Ábrai Zsigmond

Ábrai Zsigmond dr.
Személyes adatok
Teljes név	Ábrai Zsigmond dr.
Születési dátum	1893. december 10.
Születési hely	Ferencváros, Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	1984
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Egyéb foglalkozás	sportvezető
Hazai szereplés
Évek Bajnokság Státusz 1917–1935. NB. I. játékvezető

Ábrai Zsigmond (Budapest, 1893. december 10. – Budapest, 1984. május 27.) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető, sportvezető, szakíró.

Pályafutása

Labdarúgóként

A pénzintézeti altisztek futballcsapatában, majd az NSC és a 33 FC (harminchárom fő alakította) játékosaként rúgta a labdát.

Labdarúgó-játékvezetőként

Nemzeti játékvezetés

A játékvezetői vizsgát 1911-ben tette le, Szüsz Hugó vizsgabizottsági elnök előtt. Mint vizsgázott játékvezető, bírói Nyilatkozatot tett, hogy futballbíróvá váló minősítésem esetén alávetem magam a Bírótestület és az MLSZ szabályainak, pontosan teljesítem mindazon kötelezettségeket, melyeket a szabályok előírnak, a mérkőzéseken mindenkor a legjobb tudásom szerint, igazságosan, minden klubszemponton, rokon- és ellenszenven felülkerekedve fogok bíráskodni. Ehhez a vállaláshoz következetesen hű maradt. Ellenőreinek, sportvezetőinek javaslatára lett III. fokú, a legmagasabb labdarúgó-játékvezetőnek minősítve. A mérkőzések százait vezette.

Magyarországon a professzionista játékvezetői periódus 1926-tól 1934-ig tartott. A profi labdarúgó szövetség mellett nem volt profi játékvezetői keret, csak profi mérkőzéseket vezető játékvezetők (25 fő) léteztek. A professzionista labdarúgás felszámolásával ugyancsak felszámolták a címzetes professzionista (valójában amatőr) bírói keretet is. A professzionista mérkőzések vezetésére Ábrai Zsigmond is jogosult volt.

Nemzetközi játékvezetés

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Bírói Tanácsa (BT) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott mérkőzésen és klubtalálkozón működött mint játékvezető vagy partbíró. 1927-ben a Magyarország–Ausztria mérkőzés angol játékvezetőjének, Albert Prince-Coxnak volt Boronkai Gábor társaságában a partbírója. Vezette a Budapest – Isztambul (török) mérkőzést.

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1927. december 19.	Üllői úti Stadion, Ferencváros	felkészülési	Magyarország–Ausztria	5 : 3	15 000

Sportvezetőként

Az első világháborúban orosz hadifogságba került, ahol megszervezte a labdarúgást! A Colombesi (francia) stadion mikrofonja előtt közvetítette a Párizs – Budapest mérkőzést. A legnagyobb budai atlétikai egyesületének volt miniszteri biztosa.

A fogságból hazakerülve 1917-ben tagja lett a Magyar Futballbírák Testületének. A játékvezetőket irányító szervezetnek, az országos és budapesti alosztály elnökségének tagja, főtitkári pozícióban. Az első Nemzetközi Sportbizottság tagja, 1931-től a Magyar Futballbírák Testületének (JT) főtitkára, majd 1945-től elnöke, az MLSZ tagja. A Magyar Olimpiai Bizottságban 1948-1951 között Sebes Gusztáv társaságában elnök, majd különböző feladatkörökben tevékenykedett. Tagja volt a TOTO (sportfogadás) intézőbizottságának is.

1956. november 1jén megalakult az OTSB forradalmi bizottmánya. Az ügyeket a 15 tagú bizottmányból a következő ötös intézőbizottság intézte: dr. Ábrai Zsigmond, Tóth István, Hornyák Endre, dr. Szörényi Lóránd, dr. Tátrai István.

1959-ben megalapította a Játékvezető című szaklapot, amely, 1975-től a Labdarúgás című folyóirat mellékleteként 1996-ig jelent meg.

Írásai

A játékvezetéssel kapcsolatban sok publikációja jelent meg, szabálykönyvek, értekezések.

• A magyar futballbírák könyve - 1935. A Magyar Futballbírák Testülete
• Dr. Földessy János – Barna Béla – Dr. Ábrai Zsigmond: A labdarúgó játék szabályai – 1946. A Magyar Labdarúgó Játékvezetők testületének hivatalos szabálykönyve
• Dr. Ábrai Zsigmond – Tabák Endre: A labdarúgó játékvezetés iskolája – 1948. Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testülete

Sikerei, díjai

Az angol Albert Prince-Cox játékvezetőtől - az osztrák-magyar mérkőzés után - a szigetország Játékvezető Testület tagságát jelentő díszjelvényt, az (I)Sztanbul török válogatott sportvezetőitől pedig a török félhold arany jelvényt kapta emlékül.

Az Országos Tanács 1923-ban 25 éves játékvezetői szolgálatának elismeréseként aranyjelvény kitüntetésben és arany oklevél elismerésben részesítette.

1984-ben Szlávik András a Játékvezető Bizottság (JB) elnöke a Játékvezető című lap szerkesztésében - 1959-ben jelent meg az első szám - 25 éven keresztül végzett munkáért tárgyjutalomba részesítette.

Források

• (1978.) „újságcikk”. Játékvezető XIX. évfolyam 4. szám.  
• Sportlexikon I. (A–K). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1985. ISBN 963-253-415-8
• Életrajzi Index

Külső hivatkozások

• Ábrai Zsigmond. nava.hu. (Hozzáférés: 2013. április 5.)