1923
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Gergely-naptár | 1923 |
| Ab urbe condita | 2676 |
| Örmény naptár | 1372 ԹՎ ՌՅՀԲ |
| Bahá’í naptár | 79 – 80 |
| Berber naptár | 2873 |
| Buddhista naptár | 2467 |
| Kínai naptár | 4619–4620 |
| Japán naptár | 2583 (Jimmu-korszak) |
| Burmai naptár | 1285 |
| Bizánci naptár | 7431 – 7432 |
| Kopt naptár | 1639 – 1640 |
| Etióp naptár | 1915 – 1916 |
| Zsidó naptár | 5683 – 5684 (Zsidó év) | 5684 |
| Hindu naptárak | |
| - Vikram Samvat | 1978 – 1979 |
| - Shaka Samvat | 1845 – 1846 |
| - Kali juga | 5024 – 5025 |
| Holocén naptár | 11923 |
| Iráni naptár | 1301 – 1302 |
| Muszlim naptár | 1341 – 1342 |
| Koreai naptár | 4256 |
| Thai szoláris naptár | 2466 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek
Évek: 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- január 1. – A csehszlovák közigazgatás egységesítése érdekében bevezetik az ún. nagymegyék rendszerét, amely Szlovákiában a korábbi magyarországi megyerendszer 16 vármegyéje helyett 6 „župát” eredményez.
- január 11. – Francia és belga csapatok elfoglalják a Ruhr-vidéket, hogy kierőszakolják Németországtól a háborús jóvátételt.
- február 10. – A Belgrádi Apostoli Nunciatura – a Trianonban megkötött békeszerződés értelmében Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt – 62 csanádi egyházmegyei plébániát apostoli kormányzósággá nyilvánítja (Nagybecskerek székhellyel).
- február 17. – A Bukaresti Apostoli Nunciatura – a Román Királysághoz csatolt – 153 csanádi egyházmegyei plébániát (Temesvár székhellyel) apostoli kormányzósággá nyilvánítja.
- március 2. – Csepelen üzembe helyezik az első magyar rádiót.
- március 18. – Jugoszláv parlamenti választások a radikálisok győzelmével.
- március 28. – Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspököt a román hatóságok kitoloncolják, székhelyét Temesvárról Szegedre teszi át.
- július 24. – Törökország és az antanthatalmak aláírják a Lausanne-i békeszerződést.
- augusztus 13. – Gustav Stresemann kormánya Németországban.
- október 16. – A csehszlovákiai helyhatósági választásokon a legtöbb szavazatot az agrárpárt, a kommunisták és a néppárt szerzi meg; Szlovákiában 16,6%-os eredménnyel a néppárt a legerősebb párt.
- október 23. – Hamburgban Ernst Thälmann vezetésével munkásfelkelés tör ki, melyet csak 26-án tudtak leverni.
- október 29. – Az Oszmán Birodalom felbomlása, a köztársaság kikiáltása, Törökország megalakulása.
- november 8. – Adolf Hitler puccskísérlete Münchenben.
- november 15. – A csehszlovákiai parlamenti választásokon az agrárpárt szerzi a legtöbb szavazatot (13,7%), a második helyen a Kommunista Párt (13,2%), a harmadikon a cseh néppárt (9,7%) végez; a Magyar Keresztényszocialista Párt négy mandátumot szerez.
- november 20. – Habsburg Ottó születésnapján királypárti demonstrációt tartanak budapesti Bazilikában.
- november 29. – Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1923 a tudományban
[szerkesztés] 1923 a légi közlekedésben
[szerkesztés] 1923 a vasúti közlekedésben
[szerkesztés] 1923 a filmművészetben
- december 29. – Vladimir Kosma Zworykin (1889–1982), orosz származású amerikai feltaláló szabadalmaztatja az „ikonoszkópot”, egy elektronikus kameracsövet, amely A.A. Campbell-Swinton 1911-es javaslatát követi. Zworykin fejlesztése több ponton épít Tihanyi Kálmán szabadalmaira.
[szerkesztés] 1923 az irodalomban
- október 17. – Baumgarten Ferenc Ferdinánd végrendeletében megalapítja a Baumgarten-díjat.
[szerkesztés] 1923 a zenében
- február – Bartók: II. hegedű-zongora szonáta bemutató
- Bartók: Táncszvit – bemutató
- Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, op. 13
[szerkesztés] 1923 a jogalkotásban
- 1923. évi XXXVI. törvény a Déli Vaspálya Társaság ügyében létrejött „Megegyezés”-ről
[szerkesztés] 1923 a sportban
[szerkesztés] Születések
- január 7. – Pinkas Braun, színész és filmrendező
- január 31. – Norman Mailer, amerikai író († 2007)
- február 6. – Lóránt Gyula labdarúgó, az Aranycsapat keménységéről ismert középhátvédje,labdarúgóedző († 1981)
- február 12. – Franco Zeffirelli, olasz filmrendező
- február 13. – Chuck Yeager az amerikai légierő nyugállományú dandártábornoka, híres berepülő pilóta
- február 18. – Rátonyi Róbert, színész († 1992)
- február 20. – Vay Ilus, színésznő († 2008)
- március 1. – Kuczka Péter, író, költő, szerkesztő († 1999)
- március 4. – Pogány Péter Gerecze Péter unokája († 1993)
- március 20. – Aba Iván, író, újságíró († 1982)
- március 31. – Kameniczky József, gépészmérnök, fegyvertervező († 1997)
- április 18. – Sidó Ferenc, kilencszeres világbajnok asztaliteniszező († 1998)
- április 22. ‑ Aaron Spelling amerikai producer († 2006)
- május 2. – Diószegi Vilmos néprajzkutató, orientalista († 1972)
- május 3. – Bíró András, író, költő, újságíró
- május 25. – Bisztrai Mária romániai magyar színésznő
- május 26. – Horst Tappert, német színész (Derrick főfelügyelő) († 2008)
- május 28. – Ligeti György, Kossuth-díjas magyar zeneszerző († 2006)
- május 30. – Jeney László, olimpiai bajnok vízilabdázó († 2006)
- június 19. – Bánhalmi Ferenc, atléta, rövidtávfutó, sportvezető († 1983)
- július 1. – Pajor Kornél, világbajnok gyorskorcsolyázó
- július 2. – Melis György, operaénekes
- július 5. – Klaniczay Tibor, irodalomtörténész († 1992)
- július 28. – Örvös Lajos író, költő, műfordító († 2002)
- július 31. – Ahmet Ertegün az Atlantic Records török származású alapítója és ügyvezető igazgatója († 2006)
- augusztus 4. – Jasszer Arafat palesztin vezető, politikus, 1996-tól haláláig a Palesztin Autonóm Hatóság elnöke, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője, a Fatah alapítója († 2004)
- augusztus 19. – Gera Zoltán, színművész
- szeptember 1. – Szabadváry Ferenc, tudománytörténész († 2006)
- szeptember 1. – Rocky Marciano, nehézsúlyú ökölvívó világbajnok († 1969)
- szeptember 8. – Gerencsér Ferenc, cimbalomművész, cimbalomtanár († 1989)
- szeptember 15. – Fejes Endre, magyar író
- szeptember 28. – Kabos László, színművész († 2004)
- október 21. – Eva Maria Bauer, német színésznő, A klinika című sorozat Hildegard főnővére († 2006)
- október 27. – Roy Lichtenstein, amerikai festő († 1997)
- október 28. – Kormos István, költő, műfordító († 1977)
- november 6. – Molnár Géza, író
- november 18. – Alan Shepard, az első amerikai űrhajós († 1998)
- november 20. – Nadine Gordimer, Irodalmi Nobel-díjas dél-afrikai írónő
- november 21. – Radnai Béla, szobrász
- november 22. – Bodolay Géza, magyar irodalomtörténész († 2002)
- december 3. – Maria Callas, görög opera-énekesnő († 1977)
- december 27. – Novakovszky László, kosárlabdázó, az 1948-as londoni olimpiai játékokon a magyar válogatott kapitánya († 2008)
[szerkesztés] Halálozások
- január 3. – Jaroslav Hašek, cseh író (* 1883)
- január 25. – Arányi Dezső operaénekes (* 1859)
- február 1. – Ernst Troeltsch, német evangélikus teológus, vallásfilozófus és történetfilozófus (* 1865)
- április 30. – Benka Gyula tanár, pedagógiai író, újságíró (* 1838)
- május 21. – Ferdinand Walsin-Esterhazy francia katonatiszt, áruló, kém (* 1847)
- június 20. – Pancho Villa, mexikói forradalmár (* 1878)
- augusztus 18. – Czillich Anna festőművész (* 1893)
- november 9. – Pecz Vilmos, nyelvész az MTA tagja (* 1854)
- november 21. – Radnai Béla, magyar szobrászművész (* 1873)
- december 5. – Dobó Sándor, színész, színigazgató (* 1855)
- december 16. – Kacsóh Pongrác, zeneszerző, zenepedagógus, tanár (* 1873)
- december 27. – Gustave Eiffel, francia építészmérnök és gyáriparos (* 1832)
[szerkesztés] Nobel-díjak
| Fizikai | Robert Andrews Millikan, amerikai fizikus |
| Kémiai | Fritz Pregl osztrák kémikus |
| Orvosi-fiziológiai | Frederick Grant Banting kanadai orvos, John James Richard Macleod kanadai fiziológus |
| Irodalmi | William Butler Yeats, ír költő |
| Béke | nem adták ki |
