Dramaturg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Déméter istennő szobra

A dramaturg feladata a színház intézménye és a közönség közötti kapcsolat megteremtése szűkebb értelemben egy-egy művön keresztül (például Franciaországban), tágabb értelemben az intézményi kommunikáció minden formájában (mint Németországban). A dramaturg görög szó, eredeti jelentése ’drámaíró’. A két foglalkozás szétválása a német nemzeti színház megalapításához, pontosabban a hamburgi Gotthold Lessing tevékenységéhez és alapművéhez (Hamburgi dramaturgia, 1767–1769) köthető.[1][2]

A dramaturg olyan személy, aki ismeri a kultúra írott és íratlan történetét. Átfogó film- és/vagy színházművészeti, illetve irodalomtörténeti ismeretei révén, tevékeny módon részt vesz az alkotó folyamatokban. A rendező munkáját segíti, adminisztratív és menedzseri tevékenységével támogatja a létrehozandó produkciót. Az igényes dramaturg idegen nyelveket is kiválóan értő és beszélő, fordítói munkára is alkalmas. Feladatai közé tartozik a bemutatandó színjátékszövegek lektorálása, véleményezése, átdolgozása.

A jó dramaturg ráhangolódik társaira, együttműködik a rendezővel és a színészekkel; mintegy hidat képez az alkotók és a mű között. Bábáskodik a drámai mű mellett, szakmai segítséget nyújt az írónak anélkül, hogy a műbe túlságosan beleavatkozna. Az irodalmi alkotó művészek nagy része pályája kezdeti szakaszában megismerkedik a dramaturgok munkájával, aktívan gyakorolják is, így nagy tapasztalatot szereznek későbbi műveik megírásához, színpadra állításához.

Dramaturg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tevékenységi köre szerint alapvetően két csoportra osztható szét, bár a cél mind a két művészeti ágban hasonló.

  • Színházi dramaturg

A dramaturgi munka színházi kultúránként is más és más. Lehet adott produkcióra külön megbízott (úgynevezett próbatermi) vagy intézményes (kurátori feladatkör).[3][4] Általában elmondható, hogy a színház irodalmi tanácsadója és szakértője. Feladata a mű végső színpadi változatának kialakítása a színpadi szempontok figyelembe vételével. A kuratóriumi munka része a színház műsortervének elkészítése, a színházi műsorpolitika kialakítása, van, hogy marketingje is (Németországban „házi dramaturg”[5]).

  • Filmes dramaturg

A dramaturg alkotó tevékenysége a színházi formanyelv helyett a filmes formanyelvhez kötődik. Segíti a forgatókönyv megírását, ügyel a film dramaturgiai vonalvezetésére, a szereplők karakterének kialakítására, részt vesz a dialógusok létrehozásában, a film tartalmának, értelmének világossá tételében. Mivel a film voltaképpen a vágóasztalon válik filmmé, a montírozásban is munkatárs.

Szinkrondramaturgnak nevezték hivatalos munkakörük szerint (elsősorban a Pannónia Filmstúdióban) azokat a filmes munkatársakat, akik az idegennyelvű filmek dialógusait a szájmozgásnak megfelelően magyar nyelvre ültették át. Valójában ez a műfordításnak egy speciális ága. Szinkrondramaturg volt sokak mellett például Hársing Lajos, Bereményi Géza és Sipos Áron is.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A színházi és filmdramaturgok képzése a Színház és Filmművészeti Egyetem művészetelméleti tanszékének keretében, meghatározott években, mesterképzési szakokon történik.[6][7]

Híres dramaturgok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Marvin Carlson: A színház közönsége és az előadás olvasása, Criticai Lapok - 2000/3
  2. Michael Börgerding: Dramaturgie zwischen Kunst und Wirklichkeit im System Theater (Anforderung an einen unmöglichen Beruf) - Die Welt lesen lernen. Theaterakademie Hamburg (Studiendekanat II) - 2010. november 17.
  3. Trencsényi Katalin: Szimbiózisban. A próbatermi dramaturg munkájáról (megszólal: Zsótér Sándor, Ungár Júlia, Novák Eszter, Kárpáti Péter), Criticai Lapok - 2011
  4. Trencsényi Katalin: "Contemporary Dramaturgical Processes" (magyar nyelven), Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar - 2013.
  5. Christian Papke: Bühne Europa Die Dramaturgie - Ein unbeschriebenes Blatt als Beruf; ORF Alpha Österreich - 2014. április
  6. Színház- és Filmművészeti Egyetem honlapja: Teljes képzésadatbázis
  7. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Képzési és kimeneti követelmények: Mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei (319-322. oldal) - 2011. január 5.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]