Huszárik Zoltán
| Huszárik Zoltán | |
| Született | Domony 1931. május 14. |
| Elhunyt | Budapest 1981. október 14. (50 évesen) |
| Foglalkozása | filmrendező, grafikus |
| Díjak | Kossuth-díj (posztumusz, 1990) |
| Huszárik Zoltán az IMDb-n Huszárik Zoltán a PORT.hu-n |
|
Huszárik Zoltán (Domony, 1931. május 14. – Budapest, 1981. október 14.) Balázs Béla-díjas és posztumusz Kossuth-díjas magyar filmrendező, grafikus. Felesége: Móger Ildikó táncos, koreográfus, lánya: Huszárik Kata színésznő (született Nagy Annától).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Kétéves volt, amikor édesapja meghalt. A József nevet végleg Zoltánra cserélő diák gimnáziumi tanulmányait Aszódon végezte. 1950-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahonnan - a család minden alapot nélkülöző kuláklistára kerülése miatt - 1952-ben távoznia kellett. 1959-ig járta sajátos, tehetségéhez méltatlan, de a művészetét mégis érlelő kálváriáját: földműves volt a szülőfalujában,olajbányász Bázakerettye olajmezőin, dekoratőr az ikladi Ipari Műszergyárban; dolgozott a Borsod megyei Tanács művészeti előadójaként, világosítóként a filmgyárban. Részt vett a városligeti Vajdahunyad várának restaurálásában, több rajzfilm elkészítésében közreműködött. 1959-ben visszatérhetett a főiskolára, Máriássy Félix legendás osztályába. 1961-ben szerzett filmrendezői diplomát. Első alkotásai rövidfilmek voltak, már ezek érett művészt, kifejező képi megoldásokat mutattak. Az Elégia című rövidfilmje jelentette számára a kiugrást, mellyel 1965-ben elnyerte az Oberhauseni Filmfesztivál kiemelt fődíját. Első játékfilmjével, a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen megidéző Szindbáddal (1971) mindjárt a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelkedett. Egyik alapítója volt a fiatal filmművészek Balázs Béla Stúdiójának. Képi kultúráját, grafikus művészetét színház- és filmdíszlettervezőként is alkalmazta, saját filmjeiben is és könyvek illusztrátoraként is. Néha kisebb szerepeket vállalt egy-egy játékfilmben: Zöldár (r.: Gaál István), Budapesti mesék (r.: Szabó István), Holnap lesz fácán (r.: Sára Sándor) stb. 1979-ben A piacere címmel mutatták be rövidfilm-összeállítását.Utolsó alkotásában, a Csontváry c. filmben a különcnek tartott festőzseni és a saját művészi portréját és hitvallását formálta eggyé, sajátos módon ábrázolva a művészegyéniség és a kor viszonyát. Ágh István így vall Huszárik Zoltán filmjeinek titkáról: "Stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. Cselekménytelen, mert a lélek történetét kutatja, akár a költészet, képzőművészet és a zene. A motívumok eltűnnek és felbukkannak egyre tragikusabban; megunhatatlanok, mint a tenger, zöld rét és élet."
[szerkesztés] Filmjei
[szerkesztés] Játékfilmek
[szerkesztés] Mint rendező
- Szindbád (1971)
- Csontváry (1980)
[szerkesztés] Mint színész
- Zöldár (1965)
- Holnap lesz fácán (1974)
- Budapesti mesék (1976)
- Ékezet (1977)
[szerkesztés] Tévéfilmek
[szerkesztés] Mint rendező
- A dolgok eredete (1968)
- Amerigo Tot (1969)
- Törvényt teremtő mesterek (1974)
- Négy műsoretűd az MTV Közművelődési Főszerkesztősége számára: Maszkok, álarcok, Ékszerek, Pénz és kereskedelem, Művészet és mágia
- Két lírai riport az MTV Irodalmi és Drámai Főosztálya számára: (Ladányi Mihály 1976), Kormos István 1977.)
[szerkesztés] Mint színész
- Koplalóművész (1975)
[szerkesztés] Rövidfilmek
- Játék (1959-főiskolás vizsgafilmje)
- Elégia (1965)
- Groteszk (1963)
- Egy mentőorvos naplójából (1967)
- Heten a hegy ellen (1968)
- Hegyi kiképzés (1968)
- Ugye te is akarod? (1968)
- Capriccio (1969)
- Tisztelet az öregasszonyoknak (1971)
- A piacere (1976)
[szerkesztés] Díjai
[szerkesztés] Források
- Magyar életrajzi lexikon IV.: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Online hozzáférés
- magyar.film.hu - Huszárik Zoltán
- Rendezőportrék: Huszárik Zoltán

