Honoré de Balzac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Honoré de Balzac
Honoré de Balzac
Született:
1799. május 20.
Tours, Franciaország
Meghalt:
1850. augusztus 18.
Párizs, Franciaország

Honoré de Balzac (Tours, 1799. május 20. – Párizs, 1850. augusztus 18.) francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Világirodalmi jelentősége

"Ha a töméntelen történet közül csak a Goriot apót, a César Birotteau-t, az Elveszett illúziókat és az Eugénie Grandet-t írta volna meg, akkor is vele kellene kezdeni a realista regény történetét. Holott még a kisebb elbeszélések között is akad páratlan remekmű". – olvashatjuk a Világirodalom Arcképcsarnokában az íróról.
     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Élete

  • Ősei dél-franciaországi parasztok voltak, apja hadsereg-élemező tisztként a császárság idején vagyonra tett szert.
  • A család neve eredetileg Balsa volt. Az író nagybátyja Louis Balsa megölt egy lányt annak idején, ezért kivégezték. Apja megváltoztatta így nevüket Balzac-ra, később önkényesen odafűzte a nemesi eredetre utaló de szócskát, s kisajátított magának egy régi nemesi címert is.
  • Részben családon kívül nevelkedett. 1807-1813 között bentlakóként az oratoriánusok vendome-i kollégiumában tanult, majd szülei kívánságára beiratkozott a jogra. 1819-ben, félbehagyott jogi tanulmányok után írnok lett. Irodalmat hallgat a Sorbonne egyetemen, de tudományos előadásokra is jár. Verses tragédiákat kezd írni. Álnevek alatt, megélhetési célból kb. harminc romantikus ponyvaregényt publikál. Betűöntödét alapít, ebbe a vállalkozásba belebukik. 1829-ben sikert arat A házasság fiziológiája című könyve, és ugyanekkor jelenik meg a "Huhogók" című történelmi regénye.
  • 1832-ben komoly közönség-, egyszersmind kritikai sikert ér el első főműve, A szamárbőr (Le peau de chagrin). Két év múlva adja ki a Goriot apót, amelyben először alkalmazza a visszatérő szereplők rendszerét. Ezeknél is ismertebb lesz A harminc éves asszony című műve.
  • 1834-től kezd kialakulni a nagy regényfolyam, az Emberi színjáték (Comédie Humaine) terve: ebben visszatérő szereplők lesznek, és erősen vagy lazábban a ciklus minden regényének cselekménye összefügg. Birtokot vásárol, különböző nagyravágyó, általában nem sikerülő gazdasági tervei vannak. Napi 16 órát dolgozik, rendszeresen egész éjjel ír, rendkívüli regényírói termékenységének egyik közvetlen főoka: hatalmas adósságai.
  • 1842-ben meghal külföldi levelezőpartnerének és szerelmének, Madame de Hanska grófnőnek a férje, egy lengyel földbirtokos. Ekkor meglátogatja Madame de Hanskát, és a grófnő ukrajnai birtokán is hosszabb időt töltenek.
  • 1848-ban felhagy az írással. Ukrajnába utazik, ahol 1850-ben feleségül veszi Madame Hanskát. A Francia Akadémia (Académie Française) elutasítja felvételét. Nemsokkal esküvője után súlyos látásromlás áll be nála, mely valószínűleg cukorbetegség szövődménye. A rendkívül erőltetett életmód és munkatempó következtében ez év augusztusában meghal.
  • Balzacról köztudott, hogy nem volt vonzó férfit, sőt züllött életmódja egyenesen sokat rontott külsőjén. Azonban számos szeretője volt már életében, s rendkívül csapodárnak bizonyult. A nők leginkább írói tehetsége miatt bálványozták, ám később Balzacban ez inkább teher volt, mert úgy látta, hogy pusztán csak az írót szeretik benne és nem a férfit.

[szerkesztés] Művei

Balzac remekül írt, de némi kivetni való akad bennük. Az első szempont Balzac gyakori íráshibái, a helyesírás még az iskolái során is nehezére esett. A másik, hogy a mai olvasott regényei közül többet átírt az első megjelenése után. Ennek oka, hogy állandóan pénzsszűkében volt és gyorsan kellett dolgoznia, ezért kevés ideje volt a minél jobb kidolgozásra.
Balzac az 1841-ben Emberi Színjáték gyűjtőcímet kapó, 95 (kilencvenöt!) hosszabb-rövidebb regényt és elbeszélést tartalmazó folyamának előbb a Társadalmi tanulmányok címet adta. Ezen belül három ciklusba rendezte regényeit: Erkölcsi tanulmányok, Filozófiai tanulmányok és Elemző tanulmányok.

A gyűjtőcímek megtévesztők: regényei (és általában a prózairodalom) céljának a "társadalmi élet törvényszerűségei", valamint az emberi szenvedélyek tudományos igényű pontos ábrázolását tartotta.

  • Az Erkölcsi tanulmányok alciklusai (mindegyik több, esetenként tucatnyi regényt tartalmaz):

[szerkesztés] Jelenetek a magánéletből (Scènes de la vie privée)

      • A harmincéves asszony (La Femme de trente ans, 1834)
      • Gobseck (Gobseck, 1830)
      • Goriot apó (La Pere Goriot, 1834)
      • Modeste Mignon (Modeste Mignon, 1844)
      • Albert Savarus (Albert Savarus, 1842)

[szerkesztés] Jelenetek a vidéki életből--(Scènes de la vie de province)

      • A toursi plébános (( Le Curé de Tours, 1832))
      • Eugénia Grandet ( Eugénie Grandet, 1833)
      • Elveszett illúziók (Illusions perdues, 1836 - 1843 )

[szerkesztés] Jelenetek a párizsi életből (Scènes de la vie parisienne )

      • César Birotteau nagysága és bukása (Histoire de la grandeur et de la décadence de César Birotteau 1837 )
      • Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága (Splendeurs et misères des courtisanes, 1838, (Werdet), 1844-1846, (Furne))
      • Betti néni ( La Cousine Bette, 1846)
      • Pons bácsi ( Le Cousin Pons, 1847)
      • A Nucingen ház (La Maison Nucingen, 1838)
      • Chabert ezredes (Le Colonel Chabert, 1835)
      • Goriot apó (Le Père Goriot, 1835)

[szerkesztés] Jelenetek a politikai életből (Scènes de la vie politique )

      • A homályos ügy

[szerkesztés] **Jelenetek a katonai életből (Scènes de la vie militaire )

[szerkesztés] Jelenetek a falusi életből (Scènes de la vie de campagne )

      • Parasztok
      • A vidéki orvos
      • A falusi plábános
      • A völgy lilioma

[szerkesztés] Egyik híres mondása

"Az írónak azt a célt kell maga elé tűznie, hogy erkölcsileg megjavítsa a maga korát, máskülönben csak hiú mulattatója az embereknek"

[szerkesztés] A Balzac-életmű Magyarországon

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Műveinek legteljesebb magyar kiadása 1962 és 1964 között jelent meg tíz kötetben a Magyar Helikon kiadónál "Emberi színjáték" címmel.

[szerkesztés] Egyéb érdekességek

1999-ben egy két részes film készült Balzac életéből Gérard Depardieu főszereplésével.

[szerkesztés] Szakirodalom

[szerkesztés] Források

  • Világirodalmi lexikon. Főszerk.: Király István. 3. kiad. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1984. ISBN 963 05 3471 1
  • Dobossy László: A francia irodalom története. Budapest, Gondolat, 1963. 1. köt.
  • Világirodalom. Szerk.: Pál József. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2005. 999 o. Balzac l. 616-618. ISBN 9630582384


A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/Honor%C3%A9_de_Balzac"
Személyes eszközök