Örvös Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Örvös Lajos
Született1923. július 28.
Ungvár
Elhunyt2002. július 27. (78 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiÖrvös János
Foglalkozásaíró, költő, műfordító.
SablonWikidataSegítség

Örvös Lajos (Ungvár, 1923. július 28.Budapest, 2002. július 27.) író, költő, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Édesapja Örvös János újságíró, kiadói szerkesztő volt. Örvös Lajos 1941-ben Móricz Zsigmond mellett kezdte pályáját a Kelet Népe szerkesztőségében. Móricz íratta be az egyetem francia szakára, mondván: egy magyar írónak beszélnie kell egy világnyelvet. Az egyetem befejezése után az első UNESCO ösztöndíjasként Párizsban a Sorbonne-on folytatta nyelvtudományi tanulmányait.

Saját verseskötetei, regénye és novelláskötetei jelentek meg. 1956-ban az Irodalmi Újság szerkesztőjeként közölte Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. Ezt követően két évig munkanélküli volt. Gyakran fordult meg a későbbiekben is Párizsban, hosszabb-rövidebb időre. Véglegesen 1966-ban tért vissza Magyarországra, ezek után csak egy-egy hónapra ment ki évente nyelvészeti tanulmányokat folytatni. A jeles francia írók közül többek között Balzac, Verne, Camus, Lévi-Strauss, Simenon, Lecalloc'h, műveit fordította magyar nyelvre.

2001-ben a francia köztársasági elnök a francia Nemzeti Érdemrend Tiszti fokozatával tüntette ki, és ugyanabban az évben az akkori francia miniszterelnök az Akadémiai Pálmák Tiszti fokozatát adományozta Örvös Lajosnak.

Örvös Lajos 2002-ben hunyt el az utolsó olyan magyar íróként, aki a Kelet Népe szerkesztőségében dolgozott Móricz Zsigmonddal.

Művei[szerkesztés]

  • Csillagok alatt (1941)
  • Tücsök (1944)
  • Nyomozás (1947)
  • A szegénység dicsérete (1947)
  • A forró föld küldötte (1952)
  • Furulya (1954)
  • Elvágva a világtól (1988)
  • Arcok éjszaka (1994)
  • Külvárosi lelkek (1994)

Műfordításai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]