Huszárik Zoltán

Huszárik Zoltán
Született	Domony 1931. május 14.
Elhunyt	Budapest 1981. október 14. (50 évesen)
Foglalkozása	filmrendező, grafikus
Díjak	Kossuth-díj (posztumusz, 1990)
Huszárik Zoltán az IMDb-n Huszárik Zoltán a PORT.hu-n

Huszárik Zoltán (Domony, 1931. május 14. – Budapest, 1981. október 14.) Balázs Béla-díjas és posztumusz Kossuth-díjas magyar filmrendező, grafikus. Felesége: Móger Ildikó táncos, koreográfus, lánya: Huszárik Kata színésznő (született Nagy Annától).

Életpályája

Kétéves volt, amikor édesapja meghalt. A József nevet végleg Zoltánra cserélő diák gimnáziumi tanulmányait Aszódon végezte. 1950-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahonnan - a család minden alapot nélkülöző kuláklistára kerülése miatt - 1952-ben távoznia kellett. 1959-ig járta sajátos, tehetségéhez méltatlan, de a művészetét mégis érlelő kálváriáját: földműves volt a szülőfalujában,olajbányász Bázakerettye olajmezőin, dekoratőr az ikladi Ipari Műszergyárban; dolgozott a Borsod megyei Tanács művészeti előadójaként, világosítóként a filmgyárban. Részt vett a városligeti Vajdahunyad várának restaurálásában, több rajzfilm elkészítésében közreműködött. 1959-ben visszatérhetett a főiskolára, Máriássy Félix legendás osztályába. 1961-ben szerzett filmrendezői diplomát. Első alkotásai rövidfilmek voltak, már ezek érett művészt, kifejező képi megoldásokat mutattak. Az Elégia című rövidfilmje jelentette számára a kiugrást, mellyel 1965-ben elnyerte az Oberhauseni Filmfesztivál kiemelt fődíját. Első játékfilmjével, a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen megidéző Szindbáddal (1971) mindjárt a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelkedett. Egyik alapítója volt a fiatal filmművészek Balázs Béla Stúdiójának. Képi kultúráját, grafikus művészetét színház- és filmdíszlettervezőként is alkalmazta, saját filmjeiben is és könyvek illusztrátoraként is. Néha kisebb szerepeket vállalt egy-egy játékfilmben: Zöldár (r.: Gaál István), Budapesti mesék (r.: Szabó István), Holnap lesz fácán (r.: Sára Sándor) stb. 1979-ben A piacere címmel mutatták be rövidfilm-összeállítását.Utolsó alkotásában, a Csontváry c. filmben a különcnek tartott festőzseni és a saját művészi portréját és hitvallását formálta eggyé, sajátos módon ábrázolva a művészegyéniség és a kor viszonyát. Ágh István így vall Huszárik Zoltán filmjeinek titkáról: "Stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. Cselekménytelen, mert a lélek történetét kutatja, akár a költészet, képzőművészet és a zene. A motívumok eltűnnek és felbukkannak egyre tragikusabban; megunhatatlanok, mint a tenger, zöld rét és élet."

Filmjei

Játékfilmek

Mint rendező

• Szindbád (1971)
• Csontváry (1980)

Mint színész

• Zöldár (1965)
• Holnap lesz fácán (1974)
• Budapesti mesék (1976)
• Ékezet (1977)

Tévéfilmek

Mint rendező

• A dolgok eredete (1968)
• Amerigo Tot (1969)
• Törvényt teremtő mesterek (1974)
• Négy műsoretűd az MTV Közművelődési Főszerkesztősége számára: Maszkok, álarcok, Ékszerek, Pénz és kereskedelem, Művészet és mágia
• Két lírai riport az MTV Irodalmi és Drámai Főosztálya számára: (Ladányi Mihály 1976), Kormos István 1977.)

Mint színész

• Koplalóművész (1975)

Rövidfilmek

• Játék (1959-főiskolás vizsgafilmje)
• Elégia (1965)
• Groteszk (1963)
• Egy mentőorvos naplójából (1967)
• Heten a hegy ellen (1968)
• Hegyi kiképzés (1968)
• Ugye te is akarod? (1968)
• Capriccio (1969)
• Tisztelet az öregasszonyoknak (1971)
• A piacere (1976)

Díjai

• Balázs Béla-díj (1973)
• Érdemes művész (1978)
• Kossuth-díj (posztumusz, 1990)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV.: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Online hozzáférés
• magyar.film.hu - Huszárik Zoltán
• Rendezőportrék: Huszárik Zoltán

További információk

• Huszárik Roland Elégiaja- Huszárik Zoltán Komáromban
• 75 éve született Huszárik Zoltán