a b Az első két tornát Fahd-király kupa néven tartották meg, és még nem számítottak hivatalos FIFA-rendezvénynek.