Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza címere Kiskunfélegyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Kistérség	Kiskunfélegyházi
Rang	város
Polgármester	Kapus Krisztián (FIDESZ)
Irányítószám	6100
Körzethívószám	76
Népesség
Teljes népesség	30 305 fő (2011. január 1.) +/-
Népsűrűség	119,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	90–105 m
Terület	256,30 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskunfélegyháza Pozíció Magyarország térképén
Kiskunfélegyháza Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
é. sz. 46.70520° k. h. 19.85005°46.7052, 19.85005
Kiskunfélegyháza weboldala

Kiskunfélegyháza város Bács-Kiskun megyében a Duna-Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházai kistérség központja. Bács-Kiskun megye harmadik legnagyobb városa. Nevezik Petőfi és Móra városának is. 1774. február 4-én kapott városi rangot.

Fekvése

A Bács-Kiskun megyei középváros a Duna-Tisza közén található. Jelentős közlekedési csomópont: a városon áthalad az 5-ös számú főút, az M5-ös autópálya; a városból indul Szentesre a 451-es főút.
A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest–Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, és Lakitelken át Szolnokra is. Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő [1], a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park.

Kiskunfélegyháza Budapesttől közúton alig 100 km-re található, amely az autópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent.

Éghajlata

Forrás, módszertan	Jan	Feb	Már	Ápr	Máj	Jún	Júl	Aug	Szep	Okt	Nov	Dec
Levegő átlag hőmérséklete °C	-0,35	0,50	4,89	10,98	16,88	19,82	22,34	22,39	17,52	12,12	5,41	0,74
Szél sebessége (m/s)	4.82	4.68	4.20	4.16	3.84	4.16	4.15	4.06	4.46	4.07	4.15	4.78
Csapadék (mm)	32	32	29	41	58	70	53	50	38	34	48	46
Csapadékos napok száma	11,6	10,9	10,6	11,5	12,6	13,1	11,0	10,2	8,5	8,2	12,1	12,6

Története

Őstörténet, népvándorláskor

A település pleisztocén kori üledékeken terül el. A legrégebbi muzeális értékek a pleisztocén végéből származó futóhomokrétegből kerültek elő. Az ősállatok és -növények nyomaira Szalay Gyula nyomán figyeltek fel: cirbolyafenyő, ősi mohanövényzet és csontok. Mindezek egykori tundra-jellegű klímáról tanúskodnak.

Az ember megjelenéséről tárgyi emlék nem tanúskodik. Csak a neolitikumból vannak emlékek, de Csongrád megyei ásatásokból sejthető az emberi jelenlét. Mindössze egy neolit (vagy inkább bronzkori) emlék van, egy 1973-ban előkerült baltafej, amit a Kiskun Múzeumban őriznek. A további régészeti anyagegyüttes feldolgozását hátráltatta, hogy a múzeumban évekig nem dolgozott régész, az előkerült leletek pontos lelőhelye ismeretlen maradt. A terület az 5. századig a szarmatáké volt, a század közepén a hunok, majd a hunok uralma alatt élő szkírek birtokába került. A szkírek nyomait egy 1901-es lelet fotós dokumentációja őrzi, a lelet a kecskeméti Városi Múzeumban pusztult el az első világháborúban. Az avarok a 6-7. században hoztak létre kisebb településeket a környéken. Számos avar sír került elő.

Honfoglalás, Árpád-kor

A honfoglalás korából szórványemlékek vannak. Egy 1970-es ásatás (H. Tóth Elvira vezette) során előkerült tarsolylemez viselője részt vett a 924-es kalandozásban.

István király rendelete alapján felépült az első keresztény templom, amit ma a Templom-halom rejt. Jelenleg (2008 nyara) ásatások folynak a területen.

A kunok IV. Béla idején érkeztek a területre, először 1239-ben, majd 1246-ban. A kunok szállásterületei érintették Félegyházát.

Anjou-kortól 1727-ig

Az Anjou-kor a kunok feudalizálódásának időszaka. A folyamat Zsigmond uralkodása alatt gyorsult fel. Okleveles emlék 1389-ben említi először Félegyházát Feleghaz alakban: az irat megtiltja a szeri nemeseknek, hogy a Szegedről Szeren, Félegyházán átutazó kereskedő polgároktól vámot szedjenek. Félegyháza tehát a Budára vezető kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Azt azonban nem tudni, hogy mezőváros volt-e, és mikor vált a 17. századi Kiskunság részévé. (Kiskunság megnevezés a 16. század előtt nem létezett.) A Templom-halomból szegényes Anjou- és Zsigmond-kori leletanyag került elő (Bálint Alajos, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója vezette az ásatást). Érdekesség, hogy kun lakosságra valló temetkezési forma nem került elő.

A török a mohácsi vész után teljesen elpusztította Félegyházát. Buda ostroma után Szulajmán az Alföld számos más városával együtt felégette, Kemálpasazáde feljegyzése szerint 1526. szeptember 27-én. A feljegyzés szerint „Feleghasz”, „Kamika”, „Perlek”, „Kecskeme”, „Peszir” városok fegyverrel próbáltak ellenállni. A terület elnéptelenedett.

1699-ben I. Lipót a Jászkunságot (a Kiskunság, a Nagykunság és a Jászság összefoglaló neve az egykori okiratokban) elzálogosította. Félegyháza területe ekkor még mindig néptelen. A Rákóczi-szabadságharc után a Német Lovagrend ideiglenes zálogbirtokként bírhatta a Jászkunságot. 1731-ben lemondtak a területről, a joghatóság a Pesti Invalidusok Házára szállt.

18-19. század

Az újbóli betelepülés valószínűleg már 1727-ben megkezdődött. A telepítési felhívás 1743-ban történt, Podharadszki György, a Jászkun Kerület kinevezett adminisztrátora bocsátotta ki. Fennmaradt a jászfényszarusi telepesek levele.

A Sarlós Boldogasszony „Ótemplom”

1745-ben Mária Terézia engedélyezte a korábban jogtalanul eladott területek visszaváltását (redempcióját). Megerősítette a jászok és kunok régi kiváltságait, mentesültek a jobbágyi kötelezettségek alól. Ezért a szabadságért 573 000 forint zálogot kellett fizetniük. A megváltott területek redempciós összege: Félegyháza földjéért 12 100 Ft, Ferencszállás pusztáért 7000 Ft, a fél Galambos pusztáért 5000 Ft, a fél Kisszállás pusztáért 2750 Ft, Félegyháza nagyvendéglőért 2000 Ft, összesen 28 850 Ft. Ezt az összeget még nem fizették ki, mikor 1753-ban 6000 forintért megváltották Csólyospusztát, 1758-ban 5000 forintért Galambos puszta másik felét. A város határa ezzel 58 000 katasztrális holdra nőtt.

1774-ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától, mely státusz évi 4 országos vásár tartását engedélyezte. Ekkor már épült a város barokk temploma, aminek a köveit a régi Félegyháza török által pusztított temploma köveiből építettek.

Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun telep fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza városok felvonulási területébe. Félegyháza telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozása. A városi rang és a vásártartási jog elősegítette ugyan egyes iparágak fejlődését (kovács, bognár, szíjjártó, szűcs stb.), s a kiegyezés utáni konjunktúra létrehozott egy viszonylag jómódban élő réteget, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt. A város ipara a 19. század végén indult fejlődésnek (malomipar), majd az 1950-es évektől folytatódott (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár).

A 19. században a polgárság újszerű igényeit jelzik a középületek: az első, klasszicista városháza, amit az új építésekor lebontottak, a szintén klasszicista Hattyú-ház, amiben Petőfi Sándor apja bérelt mészárszéket, a régi Duttyán vendégfogadó. A század második felében Budapesten már virágzó építészeti stílusokban épületek a házak: a neoreneszánsz Szent István-templom, Klazsik-ház, a romantikus Holló-ház, az eklektikus Kalmár-kápolna, ami alapítványi templomként épült. A századvégen a műpártolás is jelentős volt, a Kalmár család magánkápolnát építtetett, az általuk szponzorált fiatal festők pedig akár Párizsba is elutazhattak, így Holló László. A századfordulón épült fel az új városháza szecessziós stílusban, és rengeteg polgári lakóház, kialakult a mai Félegyháza utcarajza.

A város közigazgatásának vezetői 1746-tól

Főbírók

• 1746 Pál Miáhály
• 1747 Ficsur Pál
• 1748–1749 Szabó András
• 1750 Kristoff Mátyás
• 1751–1752 Dobos Pál
• 1753 Dinnyés János
• 1754 Szabó István
• 1755 Móczár Jakab
• 1756 Szabó András
• 1757 Szabó István
• 1758 Nagy Péter
• 1759 Szabó Mihály
• 1760–1761 Horváth György
• 1762 Endre András
• 1763 Móczár Jakab
• 1764 Tarjányi János
• 1765 Csák Albert
• 1766 Endre András
• 1767 Szabó Mihály
• 1768 Czakó András
• 1769–1771 Török Ferenc

Polgármesterek

• 1872–1879 Móczár József
• 1879–1888 Molnár István
• 1888–1897 Zámbó Géza
• 1897–1909 Szerelemhegyi Károly
• 1909–1915 Dr. Molnár Béla
• 1915–1918 Dr. Biró László
• 1918 Dr. Horváth Zoltán (a helyi Nemzeti Tanács elnöke
• 1919 Iványi Sándor (a helyi Direktórium és a Munkástanács elnöke
• 1919–1929 Dr. Holló Béla
• 1929–1936 Dr. Tóth József
• 1937–1938 Dr. Ring József
• 1939–1944 Dr. Rozsnyay Béla
• 1944 Dr. Pálos Károly
• 1944–1945 Dr. Csányi Sándor
• 1945–1948 Juhász Kálmán
• 1948–1950 Cseh László
• 1990-2010 Ficsór József
• 2010-.... Kapus Krisztián

VB. elnökök

• 1950–1953 Kácsor Mihály
• 1953 Kocsis József
• 1954–1957 Horváth Béla
• 1957– Dr. Dobos Ferenc

Polgármesterek

• 1990–2010 Ficsór József
• 2010– Kapus Krisztián

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főként cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.

A város jelene

A Szent János tér Kiskunfélegyháza egyik legszebb tere

Kiskunfélegyháza napjainkban is jelentős iskolaváros. Több gimnázium és középiskola is található a városban. Az oktatási intézmények a város térségén túl is rengeteg diáknak kínálnak tanulási lehetőséget. A legrégebbi és leghíresebb iskola a Móra Ferenc Gimnázium, amely most is a régió egyik legismertebb gimnáziuma. A városban sok cég termel, amely több száz embernek biztosít munkalehetőséget a térségben.

Több száz ember fordul meg a városban egészségügyi célból. A betegellátásban kiemelt jelentőségű a Városi Kórház – Rendelőintézet, Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ, amely 2010-ben a szerkezeti struktúráját tekintve átmenetileg átalakult.

Kiskunfélegyházán szintén sokan fordulnak meg nap, mint nap bevásárlási céllal. A városban szuper- és hipermarketek széles skálája van jelen. A városba érkezők célbajutását segítik a helyi buszjáratok, amelyek rendszeresen indulnak a Vasútállomásról és a Szent János térről.

A jövő

Többek közt a rossz állapotban lévő Fürdőszálló felújítása. 2008-ban nyílt meg a felújított, kibővített Hattyúház, amelyben a Petőfi Sándor Városi Könyvtár található.

2010-ben befejeződött a Móra Ferenc Művelődési Központ kibővítése. A városban két felsőfokú oktatási intézménynek van kihelyezett tagozata: a Pannon Egyetem és a Szolnoki Főiskola.

Városrészek

Fekete János könyve alapján tizenhárom városrésznek nevét határozták meg, ami az új típusú utcanévtáblákon is megtalálható.

• Árpádváros
• Bankfalu
• Bikahegy
• Erdélyváros (Tisztviselőtelep) (korábban Fürst Sándor-lakótelep)
• Jókaiváros
• Kertváros (korábban Juronovits-telep)
• Kossuthváros
• Molnártelep
• Móraváros és Közelszőlő
• Oncsatelep
• Petőfi lakótelep
• Petőfiváros
• Rákócziváros

Temetők

• Alsótemető
• Felsőtemető
• Izraelita temető

Kultúra

Látnivalók

• 

  A városháza (tervezte Morbitzer Nándor és Vas József, 1911)

• 

  A városháza légifotója

• 

  Köllő Miklós: Petőfi-szobor

• 

  A Kálvária székelykapuval

• 

  Városközpont, Gorkij utcai üzletház

• 

  Buszpályaudvar (2004-ben átadva)

• 

  Modern vasútállomás

• 

  A Hattyú-ház

• 

  Szabó Kúria, mai Innovációs Központ

• 

  Szent István templom hivatala

• 

  Hősök parkja, első világháborús emlékmű

Műgyűjtemények

• Kiskun Múzeum
• Móra Ferenc Emlékház (Móra Ferenc szülőháza)
• Petőfi Sándor Emlékszoba (Dulity Tibor festőművész állandó kiállításával)

Egyéb nevezetes építmények

• A „ligetös” főutca – Európa egyik leglátványosabb főutcája a leghosszabb platánfasorával. A fák védettek.
• Az ország egyetlen működő piramisa, a volt Piramis Diszkó, korábban ezoterikus központ.
• Fürdőszálló épülete (volt Arany Páva étterem, ma használaton kívül, leromlott állapotban; Hegedűs Ármin tervezte eklektikus stílusban) Magyar Építőművészet
• Kalmár-kápolna (Móra Ferenc tér)
• Közgazdasági Takarékpénztár épülete (tervezte Karvaly Gyula; Frank-ház)
• Móra Ferenc Gimnázium épülete (Alpár Ignác tervezte, Kossuth Lajos u.)
• Nevezetes polgárházak a századfordulóról (Bánhidy-ház, Bányai-ház, Feuer-palota (Európa Szálló), Fekete-ház, Hoffer Imre-ház, Hoffer József-ház, Kanizsai-ház, Kiss Lajos-ház, Kneffel-ház, Kocsis Ferenc-ház, Molnár Imre-palota (Postapalota), Propper-ház, Tarjányi-ház)
• Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola, az egykori Állami Tanítóképző Intézet, udvarán a költő szobrával (Kossuth Lajos u.)
• Városi Bíróság épülete

Köztéri szobrok

Megnevezés	Alkotó	Elhelyezkedés	Felállítás éve
A Jó és a Rossz	Kun Éva	Dr. Holló Lajos út – Zeneiskola előtt	1994
Angyalos kút (Kalmár-kút)	R. Blansko	Móra Ferenc tér	1897
Bajcsy-Zsilinszky Endre-szobor	Eskulits Tamás	Bajcsy-Zsilinszky Endre utca	1989
Bányász-szobor	Tar István	Csanyi út – volt Vegyipari Gépgyár területén	1954
Bem József mellszobra	Petrovics József	Kossuth Lajos utca – Bányai-ház udvarán	1980
Biztonságban (Pingvin-szobor)	Pálfy Gusztáv	Platán utca	1998
Centenáriumi díszkút	Nánási Sándor	Petőfi tér	1951
Citerázó paraszt	Kovács Ferenc	Móra Ferenc tér	1966
Csobogó („Kőkáposzta” szökőkút)	Kovács Ferenc	Béke tér	1982
Dózsa György-szobor	Somogyi József	Dr. Holló Lajos út – Oskola utca sarok	1972
Első világháborús emlékmű	Varga Ferenc, Morell Mihály	Hősök Parkja	1941
Európa-ivókút	Szűts Tamás	Szent János tér	2001
Fájdalmas Krisztus-szobor	Ismeretlen alkotó	Béke tér	1775
Fiú bagollyal	Gáti Gábor	Batthyány Lajos utca	1976
Holló Lajos mellszobra	Istók János	Dr. Holló Lajos út	1926
Holló László mellszobra	Rigasz Hondromatidisz	Petőfi tér	1987
id. Holló László mellszobra	Józsa Lajos	Kossuth Lajos utca	2009
Kossuth Lajos mellszobra	Pálfy Gusztáv	Hősök Parkja	1985
Magyarok Nagyasszonya	Corte Guidon	Béke tér	1929
Móra Ferenc mellszobra	Istók János	Zrínyi Miklós utca	1954
Móra Ferenc-szobor	Markolt György, Markolt Sebestyén Mihály Gábor, Baráz Tamás	Móra Ferenc tér	2004
Nepomuki Szent János-szobor	Mayer János és Ritter János	Szent János tér	1799
Országzászló	Martinelli Jenő	Szent János tér	1934
Petőfi Sándor mellszobra	Pálfy Gusztáv	Hősök Parkja	1985
Petőfi Sándor mellszobra	Kugler Pál Ferenc	Petőfi Sándor utca	2010
Petőfi Sándor-szobor	Hunyadi László	Kossuth Lajos utca Gépészeti Szakképző Iskola udvarában	2002
Petőfi-kút	Probstner János és Pázmándi Antal	Szent János tér	2006
Petőfi-szobor	Köllő Miklós	Petőfi tér	1922
Szent István-szobor	Hunyadi László	Szent István tér	2005
Szentcsalád	Nagy Nepomuki János	Szent István tér	1899
Szentháromság-szobor	Jablonszky Vince és Jablonszky Andor	Szent István tér	1886
Szoborpark	Kovács Ferenc alkotásaiból	Dr. Holló Lajos út	1993
Tornászlány	Meszes Tóth Gyula	Kossuth Lajos utca Középiskola és Szakiskola udvarában	1977
Ülő terhes nő	Meszlényi János	Fadrusz János utca – Városi Korház udvarában	1972

Strand

Kiskunfélegyházi Strand és Uszoda: Vize alkáli-hidrogénkarbonátos, metakovasav tartalmú gyógyvíz, mely összetételénél fogva elsősorban reumás megbetegedések gyógyítására alkalmas. Hét medence és sok más szolgáltatás üzemel. A gyógyvizet az 1960-as években fedezték fel. (Bár fürdő már korábban is létezett, külön férfi és külön női belépő napokkal.)

Rendezvények, fesztiválok

• Kiskun Napok
• Városalapítók Napja
• Gasztronómiai Fesztivál
• Libafesztivál
• Zöld Nap

Híres emberek

Móra Ferenc ülőszobra

A Móra Ferenc Művelődési Központ – a kulturális élet egyik központja a városban

A város szülötte többek között:

• Átányi Molnár László színész, színikritikus, író, publicista, színházi szakíró, színészpedagógus, akadémiai tanár.
• Móra Ferenc író.
• Petőfi Sándor a hivatalos álláspont szerint ugyan nem itt született, de gyermekkorát itt töltötte, és nagy hatással volt rá a város. A költő félegyházinak érezte és vallotta magát.
• Balogh Erika színművésznő
• Bense Zoltán hegymászó
• Falu Tamás költő
• Fekete János pedagógus, helytörténész
• Gubcsi Lajos költő
• Holló László festőművész
• Huszka József néprajzkutató
• Julesz Miklós orvos, belgyógyász, endokrinológus, az MTA tagja
• Keresztesi Béla (1922–2001) erdőmérnök, az MTA tagja
• Kovács Ferenc (1926–1990) kétszeres Munkácsy-díjas szobrászművész
• Kovács Béla szónok
• Magyari Béla űrhajós
• Tarjányi István hegymászó
• Rothman Lenke illusztrátor, díszlettervező
• Szántó Piroska festő, grafikus.
• Varga Béla sebész, kötöttfogású birkózó
• Csenki Attila humorista (stand up comedy-s)

Kiskunfélegyháza díszpolgárai

A cím adományozásának sorrendjében:

• Reményi Ede (1860)
• Treffort Ágoston (1876) vallás és közoktatási miniszter
• Kossuth Lajos (1886)
• Jókai Mór (1893)
• Beniczky Ferenc (1900) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja
• Fazekas Ágoston (1905) Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye alispánja
• Dr. Holló Lajos (1906)
• gróf Tisza István (1917)
• gróf Apponyi Albert (1921)
• Móra Ferenc (1929)
• Dr. Kiss István (1935) országgyűlési képviselő
• Dr. Zámbó Dezső (1941) kanonok
• Holló László (1974)
• id. Ágó József (1974) Lenin Tsz. elnökhelyettese
• Magyari Béla (1980)
• Petőfi Sándor (1991)
• Kalmár Józsefné (1991)
• Mezősi Károly (1991) tanár, helytörténeti kutató
• Illésy István (1993) középiskolai tanár
• Fekete János (1995) helytörténész
• Szántó Piroska (1998)
• Tarjányi Ágoston (1999) 1956-os forradalmi bizottság elnöke
• Tulit Péter (2000) tanár
• Zsivótzky Gyula (2000)
• Stein Ernő (2002) plébános
• Balázs Árpád (2003)
• Bittmann Zsigmond (2004) szerzetespap
• Kapus Béla (2004) karnagy
• Huszka József (2007)
• Morell Mihály (2007)
• Fekete Pál (2008)
• Juhász István (2008)
• Haubner Károly (2009)
• Pásztor Ferenc (2009)
• Fazekas Ágnes Mária Blandina (2010)
• Solti Károly (2010)
• Toldy Jenő (2011)

Iskolák

Általános Iskolák

József Attila Általános Iskola

• Constantinum Intézmény Móra Ferenc Katolikus Általános Iskolája
• Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény: TKIKI Batthyány Lajos Általános Iskolája; TKIKI Petőfi Sándor Általános Iskolája; TKIKI Művészeti Alapiskolája
• Kiskunfélegyházi összevont általános iskola (KÖÁI): Dózsa György Általános Iskola; József Attila Általános Iskola; Platán Utcai Általános Iskola
• Darvas József Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat (korábban: Darvas Téri Általános Iskola, Darvas József Általános Iskola)
• Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat

Megszűnt iskola:

• Bankfalui Általános Iskola (az épület jelenlegi funkciója hajléktalanszálló)
• Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskola (az épületbe a Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola költözött be)

Középiskolák

• Móra Ferenc Gimnázium
• Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium [2]
• Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola
• Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola
• Közgazdasági Szakközépiskola
• Constantinum Katolikus Gimnázium [3]

A város sajtója

Újságok

Jelenlegi újságok

• KIS-KUNSÁG [4]
• Félegyházi Közlöny
• Szuperinfó

Megszűnt újságok

• Félegyházi Hírlap
• Félegyházi Híradó
• Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó
• Félegyházi Hírek
• Kiskun Félegyházi közlöny
• Csonkamagyarország
• A Csonkamagyarország

Rádiók

• Sirius Rádió. (FM 91.1) 1996-ban indult Hájas Sándor főszerkesztésével, jelenlegi főszerkesztője Bakos Aranka.
• Rádió Smile. (FM 89.9) Helyi, elsősorban a fiatal korosztálynak szóló közösségi rádió, 2008 november 15.-én indult, Csőszi Viktor magánszemély az üzemeltetője és tulajdonosa. További információk a http://www.radiosmile.hu oldalon.

Televíziócsatornák

• Trió TV (Félegyházi TV)

Kiállítóhelyek, művelődés

A városban öt hely fogadja a kiállító alkotókat. Az Ipartestületi Székház, a Kiskun Múzeum, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a Móra Ferenc Művelődési Központ és a TEMI Szakmaközi Művelődési Ház. Korábban, a városi könyvtár új szárnyának átadása előtt (2008) a Móra Ferenc Művelődési Központhoz tartozó Korona Galéria várta a kiállítani vágyó művészeket, ez azonban 2008-ban megszűnt, az épület (a Holló-ház) korábban közművelődési feladatokat ellátó funkciójával együtt (e házban működött, Holló László szülőházában a Holló László Képzőművész Kör, tánciskola is).

Magyarország kortárs alkotói közül is sokan, köztük Sáska Tibor, Dulity Tibor, Bors Ildikó, is maga mögött tudhat egy-egy jelentősebb kiállítást.

Külkapcsolatok

Kiskunfélegyháza testvérvárosai a térképen

Testvérvárosai

• Braunfels, Németország (1992)
• Korond, Románia (1993)
• Kjellerup, Dánia (1998)
• Die, Franciaország (2000)
• Segesvár, Románia (2001)
• Feltre, Olaszország (2006)

Partnervárosai

• Bagnols-sur-Cèze, Franciaország
• Carcaixent, Spanyolország
• Eeklo, Belgium
• Newbury, Anglia
• Röhrmoos, Németország
• Torda, Románia

Gazdaság

A város ipara jelentős.
Jellemző területei: Élelmiszeripar (például Fornetti, Koch's torma), gépgyártás (például Transelektro), műanyagipar (IBV Hungária Kft, Kunplast-Karsai), zöldségtermesztés, baromfitenyésztés, húsfeldolgozás, műanyagipar, tejipar, cipőipar.

További információk

• Kiskunfélegyháza hivatalos honlapja
• kiskunfelegyhaza.lap.hu
• Légifotók Kiskunfélegyházáról
• sirasok.blog.hu – a 2008-as ásatásról