Kiskunfélegyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskunfélegyháza
Kkfhazavh.jpg
Kiskunfélegyháza címere
Kiskunfélegyháza címere
Kiskunfélegyháza zászlaja
Kiskunfélegyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kiskunfélegyházi
Kistérség Kiskunfélegyházai
Jogállás város
Polgármester Kapus Krisztián (FIDESZ)[1]
Irányítószám 6100
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség 29 340 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 116,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 90–105 m
Terület 256,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskunfélegyháza  (Magyarország)
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 19″, k. h. 19° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 19″, k. h. 19° 51′ 00″
Kiskunfélegyháza  (Bács-Kiskun megye)
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kiskunfélegyháza weboldala

Kiskunfélegyháza város Bács-Kiskun megyében a Duna-Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja. A lakónépesség szerint a megye harmadik legnagyobb városa. Nevezik Petőfi és Móra városának is. 1774. február 4-én kapott mezővárosi rangot.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bács-Kiskun megyei középváros a Duna–Tisza közén található. Jelentős közlekedési csomópont: a városon áthalad az 5-ös számú főút, az M5-ös autópálya; a városból indul Szentesre a 451-es főút.
A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a BudapestSzeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, és Lakitelken át Szolnokra is. Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő [1], a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park.

Kiskunfélegyháza Budapesttől közúton alig 100 km-re található, amely az autópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás, módszertan Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec
Levegő átlag hőmérséklete °C -0,35 0,50 4,89 10,98 16,88 19,82 22,34 22,39 17,52 12,12 5,41 0,74
Szél sebessége (m/s) 4.82 4.68 4.20 4.16 3.84 4.16 4.15 4.06 4.46 4.07 4.15 4.78
Csapadék (mm) 32 32 29 41 58 70 53 50 38 34 48 46
Csapadékos napok száma 11,6 10,9 10,6 11,5 12,6 13,1 11,0 10,2 8,5 8,2 12,1 12,6

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őstörténet, népvándorláskor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település pleisztocén kori üledékeken terül el. A legrégebbi muzeális értékek a pleisztocén végéből származó futóhomokrétegből kerültek elő. Az ősállatok és -növények nyomaira Szalay Gyula nyomán figyeltek fel: cirbolyafenyő, ősi mohanövényzet és csontok. Mindezek egykori tundra-jellegű klímáról tanúskodnak.

Az ember megjelenéséről tárgyi emlék nem tanúskodik. Csak a neolitikumból vannak emlékek, de Csongrád megyei ásatásokból sejthető az emberi jelenlét. Mindössze egy neolit (vagy inkább bronzkori) emlék van, egy 1973-ban előkerült baltafej, amit a Kiskun Múzeumban őriznek. A további régészeti anyagegyüttes feldolgozását hátráltatta, hogy a múzeumban évekig nem dolgozott régész, az előkerült leletek pontos lelőhelye ismeretlen maradt. A terület az 5. századig a szarmatáké volt, a század közepén a hunok, majd a hunok uralma alatt élő szkírek birtokába került. A szkírek nyomait egy 1901-es lelet fotós dokumentációja őrzi, a lelet a kecskeméti Városi Múzeumban pusztult el az első világháborúban. Az avarok a 6-7. században hoztak létre kisebb településeket a környéken. Számos avar sír került elő.

Honfoglalás, Árpád-kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A honfoglalás korából szórványemlékek vannak. Egy 1970-es ásatás (H. Tóth Elvira vezette) során előkerült tarsolylemez viselője részt vett a 924-es kalandozásban.

István király rendelete alapján felépült az első keresztény templom, amit ma a Templomhalom rejt. 2008 nyara óta ásatások folynak a területen. A rengeteg tárgyi emlék és a régi temetkezési hely részletei mellett előtűnt a templom déli falának nyomvonala is. A feltárások befejezését követően egy emlékpark kialakítását tervezik.[3]

A kunok IV. Béla idején érkeztek a területre, először 1239-ben, majd 1246-ban. A kunok szállásterületei érintették Félegyházát.

Anjou-kortól 1727-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Anjou-kor a kunok feudalizálódásának időszaka. A folyamat Zsigmond uralkodása alatt gyorsult fel. Okleveles emlék 1389-ben említi először Félegyházát Feleghaz alakban: az irat megtiltja a szeri nemeseknek, hogy a Szegedről Szeren, Félegyházán átutazó kereskedő polgároktól vámot szedjenek. Félegyháza tehát a Budára vezető kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Azt azonban nem tudni, hogy mezőváros volt-e, és mikor vált a 17. századi Kiskunság részévé. (Kiskunság megnevezés a 16. század előtt nem létezett.) A Templomhalomból szegényes Anjou- és Zsigmond-kori leletanyag került elő (Bálint Alajos, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója vezette az ásatást). Érdekesség, hogy kun lakosságra valló temetkezési forma nem került elő.

A török a mohácsi csata után teljesen elpusztította Félegyházát. Buda ostroma után Szulajmán az Alföld számos más városával együtt felégette, Kemálpasazáde feljegyzése szerint 1526. szeptember 27-én. A feljegyzés szerint „Feleghasz”, „Kamika”, „Perlek”, „Kecskeme”, „Peszir” városok fegyverrel próbáltak ellenállni. A terület elnéptelenedett.

1699-ben I. Lipót a Jászkunságot (a Kiskunság, a Nagykunság és a Jászság összefoglaló neve az egykori okiratokban) elzálogosította. Félegyháza területe ekkor még mindig néptelen. A Rákóczi-szabadságharc után a Német Lovagrend ideiglenes zálogbirtokként bírhatta a Jászkunságot. 1731-ben lemondtak a területről, a joghatóság a Pesti Invalidusok Házára szállt.

18-19. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újbóli betelepülés valószínűleg már 1727-ben megkezdődött. A telepítési felhívás 1743-ban történt, Podharadszki György, a Jászkun kerület kinevezett adminisztrátora bocsátotta ki. Fennmaradt a jászfényszarusi telepesek levele.

A Sarlós Boldogasszony „Ótemplom”

1745-ben Mária Terézia engedélyezte a korábban jogtalanul eladott területek visszaváltását (redempcióját). Megerősítette a jászok és kunok régi kiváltságait, mentesültek a jobbágyi kötelezettségek alól. Ezért a szabadságért 573 000 forint zálogot kellett fizetniük. A megváltott területek redempciós összege: Félegyháza földjéért 12 100 Ft, Ferencszállás pusztáért 7000 Ft, a fél Galambos pusztáért 5000 Ft, a fél Kisszállás pusztáért 2750 Ft, Félegyháza nagyvendéglőért 2000 Ft, összesen 28 850 Ft. Ezt az összeget még nem fizették ki, mikor 1753-ban 6000 forintért megváltották Csólyospusztát, 1758-ban 5000 forintért Galambos puszta másik felét. A város határa ezzel 58 000 katasztrális holdra nőtt.

1774-ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától, mely státusz évi 4 országos vásár tartását engedélyezte. Ekkor már épült a város barokk temploma, aminek a köveit a régi Félegyháza török által pusztított temploma köveiből építettek.

Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun telep fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza városok felvonulási területébe. Félegyháza telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozása. A városi rang és a vásártartási jog elősegítette ugyan egyes iparágak fejlődését (kovács, bognár, szíjjártó, szűcs stb.), s a kiegyezés utáni konjunktúra létrehozott egy viszonylag jómódban élő réteget, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt. A város ipara a 19. század végén indult fejlődésnek (malomipar), majd az 1950-es évektől folytatódott (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár).

A 19. században a polgárság újszerű igényeit jelzik a középületek: az első, klasszicista városháza, amit az új építésekor lebontottak, a szintén klasszicista Hattyú-ház, amiben Petőfi Sándor apja bérelt mészárszéket, a régi Duttyán vendégfogadó. A század második felében Budapesten már virágzó építészeti stílusokban épületek a házak: a neoreneszánsz Szent István-templom, Klazsik-ház, a romantikus Holló-ház, az eklektikus Kalmár-kápolna, ami alapítványi templomként épült.[4] A századvégen a műpártolás is jelentős volt, a Kalmár család magánkápolnát építtetett, az általuk szponzorált fiatal festők pedig akár Párizsba is elutazhattak, így Holló László. A századfordulón épült fel az új városháza szecessziós stílusban, és rengeteg polgári lakóház, kialakult a mai Félegyháza utcarajza.

20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város közigazgatásának vezetői 1746-tól[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbírók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1746 Pál Mihály
  • 1747 Ficsur Pál
  • 1748–1749 Szabó András
  • 1750 Kristoff Mátyás
  • 1751–1752 Dobos Pál
  • 1753 Dinnyés János
  • 1754 Szabó István
  • 1755 Móczár Jakab
  • 1756 Szabó András
  • 1757 Szabó István
  • 1758 Nagy Péter
  • 1759 Szabó Mihály
  • 1760–1761 Horváth György
  • 1762 Endre András
  • 1763 Móczár Jakab
  • 1764 Tarjányi János
  • 1765 Csák Albert
  • 1766 Endre András
  • 1767 Szabó Mihály
  • 1768 Czakó András
  • 1769–1771 Török Ferenc

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1872–1879 Móczár József
  • 1879–1888 Molnár István
  • 1888–1897 Zámbó Géza
  • 1897–1909 Szerelemhegyi Károly
  • 1909–1915 Dr. Molnár Béla
  • 1915–1918 Dr. Biró László
  • 1918 Dr. Horváth Zoltán (a helyi Nemzeti Tanács elnöke)
  • 1919 Iványi Sándor (a helyi Direktórium és a Munkástanács elnöke)
  • 1919–1929 Dr. Holló Béla
  • 1929–1936 Dr. Tóth József
  • 1937–1938 Dr. Ring József
  • 1939–1944 Dr. Rozsnyay Béla
  • 1944 Dr. Pálos Károly
  • 1944–1945 Dr. Csányi Sándor
  • 1945–1948 Juhász Kálmán
  • 1948–1950 Cseh László
  • 1990–2010 Ficsór József
  • 2010–.... Kapus Krisztián

VB. elnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1950–1953 Kácsor Mihály
  • 1953 Kocsis József
  • 1954–1957 Horváth Béla
  • 1957–1990 Dr. Dobos Ferenc

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főként cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[5] A 2011-es népszámlálás alkalmával a válaszadók 97%-a tartja magát magyarnak, ami 5 522 fővel kevesebb, mint 2001-ben. 3%-uk más nemzetiségűnek vallotta magát – leginkább cigány, német és román kisebbségek. Az adatok az anyanyelvük, vagy a közösségekben használt nyelvük, vagy a nemzetiségük alapján adott válaszokból származnak.[6]

A város jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent János tér Kiskunfélegyháza egyik legszebb tere

Kiskunfélegyháza napjainkban is jelentős iskolaváros. Több gimnázium és középiskola is található a városban. Az oktatási intézmények a város térségén túl is rengeteg diáknak kínálnak tanulási lehetőséget. A legrégebbi és leghíresebb iskolák a Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium és a Móra Ferenc Gimnázium, amelyek most is a régió elismertebb gimnáziumai. A városban sok cég termel, amely több száz embernek biztosít munkalehetőséget a térségben.

Több száz ember fordul meg a városban egészségügyi célból. A betegellátásban kiemelt jelentőségű a Városi Kórház – Rendelőintézet, Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ, amely 2010-ben a szerkezeti struktúráját tekintve átmenetileg átalakult.

Kiskunfélegyházán szintén sokan fordulnak meg nap, mint nap bevásárlási céllal. A városban szuper- és hipermarketek széles skálája van jelen. A városba érkezők célba jutását segítik a helyi buszjáratok, amelyek rendszeresen indulnak a Vasútállomásról és a Szent János térről.

A jövő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Többek közt a rossz állapotban lévő Fürdőszálló felújítása. 2008-ban nyílt meg a felújított, kibővített Hattyú-ház, amelyben a Petőfi Sándor Városi Könyvtár található.

2010-ben befejeződött a Móra Ferenc Művelődési Központ kibővítése. A városban két felsőfokú oktatási intézménynek van kihelyezett tagozata: a Pannon Egyetem és a Szolnoki Főiskola.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekete János könyve alapján tizenhárom városrésznek nevét határozták meg, ami az új típusú utcanévtáblákon is megtalálható.[7]

  • Árpádváros
  • Bankfalu
  • Bikahegy
  • Erdélyváros (Tisztviselőtelep) (korábban Fürst Sándor-lakótelep)
  • Jókaiváros
  • Kertváros (korábban Juronovits-telep)
  • Kossuthváros
  • Molnártelep
  • Móraváros és Közelszőlő
  • Oncsatelep
  • Petőfi lakótelep
  • Petőfiváros
  • Rákócziváros

Külterületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost tizenhárom lakott külterületi egység (körzet) veszi körbe. Egyes tanyaterületek névvel is rendelkeznek.

  • Csordajárás
  • Ferencszállás
    • Belső-Ferencszállás
    • Ferencszállási tanyák
  • Félegyházi tanyák
    • Csongrádi úti tanyák
  • Galambos
    • Belsőgalambos
    • Külsőgalambos
    • Felsőgalambos
    • Alsógalambos (vagy Öreggalambos)
  • Halesz
  • Kővágóér
  • Páka
  • Ringhegy
  • Selymes
  • Szabóhegy

Egyéb belterületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aranyhegyi lakótelep
  • Zöldmező lakótelep

Temetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műgyűjtemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban számos épület és köztéri szobor is műemlékvédelem alatt áll.

Egyéb nevezetes építmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

URH torony[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város határában, az M5-ös autópálya Budapest felé vezető szakasza mellett áll a 162 méter magas URH torony. A vasbeton- és acéltornyot a Közgép Zrt. szakemberei építették fel 1987-ben. Jelenleg az Antenna Hungária üzemelteti.

Köztéri szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megnevezés[8] Alkotó Elhelyezkedés Felállítás éve
A Jó és a Rossz Kun Éva Dr. Holló Lajos út – Zeneiskola előtt 1994
Angyalos kút (Kalmár-kút) R. Blansko Móra Ferenc tér 1897
Bajcsy-Zsilinszky Endre-szobor Eskulits Tamás Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 1989
Bányász-szobor Tar István Csanyi út – volt Vegyipari Gépgyár területén 1954
Bem József mellszobra Petrovics József Kossuth Lajos utca – Bányai-ház udvarán 1980
Biztonságban (Pingvin-szobor) Pálfy Gusztáv Platán utca 1998
Centenáriumi díszkút Nánási Sándor Petőfi tér 1951
Citerázó paraszt Kovács Ferenc Móra Ferenc tér 1966
Csobogó („Kőkáposzta” szökőkút) Kovács Ferenc Béke tér 1982
Darvas József mellszobor Kiss István Darvas tér 1987
Dózsa György-szobor Somogyi József Dr. Holló Lajos út – Oskola utca sarok 1972
Első világháborús emlékmű Varga Ferenc, Morell Mihály Hősök Parkja 1941
Ereklyés Országzászló Martinelli Jenő Szent János tér 1934
Európa-ivókút Szűts Tamás Szent János tér 2001
Égi Vándor Morell Mihály, Mihály Gábor, Portolani Gina Kossuth Lajos utca 2013
Fájdalmas Krisztus-szobor Ismeretlen alkotó Béke tér 1775
Fiú bagollyal Gáti Gábor Batthyány Lajos utca 1976
Holló Lajos mellszobra Istók János Dr. Holló Lajos út 1926
Holló László mellszobra Rigasz Hondromatidisz Petőfi tér 1987
id. Holló László mellszobra Józsa Lajos Kossuth Lajos utca 2009
József Attila mellszobra Müller Zoltán Deák Ferenc utca 2014
Kossuth Lajos mellszobra Pálfy Gusztáv Hősök Parkja 1985
Magyarok Nagyasszonya Corte Guidon Béke tér 1929
Móra Ferenc mellszobra Istók János Zrínyi Miklós utca 1954
Móra Ferenc-szobor Markolt György, Markolt Sebestyén
Mihály Gábor, Baráz Tamás
Móra Ferenc tér 2004
Nepomuki Szent János-szobor Mayer János és Ritter János Szent János tér 1799
Návay-emlékmű Máté István Kossuth Lajos utca 2014
Petőfi Sándor mellszobra Pálfy Gusztáv Hősök Parkja 1985
Petőfi Sándor mellszobra Kugler Pál Ferenc Petőfi Sándor utca 2010
Petőfi Sándor-szobor Hunyadi László Kossuth Lajos utca
Gépészeti Szakképző Iskola udvarában
2002
Petőfi-kút Probstner János és Pázmándi Antal Szent János tér 2006
Petőfi-szobor Köllő Miklós Petőfi tér 1922
Szent István-szobor Hunyadi László Szent István tér 2005
Szentcsalád Nagy Nepomuki János Szent István tér 1899
Szentháromság-szobor Jablonszky Vince és Jablonszky Andor Szent István tér 1886
Szoborpark Kovács Ferenc alkotásaiból Dr. Holló Lajos út 1993
Tornászlány Meszes Tóth Gyula Kossuth Lajos utca
Középiskola és Szakiskola udvarában
1977
Ülő terhes nő Meszlényi János Fadrusz János utca – Városi Korház udvarában 1972
gróf czegei Wass Albert mellszobra Kocsis László Szent István tér 2013

Kultúra, oktatás és sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiállítóhelyek, művelődés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban öt hely fogadja a kiállító alkotókat. Az Ipartestületi Székház, a Kiskun Múzeum, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a Móra Ferenc Művelődési Központ és a TEMI Szakmaközi Művelődési Ház. Korábban, a városi könyvtár új szárnyának átadása előtt (2008) a Móra Ferenc Művelődési Központhoz tartozó Korona Galéria várta a kiállítani vágyó művészeket, ez azonban 2008-ban megszűnt, az épület (a Holló-ház) korábban közművelődési feladatokat ellátó funkciójával együtt (e házban működött, Holló László szülőházában a Holló László Képzőművész Kör, tánciskola is).

Magyarország kortárs alkotói közül is sokan, köztük Sáska Tibor, Dulity Tibor, Bors Ildikó, is maga mögött tudhat egy-egy jelentősebb kiállítást.

Rendezvények, fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiskun Napok
  • Városalapítók Napja
  • Gasztronómiai Fesztivál
  • Libafesztivál
  • Zöld Nap
  • Reptéri Fesztivál

Mozi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Félegyházán az első filmvetítések a vándormozisok révén 1906-ra nyúlnak vissza, viszont az első filmszínház 1911-ben indult. A Bethlen-kormány belügyminisztériuma 1925-ben a város részére két mozit engedélyezett, majd 1932-ben Salgó Imre valósította meg a hangosfilm vetítésének alapfeltételeit. Félegyházán az évtizedek alatt többször is bővült és átalakult a mozi, a mai nevét 1941-ben kapta meg. [9] 2010 évvégén az akkori bérlő a gazdasági válság és a csökkenő nézőszám miatt megszüntette a vetítést. [10] 2014. március 21-én új üzemeltetővel és megújult környezetben újra kinyitott a Petőfi Mozi.

Strand[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiskunfélegyházi Strand és Uszoda: Vize alkáli-hidrogénkarbonátos, metakovasav tartalmú gyógyvíz, mely összetételénél fogva elsősorban reumás megbetegedések gyógyítására alkalmas. Hét medence és sok más szolgáltatás üzemel. A gyógyvizet az 1960-as években fedezték fel. (Bár fürdő már korábban is létezett, külön férfi és külön női belépő napokkal.)

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános Iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

József Attila Általános Iskola
  • Constantinum Intézmény Móra Ferenc Katolikus Általános Iskolája
  • Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény: TKIKI Batthyány Lajos Általános Iskolája; TKIKI Petőfi Sándor Általános Iskolája; TKIKI Művészeti Alapiskolája
  • Kiskunfélegyházi összevont általános iskola (KÖÁI): Dózsa György Általános Iskola; József Attila Általános Iskola; Platán Utcai Általános Iskola
  • Darvas József Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat (korábban: Darvas Téri Általános Iskola, Darvas József Általános Iskola)
  • Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat

Megszűnt iskola:

  • Bankfalui Általános Iskola (az épület jelenlegi funkciója hajléktalanszálló)
  • Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskola (az épületbe a Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola költözött be)

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város sajtója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi újságok

Megszűnt újságok

Rádiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sirius Rádió. (FM 91.1) Kiskunfélegyháza első helyi, kereskedelmi rádiója. 1996-ban indult Hájas Sándor főszerkesztésével,[11] jelenlegi főszerkesztője Bakos Aranka. További információk: http://www.siriusradio.hu
  • Rádió Smile. (FM 89.9) Helyi, elsősorban a fiatal korosztálynak szóló közösségi rádió, 2008. november 15-én indult, Csőszi Viktor magánszemély az üzemeltetője és tulajdonosa. További információk a http://www.radiosmile.hu oldalon.

Televíziócsatornák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyesület/Szövetség neve Sportág(ak) neve
Félegyházi Úszó Egylet úszás
Kiskunfélegyházi VSE vízilabda
Félegyházi TSI labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda
Kiskunfélegyházi Honvéd TK labdarúgás
Vasutas Sportklub labdarúgás (?)
Kiskunfélegyháza Bulls Szabadidő SE női labdarúgás
Kiskunfélegyházi Harcművészeti SE thai boksz, baranta
Félegyházi Lovas Klub Sportegyesület lovaglás
Kiskunfélegyházi KC kosárlabda
Félegyházi Kézilabda SC kézilabda
KHTK Box Klub ökölvívás
Kiskunfélegyházi Ökölvívó Sport Egyesület ökölvívás
Kiskunfélegyháza Baranta baranta
Csertán Baranta baranta
Kiskunfélegyházi Íjász Egyesület íjászat
Turul Koppány Íjászai Hagyományőrző Egyesület íjászat
Kiskunfélegyházi Kyokushin Karate SE karate
Wings Tánc Sport Egyesület tánc
Karida Hastánc Csoport hastánc
Diána Bérkilövő Sportvadász Vadásztársaság vadászat
Petőfi Vadásztársaság vadászat
Kunság Vadásztársaság vadászat
Bucka Hegymászó Egyesület hegymászás
Kiskunfélegyházi Motorsport Egyesület motorsport
Kiskunfélegyházi Városi Tenisz Klub tenisz
Félegyházi Asztalitenisz Sportiskola asztalitenisz
Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Kötélugró Egyesület kötélugrás
Kiskunfélegyházi Blue Sky Repülő Klub repülősport
Kiskunfélegyházi Repülő-és Ejtőernyős Klub repülősport, ejtőernyőzés
Kiskunsági Sporthorgász Egyesület sporthorgászat
Kiskunfélegyháza Testedzők Köre testedzés
Magyar Postagalambsport N.4.sz. Egyesülete postagalambsport
KHTK Sakk Szakosztály sakk
Aréna Póker Klub Egyesület póker
Kiskunfélegyházi Modellező Sport Egyesület modellezés

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Móra Ferenc ülőszobra
A Móra Ferenc Művelődési Központ – a kulturális élet egyik központja a városban

Lásd: Híres kiskunfélegyháziak listája

Kiskunfélegyháza díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cím adományozásának sorrendjében:[12]

Külkapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiskunfélegyháza testvérvárosai a térképen

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Partnervárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város ipara jelentős.
Jellemző területei: baromfitenyésztés (Integrál ÁFÉSZ), cipőipar (DERBY Cipőgyártó Kft, Berkemann Hungary Bt.), élelmiszeripar (például Kiskunfélegyházi Malom Kft, Fornetti Kft, Koch's Torma Kft.), gépgyártás (például Országos Villamostávvezeték ZRt.), húsfeldolgozás, műanyagipar (IBV Hungária Kft, Kunplast-Karsai ZRt.), tejipar, zöldségtermesztés.

Kiskunfélegyháza ipari övezetei:

  • Csanyi ipartelep
  • Déli ipartelep
  • Kiskunfélegyházi Ipari Park (KIP)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • H. Tóth Tibor: Félegyháza népnyelvének palócos gyökerei.
  1. Kiskunfélegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Emlékparkot alakítanak ki a templomhalomnál (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  4. Építészeti szakszótár, szerk. Zádor Anna, Bp, Corvina Könyvkiadó, 1984.
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (Hozzáférés: 2013. április 29.)
  6. A népesség nemzetiség szerint, 2011 (Hozzáférés: 2013. április 29.)
  7. Félegyházi Közlöny 2009. július 16. pp. 3.
  8. Urbán Miklósné: Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek egyéb építmények Kiskunfélegyházán – Kiskunfélegyháza, 2005.
  9. A félegyháziak egy nappal korábban láthatják a premierfilmeket, mint Los Angeles-i közönség (Hozzáférés: 2014. április 12.)
  10. Megszűnt a mozi (Hozzáférés: 2014. április 12.)
  11. Félegyházi Közlöny 1996. június 7. pp. 5.
  12. Kiskunfélegyháza város díszpolgárai

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskunfélegyháza témájú médiaállományokat.
Reinel compass rose.svg Izsák Kecskemét Szolnok Héraldique meuble compas.svg
Soltvadkert

Észak
Nyugat  Kiskunfélegyháza  Kelet
Dél

Szentes
Kiskunhalas Szeged Orosháza