Barcs Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barcs Sándor
Születéskori neve Bartsch Sándor
Született magyar 1867-1918 Szeged
1912. november 10.
Elhunyt magyar Budapest
2010. január 7. (97 évesen)
Nemzetisége magyar, magyar
Házastársa Molnár Mária (1945-?)
Kenéz Márta (1962-?)
Szabó Magdolna (1970-?)
Foglalkozása nemzetközi labdarúgó-sporttisztviselő, újságíró, politikus

Barcs Sándor (Szeged, 1912. november 10. – Budapest, 2010. január 7.) magyar nemzetközi labdarúgó-sporttisztviselő, újságíró, politikus.

Tartalomjegyzék

Életpályája [szerkesztés]

Szülei: Bartsch Sándor és Wack Margit voltak. 1933-1937 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdaság szakán tanult. A Független Kisgazda Pártba (FKGP) 1943-ban lépett be, és 1949-ig volt tagja. 1944-ben a Gestapo letartóztatta. A második világháború után a FKGP (1948-1949) alelnöke. 1950–1980 között a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója volt. 1948-1950 között a Magyar Rádió elnöke. 1947-1990 között (43 éven át) országgyűlési képviselő volt. 1953-1975 között, valamint 1980–1989 között az Elnöki Tanács tagja volt.

Népi ülnök a Rajk László és társai elleni koncepciós perben. 1966-1990 között az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke, egyben az Interparlamentáris Unió Tanácsának tagja. 1965-1974 között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnöke.

Sportpályafutása [szerkesztés]

Labdarúgó-játékosként [szerkesztés]

1925–1955 között igazolt labdarúgó volt Nagyváradon, majd Budapesten, kisebb csapatokban.

Sportvezetőként [szerkesztés]

1945-ben a Legfelső Ötös Sporttanács tagja lett. 1947-1948 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. 1948-1950 között a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) alelnöke, 1950–1963 között elnöke volt. 1963-tól az MLSZ elnökségének tagja volt. Ő javasolta az Európai Labdarúgó-szövetségnek a Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) megszervezését. Előbb a KEK szervező bizottságának, majd 1962-től az UEFA végrehajtó bizottságának tagja, az európai válogatott csapat felelőse volt. Több technikai tanfolyamot vezetett. 1966-tól az UEFA alelnöke, 1970-től első alelnöke, majd Gustav Wiederkehr elnök halála után, 1972–1973 között megbízott elnöke volt. Artemio Franchi (Olaszország) megválasztott elnöknek adta át vezetői pozícióját. Ekkor megválasztották a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) alelnökévé, s világbajnokság szervező bizottság szűkebb vezetőségének tagja valamint négy éven keresztül a Játékvezető Bizottság elnöke lett. Az UEFA-ban 1978-ig dolgozott.

Írásai [szerkesztés]

1929-től jelentek meg írásai. 1939–1944 között az Újság című lap munkatársa, közben 1933-1938 között a Nemzeti Sport hasábjain is jelentek meg írásai, főiskolai rovatvezető. 1940-ben az Újságban cikksorozatokat írt a fasiszta sporthatóságoktól üldözött MTK érdekében, segítette az egyesületet politikai harcában. 1945 után a Szabadság című lap szerkesztője, a Magyar Távirati Iroda felelős szerkesztője (1945-1946). Folyamatosan jelennek meg írásai a Népszavában, a Magyar Hírlapban.

Könyvei [szerkesztés]

  • Diadal Helsinkiben (1952)
  • A magyar csapattal Chilében (1962)
  • A modern olimpiák regénye (1964, 1968)
  • A földgolyóról jelentem (1969)

Sikerei, díjai [szerkesztés]

Az MLSZ és a Játékvezető Testület közötti harmonikus kapcsolat kialakításáért az MLSZ elnökeként a Játékvezető Testület díszveretét kapta.

1948-ban Kossuth-érdemrenddel (harmadik osztály) tüntették ki. Újságírói, írói munkásságának elismeréseként Rózsa Ferenc-díjban részesítették 1971-ben. 1979-ben az osztrák kormány a Nagy Ezüst Éremrend kitüntetéssel ismerte el sportvezetői tevékenységét. 1980-ban az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) kongresszus örökös tiszteletbeli tagjának választotta. Ő lett a harmadik sportvezető, aki ebben a megtisztelő címben részesült. Ugyanebben az évben Magyar Népköztársaság Zászlórendjét vehette át. 1990-ben tiszteletbeli MLSZ-elnökké választották. 2003-ban Dorogi Sándor MTI vezérigazgatója az MTI Örökös Tudósítója megtisztelő cím mellé aranygyűrűt adományozott részére, szakmai munkássága elismeréseként.

Források [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

m • v • sz
Az UEFA elnökei és főtitkárai
Elnökök
Főtitkárok
m • v • sz
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökei

dr. Berzeviczy Albert (1895–1904) · gróf Széchényi Imre (1904–1905) · gróf Andrássy Géza (1905–1907) · gróf Andrássy Géza és Muzsa Gyula (1907–1927) · Muzsa Gyula (1927–1940) · dr. Prém Gyula (1941–1944) · Jámbor Alajos és Barcs Sándor (1947–1948) · Sebes Gusztáv és Ábrai Zsigmond (1948–1951) · Hegyi Gyula (1951–1958) · Hegyi Gyula, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán (1958–1962) · Hegyi Gyula (1962–1964) · Egri Gyula (1964–1969) · dr. Beckl Sándor (1969–1978) · Buda István (1978–1986) · Deák Gábor (1986–1989) · Schmitt Pál (1989–2010) · Borkai Zsolt (2010–)
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Barcs_Sándor&oldid=13517276”