Aszód

Aszód
Aszód címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség 2012-ig	Aszódi
Jogállás	város
Polgármester	Sztán István
Irányítószám	2170
Körzethívószám	28
Népesség
Teljes népesség	6393 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	394,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,20 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aszód Pozíció Magyarország térképén
Aszód Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47,65163°, k. h. 19,48949°47.65163, 19.48949
Aszód weboldala

Aszód város Pest megyében, az Aszódi kistérségben.

Nevének eredete

Neve az időszakos vízfolyás jelentésű „aszó” főnévből származik – a városon átfolyó Breda-patakot a középkorban Aszónak nevezték.

Fekvése

A 30-as számú főút mentén, a Gödöllői-dombság szélén, a Galga völgyében, Gödöllőtől 14, Hatvantól 16 kilométerre található.

Szomszédos települések: Bag, Domony, Hévízgyörk, Iklad, Kartal.

Vonattal a MÁV 80a számú Budapest–Hatvan vonalán, illetve a vonalból itt kiágazó 77-es számú Aszód–Galgamácsa–Vácrátót és a 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonalon közelíthető meg.

Története

Területe az őskor óta lakott: az ásatások bizonysága szerint a neolitikumban i.e. 3500 táján mintegy 400 évig folyamatosan lakott hely volt. Közelében, a Galga mentén bronzkori és vaskori településeket is feltártak. A népvándorlás elején a különböző germán és szarmata népek (főleg a kvádok, illetve a jazigok) határterülete volt; hun, gepida, illetve avar leletek még nem kerültek elő. A honfoglalás idején kapta nevét az Aszóddal szomszédos Kartal község és a környék sok más pontja. Határában a 13. században a Szent Keresztnek szentelt premontrei monostort építettek, és a rendház köré kisebb település szerveződött (ez a 17. század végéig állt fenn). Magát Aszódot az oklevelek 1401-ben említik először Aza néven, bár feltételezik, hogy már I. István idején lakott hely volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, de a 18. században újra betelepítették. Az új lakosok különféle helyekről érkeztek:

Bádenből és Württembergből német iparosok,

a Felvidékről Aszódra beházasodó Podmaniczky Jánost követő evangélikus parasztok,

Cseh- és Morvaországból jiddisül beszélő zsidók.

A Podmaniczky család birtokai központjává tette a „Galgamente fővárosát” és töretlenül megőrizte a vallásbékét. A fejlődés eredményeként Aszód 1761-ben mezőváros címet kapott, a Podmaniczkyak pedig 1782-ben báróságot.

A város gimnáziumában tanult 1760 és 1764 közt Hajnóczy József, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője.

Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hruz Mária 1818. szeptember 15-én itt kötöttek házasságot. Petőfi 1835 szeptemberétől 1838 júniusáig volt a gimnázium tanulója Koren István, Domonyban született tanár keze alatt – ő Petőfi kamaszkorának meghatározó személyisége. A későbbi költőóriás Neumann Istvánnénál, egy kelmefestő özvegyénél lakott. Itt írta az évzáró ünnepélyre a „Búcsúzás” című versét. Aszódi diákemlékeiről az „Úti emlékek”ben emlékezik meg abból az alkalomból, hogy 1845 áprilisában, felvidéki útjára indulva a Pest–eperjesi postakocsin átutazott a helységen.

Jósika Miklós 1847 tavaszán a Podmaniczky-birtokon kötött házasságot második feleségével, a nála huszonnyolc évvel fiatalabb Podmaniczky Júliával.

Jelentős ipari központ szerepét mutatja, hogy a kiegyezés után téglagyár, nyomda, kocsigyártó műhely, repülőgépgyár (a Lloyd gyár a Monarchia harmadik legnagyobb repülőgyára volt) és több bank is volt a településen. 1884-ben Közép-Európában elsőként nyitottak itt javító-nevelő fiúintézetet.

A 20. század legelején ökumenikus templomot építettek az aszódi Magyar Királyi Javító Intézetben. Az új, neogót stílusú, három hajós templomot a katolikusok Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére szentelték fel 1906. június 20-án. 1950-ig miséztek itt a katolikusok, tartották istentiszteleteiket a protestánsok és zsidók. Ezeken a szertartásokon nemcsak a növendékek és az intézet alkalmazottai vettek részt, hanem a környéken lakó hívek is. 1960-ban a már korábban használaton kívül helyezett templomot lerombolták; tégláiból építették fel a szakorvosi rendelőt.

A holokauszt megsemmisítette az aszódi zsidó közösséget: mintegy kétszázan pusztultak el a haláltáborokban.

Aszód 1912-től 1965-ig járási székhely volt, 1991-ben várossá nyilvánították.

Nevezetességei

A Podmaniczky-kastély és a Széchenyi-kastély

A Szentháromság-templom

1848-as_emlékpark

Schossberger-sírkápolna (6895. sz. műemlék)

• Podmaniczky-kastély: az U alaprajzú, barokk és copf stílusú kastély középrésze egyszintes, szárnyai kétszintesek. A középrészt 1721-ben, a szárnyakat 1772-ben adták át. A nyugati szárny dísztermének freskóit Kracker János Lukács és Zách József festette 1776-ban.
• A Podmaniczky-Széchenyi-kastély (Zöld-kastély) téglalap alapú, egyemeletes, középrizalitos, késő barokk épület, amit a 18. század végén illesztették a Podmaniczky-kastély északi sarkához. Az épületet 1920-ban gróf Széchenyi Gyula vásárolta meg.
• Petőfi Múzeum a volt evangélikus iskola épületében (Szontágh lépcső 2.),
• Kovács Ferenc kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész a fiatal Petőfit ábrázoló mellszobra a múzeum előtt,
• A város fölé emelkedő dombon emelkedő, barokk evangélikus templomot, amit Podmaniczky I. János megrendelésére Antonius mester épített, 1727-ben szentelték fel. A homlokzati tornyos, keletelt (lásd:keletelés) barokk templom két fő érdekessége a faragott faszobrokkal díszített oltár és a márvány keresztelő medence. A templom mellett áll az új evangélikus gimnázium 1997-ben átadott épülete.
• Aszód nyugati részén, az egykori Tabán téren áll a Szentháromság római katolikus templom. Az egyhajós, homlokzati tornyos, barokk épületet 1750-ben szentelték fel.
• A település fejlődésével a zsidó temető nagyjából a város mértani középpontjába került. A zömében 18–19. századi sírkövek fölé magasodó Schossberger mauzóleumot báró Schossberger Rezsőné megbízásából Baumhorn Lipót tervezte 1913-ban. Az 1996-ban fölújított Mártírok Emlékművén a holokauszt áldozatainak nevét vésték márványba.
• Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium Schulek János építész tervei alapján emelt, két emeletes épületét 1931-ben adták át. Jelenleg a megyei önkormányzat két tannyelvű (francia) gimnáziumának, általános tagozatának és egy szakközépiskolának ad otthont. Az udvarán álló, 1939-ben leleplezett, egész alakos Petőfi-szobor Morzsa-Morhardt Gyula műve.
• Közép-Európa első fiúnevelő intézetét 1884-ben alapította Pauler Tivadar igazságügyi miniszter a fiatalkorú bűnelkövetők nevelésére, oktatására, képzésére. Ennek érdekében az intézetben többféle oktató-nevelő intézmény:

általános iskola,

szakiskola,

speciális szakiskola,

mezőgazdasági részleg (tangazdasággal és tanműhellyel)

kapott helyett. 1996 május 1. óta ez Magyarországon az egyetlen olyan intézmény, amelyben a fiatalkorúak bíróságán 1–3 évre ítélt, 14–19 éves fiúk komplex és differenciált fejlesztésével :próbálkoznak. Az épület előzetes egyeztetés után tekinthető meg.

• Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma (Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervei alapján 1997-ben készült el).
• A Fő téren emelt első világháborús emlékművet (Morzsa-Morhardt Gyula alkotását) a második világháború után lebontották; a helyén 1989 óta a két világháború áldozatairól együttesen :megemlékező háborús emlékmű áll. A tér fontosabb épületei:

polgármesteri hivatal,

helyőrségi klub az egykori Korona étterem klasszicista épületében,

stilizált homlokzat az egykori Petrovics-mészárszék emlékére (1998-ban építették).

• A Fő utca és a Fő tér sarkán nyíló Malom közben berendezett Elektromos Gyűjtemény – mint neve is mutatja – főleg villamos berendezéseket mutat be.
• A járási főszolgabíró egykori hivatalának épületében rendezték be a városi művelődési házat (a zeneiskolával és a könyvtárral). Az épület dísze a bejárat fölötti timpanonban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye homokkőből kifaragott, festett címere.
• A Fő utca fő érdekessége a 19. század elején-közepén kialakult zártsorú beépítés. Több épület homlokzatát párkányok, illetve stukkók díszítik. A legtöbb ház sárga, illetve zöld. A Fő u. 5. falán emléktábla tájékoztat arról, hogy diákéveiben itt lakott Petőfi Sándor.

Híres lakói

• Aszódról származik Podmaniczky Frigyes,akit Krúdy Gyula Budapest "vőlegényének" nevezett
• Itt töltötte diákéveinek egy részét Hajnóczy József,
• Itt született 1929. október 19-én Burger Kálmán kémikus, az MTA tagja
• Ide járt iskolába 1836-tól 1839-ig Petőfi Sándor,
• Itt vette feleségül Jósika Miklós Podmaniczky Júliát.
• Itt járt gimnáziumba Huszárik Zoltán.
• A negyvenes évek végén az aszódi gimnázium tanára volt Schéner Mihály.
• Itt járt egy ideig gimnáziumba Sára Sándor .
• Aszódi származású a híres operaénekes, tenor, a város díszpolgára Mukk József

Egyéb

Az aszódi római katolikus egyházközség a váci egyházmegyéhez, azon belül a hatvani esperesi kerülethez tartozik.

Források

• Aszód Önkormányzatának honlapja
• Aszodinfo.hu - Független hírportál
• Aszód.lap.hu
• Az aszódi futball klub hivatalos honlapja
• Légifotók Aszódról
• Térkép Kalauz – Aszód
• Magyar Petőfi Múzeum – A Petőfi Múzeum szórólapja
• Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely, Aszód
• Szentháromság templom