Európai Labdarúgó-szövetség

Európai Labdarúgó-szövetség Union of European Football Associations (UEFA)
Az UEFA logója
Az UEFA tagjai kékkel vannak jelölve
Alapítva	1954. június 15.
Típus	sport-szervezet
Székhely	Svájc, Nyon
Tagság	53 tagország
Elnök	Michel Platini
Az Európai Labdarúgó-szövetség Union of European Football Associations (UEFA) weboldala

Az Európai Labdarúgó-szövetség (angolul Union of European Football Associations, (UEFA)) az európai labdarúgás adminisztratív és ellenőrző testülete. Képviseli Európa nemzeti labdarúgó-szövetségeit, kontinens méretű nemzeti és klubversenyeket szervez és bonyolít le, ellenőrzi ezen tornák pénzdíjait, szabályait és médiajogait. Több olyan nemzet szövetsége, amely földrajzilag Ázsiában fekszik, az UEFA tagjai közé tartozik, nem pedig az Ázsiai Labdarúgó-szövetséghez, mint például Izrael és Kazahsztán.

Az UEFA a FIFA hat kontinentális szövetségének egyike. Ez a legerősebb, legbefolyásosabb szövetség. A világ szinte minden kimagasló tudású labdarúgója európai bajnokságokban (mint az angol, olasz, spanyol vagy német bajnokságok) játszik, elsősorban az egyes gazdag klubok által nyújtott kimagasló fizetések miatt. Az UEFA-ban találhatók a világ legerősebb csapatai. A 2010-es labdarúgó-világbajnokságon a lehetséges 32 résztvevői helyből 13-at az UEFA nemzeti tizenegyeinek tartottak fenn.

Az UEFA-t 1954. június 15-én alapították a svájci Bázelban, a francia, az olasz és a belga labdarúgó szövetségek megbeszélése eredményeként. Székhelye 1959-ig Párizsban volt, amikor is a szervezet átköltözött Bernbe. A szervezet első főtitkára Henri Delaunay volt, első elnöke pedig Ebbe Schwartz. 1995-ben a szervezet adminisztrációs központja átköltözött a svájci Nyonba. Kezdetben 25 tagszövetséggel rendelkezett, mára a tagok száma elérte az 53-at (lásd az oldal alján vagy a Nemzeti labdarúgó-válogatottak listája oldalt).

Az UEFA-nak, nemzeti labdarúgó-szövetségek képviseletében, több komoly összetűzése volt az Európai Bizottsággal. Az 1990-es években jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a televíziós jogokat, különösen a nemzetközi közvetítéseket irányító szabályozóin, annak érdekében, hogy folyamatosan megfeleljen az európai jogrendszernek.

Régiók és tagországok

Déli-mediterrán régió Albánia Andorra Bosznia-Hercegovina Bulgária Ciprus Görögország Gibraltár Horvátország Izrael Macedónia Málta Montenegró Olaszország Portugália Románia San Marino Spanyolország Szerbia Szlovénia Törökország

Északi régió Anglia Belgium Dánia Észak-Írország Észtország Feröer Finnország Hollandia Írország Izland Lettország Litvánia Luxemburg Norvégia Skócia Svédország Wales

Középső-keleti régió Ausztria Azerbajdzsán Csehország Fehéroroszország Franciaország Grúzia Kazahsztán Lengyelország Liechtenstein Magyarország Moldova Németország Oroszország Örményország Svájc Szlovákia Ukrajna

Különbségek az UEFA tagországai és Európa országai között

• Az Egyesült Királyság négy tagállama: Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország külön szövetséggel és tagsággal rendelkezik (egyedül az olimpiai játékokon indultak közös válogatottal Nagy-Britannia néven).
• Az európai független államok közül nem tagja a FIFÁ-nak, így az UEFÁ-nak sem Monaco, Vatikán és az egyelőre részlegesen elismert Koszovó. (Előbbi klubcsapata, az AS Monaco FC a francia szövetség keretein belül működik.)
• Saját szövetséggel és tagsággal rendelkezik Feröer, amely a Dán Királyság autonóm országrésze.
• Az Egyesült Királyság tengerentúli területe, Gibraltár 2013-ban felvételt nyert.
• Az ázsiai Izrael politikai okokból az európai szövetség tagja.
• Azok az országok, amelyeknek a területe átnyúlik Európa és Ázsia határán, választhattak, hogy melyik szövetségbe akarnak tartozni. A két földrészt elválasztó Kaukázus mentén elhelyezkedő Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia úgy döntött, hogy az UEFA részévé válik. A transzkontinentális országnak számító Oroszország és Törökország, valamint a földrajzilag inkább ázsiai, de kultúrájában európai Ciprus is úgy döntött, hogy az UEFA tagja lesz. Kazahsztán, amely szintén rendelkezik európai területtel is, 2002-ben átjelentkezett az ázsiai szövetségből.

Megszűnt tagországok

Ezek a labdarúgó-szövetségek ma már nem léteznek, mivel az adott politikai helyzet által egyesültek egy másik országgal vagy szétbomlottak több államalakulattá.

• Csehszlovákia – jogutódja Csehország, belőle vált ki Szlovákia.
• FÁK – jogutódja Oroszország, további kivált országok: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Moldova, Örményország, Ukrajna, valamint az AFC-hez tartozó Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán.
• Jugoszlávia – jogutódja Szerbia és Montenegró (volt), korábban kivált országok: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szlovénia.
• NDK – beolvadt az addig az NSZK nevet használó Németországba.
• Saar-vidék – beolvadt az NSZK-ba (ma Németország).
• Szerbia és Montenegró – jogutódja Szerbia, belőle vált ki Montenegró.
• Szovjetunió – jogutódja a FÁK (volt), további kivált országok: Észtország, Lettország, Litvánia.

Az Európai Labdarúgó-szövetség vezetői

Az UEFA elnökei

• Ebbe Schwartz (1954–62)
• Gustav Wiederkehr (1962–72)
• Artemio Franchi (1972–83)
• Jacques Georges (1983–90)
• Lennart Johansson (1990–2007)
• Michel Platini (2007-től)

Az UEFA főtitkárai

• Henri Delaunay (1954–55)
• Pierre Delaunay (1955–60)
• Hans Bangerter (1960–89)
• Gerhard Aigner (1989–2003)*
• Lars-Christer Olsson (2003–2007)*
• Gianni Infantino (ideiglenesen 2007-ben)*
• David Taylor (2007–2009)
• Gianni Infantino (2009–)

* Megjegyzés: 1999. decembertől 2007. áprilisig főtitkár helyett főigazgató megnevezést használtak.

Versenyek

Országok között

A férfiak fő versenye, a labdarúgó-Európa-bajnokság, 1958-ban indult, és 1964-ig európai nemzetek kupájaként volt ismert. Az első döntőt 1960-ban rendezték meg, amit a Szovjetunió nyert. Az UEFA szintén indított Európa-bajnokságokat U-21-es, U-19-es és U-17-es kategóriákban. A női labdarúgó-válogatottak számára létrehozta a női labdarúgó-Európa-bajnokságot, illetve a női U-19-es bajnokságot.

• Labdarúgó-Európa-bajnokság
• Női labdarúgó-Európa-bajnokság

Klubok között

• Bajnokok ligája (korábban: Bajnokcsapatok Európa-kupája) – a nemzeti bajnokcsapatok között. Az erősebb bajnokságok az ezüstérmest, sőt akár a bronzérmest és a negyedik helyezettet is indíthatják.
• Kupagyőztesek Európa-kupája (1999-ben megszűnt) – a nemzeti kupák győztesei között.
• Európa-liga (korábban: UEFA-kupa, Vásárvárosok kupája) – főképp a nemzeti bajnokságok egy, két vagy három további helyezettjei között, de több más módja is van a bekerülésnek: a BL kiesőinek egy része, 1999 óta a nemzeti kupák győztesei is, néhány országból a ligakupa győztese, 2009-ig az Intertotó kupa legjobbjai.
• UEFA-szuperkupa – kezdetben a BEK/BL és a KEK győztese között, utóbbi megszűnése után az UEFA-kupa (ma Európa-liga) győztese vette át a helyét.
• Intertotó-kupa (2009-ben megszűnt) – nyári kupasorozat, országonként egy, kettő vagy három csapat, jelentkezők közül kiválasztva.
• Világkupa - CONMEBOL-lal közös szervezésben, 2004-ig (helyét átvette a FIFA-klubvilágbajnokság), a BEK/BL és a Libertadores-kupa győztese között.

Egyéb

• UEFA – régiók kupája – amatőr játékosokból összeállított regionális válogatottak között.

Részvétel a világbajnokságon

Női tornák résztvevői [1]

Az alábbiakban felsoroljuk azokat az UEFA tagországokat, akik részt vettek a labdarúgó-világbajnokságokon. Vastagítottuk annak a csapatnak a nevét, aki megnyerte a tornát:

• 1930 – Belgium, Franciaország, Románia, Jugoszlávia
• 1934 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc
• 1938 – Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Svédország, Svájc
• 1950 – Anglia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Svájc, Jugoszlávia
• 1954 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Skócia, Svájc, Törökország, NSZK, Jugoszlávia
• 1958 – Ausztria, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Észak-Írország, Skócia, Svédország, Szovjetunió, Wales, NSZK, Jugoszlávia
• 1962 – Bulgária, Csehszlovákia, Anglia, Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia
• 1966 – Bulgária, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szovjetunió, NSZK
• 1970 – Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Anglia, Olaszország, Románia, Svédország, Szovjetunió, NSZK (valamint Izrael, amely mint az AFC tagja kvalifikálta magát)
• 1974 – Bulgária, NDK, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Skócia, Svédország, NSZK, Jugoszlávia
• 1978 – Ausztria, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Skócia, Spanyolország, Svédország, NSZK
• 1982 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Észak-Írország, Lengyelország, Skócia, Spanyolország, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia
• 1986 – Belgium, Bulgária, Dánia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Észak-Írország, Lengyelország, Portugália, Skócia, Spanyolország, Szovjetunió, NSZK
• 1990 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Írország, Olaszország, Hollandia, Románia, Skócia, Spanyolország, Svédország, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia
• 1994 – Belgium, Bulgária, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Románia, Oroszország, Spanyolország, Svédország, Svájc
• 1998 – Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Dánia, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Románia, Skócia, Spanyolország, Jugoszláv SzK
• 2002 – Belgium, Horvátország, Dánia, Anglia, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Oroszország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Törökország
• 2006 – Horvátország, Csehország, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szerbia és Montenegró, Spanyolország, Svájc, Svédország, Ukrajna
• 2010 – Anglia, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia

Összesen részt vettek (a lehetséges 19-ből)

17 alkalommal Németország (10-szer mint NSZK) Olaszország 13 alkalommal Anglia Franciaország Spanyolország 11 alkalommal Belgium Svédország Szerbia (2-szer mint Szerbia és Montenegró+, 8-szor mint Jugoszlávia+)

9 alkalommal Csehország (8-szor mint Csehszlovákia+) Hollandia Magyarország Oroszország (7-szer mint Szovjetunió+) Svájc 8 alkalommal Skócia 7 alkalommal Ausztria Bulgária Lengyelország Románia 5 alkalommal Portugália

4 alkalommal Dánia 3 alkalommal Horvátország Írország Észak-Írország Norvégia 2 alkalommal Görögország Szlovénia Törökország 1 alkalommal NDK+ Izrael (az Ázsiai Labdarúgó-szövetség tagjaként) Szlovákia Wales Ukrajna

+ = a válogatott és a nemzeti szövetség már nem léteznek

Megjegyzés: a FIFA szabályai szerint Németország az NSZK jogutódja. Ugyanez a helyzet Szerbia, Szerbia és Montenegró és Jugoszlávia, Csehország és Csehszlovákia, valamint Oroszország és a Szovjetunió esetében. E szócikkekben az utolsó hármat elkülönítettük, mivel különböző népeket és területeket jelölnek.

Az UEFA-emléktábla

Az UEFA-emléktábla (angolul: The UEFA Plaque) egy elismerés, melyet három klub (Juventus, Ajax, Bayern München) kapott a szövetségtől. A megtisztelő cím feltétele, hogy a klub mindhárom nagy az UEFA által kiírt trófeából legalább egyet megnyerjen. Ez tartalmazza az UEFA-bajnokok ligáját, a kupagyőztesek Európa-kupáját valamint az UEFA-kupát. Ezen három klubon felül már csak azok a csapatok kaphatják meg az emléktáblát, akik megnyerték korábban a KEK-et.

A legelső klub, amely minden UEFA által kiírt sorozatban nyert legalább egyszer a Juventus. Mindemellett ez volt a legelső csapat amely a 3 rangos kupát megnyerte, így elsőként kaphatta meg a díjat 1987-ben.

Lásd még

• Nemzeti labdarúgó-válogatottak listája
• FIFA-országkódok listája

Külső hivatkozások

• UEFA honlapja
• UEFA Női Európa-bajnokság
• UEFA helyezések