Kray István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kray István báró (Magyarország, Lőcse. 1887. – 1963.) kereszténypárti országgyűlési képviselő.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család bárói ága 1852-ben kihalt, de a Kray Pál nagybátyjától, Jakabtól származó nemesi ágat, Kray István személyében IV. Károly (1916–1918) 1918-ban báróságra emelte, szintén krajovai és topolyai predikátummal.

A budapesti egyetemen avatták államtudományok doktorrá. 1914-ben Bécsben előbb fogalmazó, majd titkár lett a kabinetirodán. A háborúban a kiváló ősének, báró Kray Pál tábornagynak nevét viselő 67-ik gyalogezred tartalékos hadnagyaként vett részt és mint IV. Károly titkára, az ő kíséretében járta végig az összes frontokat. IV. Károlynak egyik legmeghittebb bizalmasa volt és hűséggel ki is tartott mellette a király száműzetése után is. 1923-ban a népjóléti minisztériumban osztálytanácsossá nevezték ki, de erről az állásáról lemondott, amikor 1926-ban Zalaegerszegen boldogfai Farkas Tiborral szemben képviselőnek választották az Egységes Párt - hivatalosan: Keresztény Kisgazda-, Földmíves és Polgári Párt - programjával. Röviddel utóbb újra választási harcban állott Farkas Tiborral, mert a közigazgatási bíróság megsemmisítette mandátumát, de ekkor is ő maradt a győztes. Legitimista meggyőződését pártjában is mindig hangoztatta s ebből a meggyőződéséből fakadt Gömbös Gyulának honvédelmi államtitkárrá való kinevezésekor (1928. szeptember) az az elhatározása, hogy kilép a pártjából, mert attól tartott, hogy Gömbös szerepe a kormányban a szabad királyválasztó irányzat felújítását jelenti. Mikor azonban ez aggodalma alaptalanságáról meggyőződött, visszatért ugyan a kormány táborába, de most már nem az egységes párthoz, hanem a keresztény gazdasági párthoz csatlakozott és ennek a programjával választották meg 1931-ben Zalaegerszeg képviselőjévé.

MLSZ elnök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1931. január A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) legutóbbi rendes közgyűlésén az egyesületeket reprezentáló alszövetségek összessége nagy lelkesedéssel hagyta ki az MLSZ új elnökségéből azokat, akik tüneményes gyorsasággal kerültek a díszes tisztségekbe és a közgyűlés a kihagyottakat kicserélte olyanokkal, akiknek működéséhez a futball több reménységet fűzhetett. Az elnöki tisztséget, melyet akkor Dréhr Imre töltött be, betölthetetlenül hagyták azzal a célzattal, hogy a magyar társadalombiztosítás felépülésében hatalmas munkát kifejtő, nagy elfoglaltságú elnök helyébe olyan elnököt válasszanak, aki a csaknem romokban heverő futballsport újjáépítése körül szerezzen nemcsak magának, hanem az új vezetőségnek is maradandó érdemeket. A választás nagyszerűen sikerült. Az elnökválasztó közgyűlésen az MLSZ egyhangú lelkesedéssel választotta elnökké báró Kray Istvánt (1930-1932), az eddigi társelnököt. Kray István személyében a MLSZ a sportért lelkesedő, szolgálatkész, agilis és a sporttársadalom minden rétegében szeretetnek örvendő, őszinte és nyíltszívű elnököt kapott, aki bizonyára meg fogja oldani azokat a nehéz problémákat, amelyek megvalósítása elődeinek nem sikerült.

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kray István: Nikodémus - 1941. Budapest, Korda Rt.
  • Kray István: A kabinetiroda szolgálatában a világháború alatt. Epizódok és jellemképek I. Ferenc József és IV. Károly királyokról.

Sikerei, díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aranygyapjas rend címernöke, a II. polgári hadi érdemkereszt, a polgári érdemrend tulajdonosa. A bajor Szent Mihály és a porosz Korona-rend lovagkeresztese. A szász Albrecht- és a würtembergi Korona-rend, valamint a II. o. Vaskereszt tulajdonosa.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kray István témájú médiaállományokat.