Kiskunfélegyháza
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kiskunfélegyháza | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség | Kiskunfélegyházi | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 6100 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 30 730 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 119,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 256,30 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Kiskunfélegyháza
|
|||
| Kiskunfélegyháza weboldala | |||
Kiskunfélegyháza város Bács-Kiskun megyében.
 |
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid a bevezetője. Kérjük, segíts olyan bevezetőt írni, ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. A jó bevezető azért is fontos, hogy a cikket kategorizálni lehessen és megfelelő interwikit (más nyelven cikkpárt) lehessen hozzá találni. Ezeket is keresd meg lehetőleg! |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Bács-Kiskun megyei középváros a Duna-Tisza közén található. Jelentős közlekedési csomópont: a városon áthalad az 5-ös számú főút, az M5-ös autópálya. A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest–Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, Lakitelekre és Szolnokra is. Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő [1], a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park.
Kiskunfélegyháza Budapesttől közúton alig 100 km-re található, amely az autópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent.
Lásd még: Cegléd–Szeged-vasútvonal, Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonal, Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal, Szolnok–Kiskunfélegyháza-vasútvonal és M5 (autópálya)[szerkesztés] Éghajlata
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Őstörténet, népvándorláskor
A település pleisztocén kori üledékeken terül el. A legrégebbi muzeális értékek a pleisztocén végéből származó futóhomokrétegből kerültek elő. Az ősállatok és -növények nyomaira Szalay Gyula nyomán figyeltek fel: cirbolyafenyő, ősi mohanövényzet és csontok. Mindezek egykori tundra-jellegű klímáról tanúskodnak.
Az ember megjelenéséről tárgyi emlék nem tanúskodik. Csak a neolitikumból vannak emlékek, de Csongrád megyei ásatásokból sejthető az emberi jelenlét. Mindössze egy neolit (vagy inkább bronzkori) emlék van, egy 1973-ban előkerült baltafej, amit a Kiskun Múzeumban őriznek. A további régészeti anyagegyüttes feldolgozását hátráltatta, hogy a múzeumban évekig nem dolgozott régész, az előkerült leletek pontos lelőhelye ismeretlen maradt. A terület az 5. századig a szarmatáké volt, a század közepén a hunok, majd a hunok uralma alatt élő szkírek birtokába került. A szkírek nyomait egy 1901-es lelet fotós dokumentációja őrzi, a lelet a kecskeméti Városi Múzeumban pusztult el az első világháborúban. Az avarok a 6-7. században hoztak létre kisebb településeket a környéken. Számos avar sír került elő.
[szerkesztés] Honfoglalás, Árpád-kor
A honfoglalás korából szórványemlékek vannak. Egy 1970-es ásatás (H. Tóth Elvira vezette) során előkerült tarsolylemez viselője részt vett a 924-es kalandozásban.
István király rendelete alapján felépült az első keresztény templom, amit ma a Templom-halom rejt. Jelenleg (2008 nyara) ásatások folynak a területen.
A kunok IV. Béla idején érkeztek a területre, először 1239-ben, majd 1246-ban. A kunok szállásterületei érintették Félegyházát.
[szerkesztés] Anjou-kortól 1727-ig
Az Anjou-kor a kunok feudalizálódásának időszaka. A folyamat Zsigmond uralkodása alatt gyorsult fel. Okleveles emlék 1389-ben említi először Félegyházát Feleghaz alakban: az irat megtiltja a szeri nemeseknek, hogy a Szegedről Szeren, Félegyházán átutazó kereskedő polgároktól vámot szedjenek. Félegyháza tehát a Budára vezető kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Azt azonban nem tudni, hogy mezőváros volt-e, és mikor vált a 17. századi Kiskunság részévé. (Kiskunság megnevezés a 16. század előtt nem létezett.) A Templom-halomból szegényes Anjou- és Zsigmond-kori leletanyag került elő (Bálint Alajos, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója vezette az ásatást). Érdekesség, hogy kun lakosságra valló temetkezési forma nem került elő.
A török a mohácsi vész után teljesen elpusztította Félegyházát. Buda ostroma után Szulajmán az Alföld számos más városával együtt felégette, Kemálpasazáde feljegyzése szerint 1526. szeptember 27-én. A feljegyzés szerint „Feleghasz”, „Kamika”, „Perlek”, „Kecskeme”, „Peszir” városok fegyverrel próbáltak ellenállni. A terület elnéptelenedett.
1699-ben I. Lipót a Jászkunságot (a Kiskunság, a Nagykunság és a Jászság összefogaló neve az egykori okiratokban) elzálogosította. Félegyháza területe ekkor még mindig néptelen. A Rákóczi-szabadságharc után a Német Lovagrend ideiglenes zálogbirtokként bírhatta a Jászkunságot. 1731-ben lemondtak a területről, a joghatóság a Pesti Invalidusok Házára szállt.
[szerkesztés] 18-19. század
Az újbóli betelepülés valószínűleg már 1727-ben megkezdődött. A telepítési felhívás 1743-ban történt, Podharadszki György, a Jászkun Kerület kinevezett adminisztrátora bocsátotta ki. Fennmaradt a jászfényszarusi telepesek levele.
1745-ben Mária Terézia engedélyezte a korábban jogtalanul eladott területek visszaváltását (redempcióját). Megerősítette a jászok és kunok régi kiváltságiat, mentesültek a jobbágyi kötelezettségek alól. Ezért a szabadságért 573 000 forint zálogot kellett fizetniük. A megváltott területek redempciós összege: Félegyháza földjéért 12 100 Ft, Ferencszállás pusztáért 7000 Ft, a fél Galambos pusztáért 5000 Ft, a fél Kisszállás pusztáért 2750 Ft, Félegyháza nagyvendéglőért 2000 Ft, összesen 28 850 Ft. Ezt az összeget még nem fizették ki, mikor 1753-ban 6000 forintért megváltották Csólyospusztát, 1758-ban 5000 forintért Galambos puszta másik felét. A város határa ezzel 58 000 katasztrális holdra nőtt.
1774-ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától, mely státusz évi 4 országos vásár tartását engedélyezte. Ekkor már épült a város barokk temploma, aminek a köveit a régi Félegyháza török által pusztított temploma köveiből építettek.
Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun telep fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza városok felvonulási területébe. Félegyháza telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozása. A városi rang és a vásártartási jog elősegítette ugyan egyes iparágak fejlődését (kovács, bognár, szíjjártó, szűcs stb.), s a kiegyezés utáni konjunktúra létrehozott egy viszonylag jómódban élő réteget, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt. A város ipara a 19. század végén indult fejlődésnek (malomipar), majd az 1950-es évektől folytatódott (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár).
A 19. században a polgárság újszerű igényeit jelzik a középületek: az első, klasszicista városháza, amit az új építésekor lebontottak, a szintén klasszicista Hattyú-ház, amiben Petőfi Sándor apja bérelt mészárszéket, a régi Duttyán vendégfogadó. A század második felében Budapesten már virágzó építészeti stílusokban épületek a házak: a neoreneszánsz Szent István-templom, Klazsik-ház, a romantikus Holló-ház, az eklektikus Kalmár-kápolna. A századvégen a műpártolás is jelentős volt, a Kalmár család magánkápolnát építtetett, az általuk szponzorált fiatal festők pedig akár Párizsba is elutazhattak, így Holló László. A századfordulón épült fel az új városháza szecessziós stílusban, és rengeteg polgári lakóház, kialakult a mai Félegyháza utcarajza.
[szerkesztés] 20. század
[szerkesztés] A város jelene
Kiskunfélegyháza napjainkban is jelentős iskolaváros. Több gimnázium és középiskola is található a városban. Az oktatási intézmények a város térségén túl is rengeteg diáknak kínálnak tanulási lehetőséget. A legrégebbi és leghíresebb iskola a Móra Ferenc Gimnázium, amely most is a régió egyik legismertebb gimnáziuma. A városban sok cég termel, amely több száz embernek biztosít munkalehetőséget a térségben.
Több száz ember fordul meg a városban egészségügyi célból. A betegellátásban kiemelt jelentőségű a Városi Kórház.
Kiskunfélegyházán szintén sokan fordulnak meg nap, mint nap bevásárlási céllal. A városban szuper- és hipermarketek széles skálája van jelen, és jelenleg is több építése zajlik. A városba érkezők célbajutását segítik a helyi buszjáratok, amelyek rendszeresen indulnak a Vasútállomásról és a Szent János térről.
[szerkesztés] A jövő
Többek közt a rossz állapotban lévő Fürdőszálló felújítása, a Móra Ferenc Művelődési Központ kibővítése van napirenden. A tervek szerint főiskola is megkezdheti működését.
[szerkesztés] Városrészek
- Bankfalu
- Bikahegy
- Juronovits-telep
- Kossuthváros
- Közelszőlő és Móraváros
- Molnártelep
- Petőfi lakótelep
- Petőfiváros
- Árpádváros
[szerkesztés] Temetők
- Alsó temető
- Felső temető
[szerkesztés] Kiskunfélegyháza hivatalos utcanevei
Bővebben: Kiskunfélegyháza utcaneveinek listája[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Látnivalók
|
A városháza (tervezte Morbitzer Nándor és Vas József, 1911) |
 A városháza légifotója |
 Köllő Miklós: Petőfi-szobor |
 A Kálvária székelykapuval |
 Városközpont, Gorkij utcai üzletház |
 Buszpályaudvar (2004-ben átadva) |
 Premodern vasútállomás |
 A Hattyú-ház |
 Szabó Kúria, mai Innovációs Központ |
 Szent István templom hivatala |
 Az Órás ház (Deák Ferenc utca) |
 Hősök parkja, első világháborús emlékmű |
[szerkesztés] Műgyűjtemények
- Kiskun Múzeum és filiáléi, kiállítóhelyei (Móra Ferenc Emlékszoba, Petőfi Sándor Emlékszoba)
[szerkesztés] Műemlékek
Bővebben: Kiskunfélegyháza műemlékeinek listája[szerkesztés] Egyéb nevezetes építmények
- A „ligetös” főutca – Európa egyik leglátványosabb főutcája a leghosszabb platánfasorával. A fák védettek.
- Kalmár-kápolna (Móra Ferenc tér)
- A világ egyetlen működő piramisa, a volt Piramis Diszkó, korábban ezoterikus központ.
- Móra Ferenc Gimnázium épülete (Apár Ignác tervezte, Kossuth Lajos u.)
- Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola, az egykori Tanárképző Főiskola, udvarán a költő szobrával (Kossuth u.)
- Fürdőszálló (volt Arany Páva étterem, ma használaton kívül, leromlott állapotban)
[szerkesztés] Köztéri szobrok
- Móra Ferenc szobra (Móra Ferenc tér)
- Petőfi-kút (Petőfi tér)
- Petőfi szobor, Köllő Miklós alkotása (Petőfi tér)
- „Kőkáposzta” szökőkút, Kovács Ferenc alkotása (Béke tér)
- Kovács Ferenc: Citerás
- Hősök Parkja (Hősök tere): Első világháború emlékmű (Morell Mihály domborműveivel), Kossuth Lajos és Petőfi Sándor mellszobraival
- Nepomuki Szent János-szobor (Szent János tér)
- Szoborpark Kovács Ferenc alkotásaiból (Dr. Holló Lajos út)
- Angyalos kút (özv. Kalmár Józsefné, az utolsó kiskun kapitány özvegye fúratta a város első közkútját, melyre öntöttvasból talapzatot és angyalfigurát helyeztek.)
[szerkesztés] Strand
Kiskunfélegyházi Strand és Uszoda: Vize alkáli-hidrogénkarbonátos, metakovasav tartalmú gyógyvíz, mely összetételénél fogva elsősorban reumás megbetegedések gyógyítására alkalmas. Hét medence és sok más szolgáltatás üzemel. A gyógyvizet az 1960-as években fedezték fel. (Bár fürdő már korábban is létezett, külön női és külön női belépő napokkal.)
[szerkesztés] Rendezvények, fesztiválok
- Kiskun Napok
- Városalapítók Napja
- Gasztronómiai Fesztivál
- Libafesztivál
- Zöld Nap
[szerkesztés] Híres emberek
A város szülötte többek között:
- Móra Ferenc író.
- Petőfi Sándor a hivatalos álláspont szerint ugyan nem itt született, de gyermekkorát itt töltötte, és nagy hatással volt rá a város. A költő félegyházinak érezte és vallotta magát.
- Falu Tamás költő
- Gubcsi Lajos költő
- Holló László festőművész
- Huszka József néprajzkutató
- Szántó Piroska festő, grafikus.
- Balogh Erika színművésznő
- Tarjányi István hegymászó
- Bense Zoltán hegymászó,önkormányzati képviselő
- Fekete János pedagógus, helytörténész
- Varga Béla sebész, kötöttfogású birkózó
- Rothman Lenke illusztrátor, díszlettervező
A várost ma is pezsgő kulturális élet jellemzi. Több évtizede működik a Holló László Képzőművész Kör, melynek minden évben nyílik kiállítása. A város képzőművészeinek több kiállítási lehetősége is van. Magyarország kortárs alkotói közül is sokan, köztük Sáska Tibor, Dulity Tibor, Bors Ildikó, is maga mögött tudhat egy-egy jelentősebb kiállítást.
[szerkesztés] Iskolák
[szerkesztés] Általános Iskolák
- Bankfalui Általános Iskola
- Constantinum Intézmény Móra F. Katolikus Általános Iskolája
- Darvas József Általános Iskola
- Dózsa György Általános Iskola
- Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat
- József Attila Általános Iskola
- Platán Utcai Általános Iskola
- Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (TKIKI Batthyány Lajos Általános Iskolája) (TKIKI Petőfi Sándor Általános Iskolája) (TKIKI Művészeti Alapiskolája)
[szerkesztés] Középiskolák
- Móra Ferenc Gimnázium
- Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium [2]
- Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola
- Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola
- Közgazdasági Szakközépiskola
- Constantinum Katolikus Gimnázium [3]
[szerkesztés] A város sajtója
[szerkesztés] Kiállítóhelyek, művelődés
A városban öt hely fogadja a kiállító alkotókat. Az Ipartestületi Székház, a Kiskun Múzeum, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a Móra Ferenc Művelődési Központ és a TEMI Szakmaközi Művelődési Ház. Korábban, a városi könyvtár új szárnyának átadása előtt (2008) a Móra Ferenc Művelődési Központhoz tartozó Korona Galéria várta a kiállítani vágyó művészeket, ez azonban 2008-ban megszűnt, az épület (a Holló-ház) korábban közművelődési feladatokat ellátó funkciójával együtt (e házban működött, Holló László szülőházában a Holló László Képzőművész Kör, tánciskola is).
[szerkesztés] Külkapcsolatok
[szerkesztés] Testvérvárosai
Korond, Románia (1993)- Segesvár, Románia (2001)
Braunfels, Németország (1992)
Silkeborg, Dánia (1998)
Die, Franciaország (2000)
Feltre, Olaszország (2006)
[szerkesztés] Partnervárosai
.svg){kind=small}
[szerkesztés] Gazdaság
A város ipara jelentős.
Jellemző területei: Élelmiszeripar (például Fornetti, Koch's torma), gépgyártás (például Transelektro), zöldségtermesztés, baromfitenyésztés, húsfeldolgozás, műanyagipar, tejipar, cipőipar.
[szerkesztés] Ipari ágazatok
[szerkesztés] Könnyűipari ágazatok
[szerkesztés] Élelmiszeripari ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Állattenyésztés
[szerkesztés] Növénytermesztés
[szerkesztés] Szolgáltató ágazatok
[szerkesztés] Egészségügy
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Kiskunfélegyháza hivatalos honlapja
- Térkép Kalauz Kiskunfélegyháza
- kiskunfelegyhaza.lap.hu
- Légifotók Kiskunfélegyházáról
- http://www.termalfurdo.net/
 |
Izsák | Kecskemét | Szolnok |  |
| Soltvadkert |
|
Szentes | ||
| Kiskunhalas | Szeged | Orosháza |
|
|||||||||
|
|||||
