Zsurzs Éva

Zsurzs Éva
Született	Budapest 1925. szeptember 29.
Elhunyt	Budapest 1997. szeptember 6. (71 évesen)
Foglalkozása	filmrendező
Díjak	SZOT-díj (1966) Érdemes művész (1970) Kossuth-díj (1973)
Zsurzs Éva az IMDb-n

Zsurzs Éva (Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 6.) Kossuth-díjas filmrendező.

Zsurzs Éva elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya: Zsurzs Kati színésznő.

Élete

Fiatal korában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa Sós Lászlóval.

1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáti Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).

A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egy órás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

Nő a barakkban
Mányai Lajos, Sinkovits Imre,
Ladányi Ferenc, Szakáts Miklós,
Egri István

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.

1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című filmjéért a monte-carlói televíziós fesztiválon Arany Nimfa díjat kapott. A filmben többek között szerepelt Rajz János, Sinkovits Imre, Kálmán György is.

Legsikeresebb tévéjátékai a Fekete város, a Koppányi aga testamentuma, vagy az Abigél – Szabó Magda regényének folytatásos sorozata.

A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.

Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós volt.

Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

Tévéfilmjei

Vitézek és hősök (1959) Aranyfácán (1959) Brávó, emberke (1959) Zsuzsi (1960) Nő a barakkban (1960) Urak és emberek (1961) Az Epeios-akció (1962) A házasságok a földön köttetnek (1962) Élektra (1962) Ne éljek, ha nem igaz (1962) A felhők fölött mindig süt a nap (1962) Férjhez menni tilos! (1963) Egy pár papucs (1964) Kreutzer-szonáta (1964) Példázat 1-3. (1964) A helység kalapácsa (1965) Kristóf, a magánzó (1965) Othello Gyulaházán (1966) Barbárok (1966) Mondd a neved (1967) Úton (1967) A koppányi aga testamentuma (1967) Sárga rózsa (1968) Irány Mexikó! (1968) Legenda a páncélvonatról (1968) Só Mihály kalandjai (1969)

Othello Gyulaházán Feleki Kamill, Básti Lajos Szigeti (Schwetz) András Törőcsik Mari, Básti Lajos Szigeti (Schwetz) András, Kemény László, Domján Edit Bilicsi Tivadar, Szigeti (Schwetz) András A revizor (1969) Danaida (1970) Üvegkalitka (1970) Pályakorrekció (1971) A fekete város 1-7. (1972) Vargabetű (1972) Zrínyi 1-3. (1973) A törökfejes kopja (1973) Csalódások (1973) Felelet 1-8. (1975) Daruszegi vasárnapok (1975) A méla Tempefői (1975) Őszi versenyek (1975) Beszterce ostroma 1-3. (1976) Csongor és Tünde (1976) Abigél 1-4. (1978) A névtelen vár 1-6. (1981) A Filozófus (1981) Glória (1982) Leányvásár (1982) Egy lócsiszár virágvasárnapja (1983) Különös házasság 1-4. (1984) A falu jegyzője 1-4. (1985) Csongor és Tünde 1-2. (1986) Kreutzer szonáta (1987) A Csikós (1993)

Külső hivatkozások

• Zsurzs Éva a PORT.hu-n
• Zsurzs Éva az Internet Movie Database oldalain
• Zsurzs Éva a Magyar Televízió Arcképcsarnokában