Eeklo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eeklo
Stadhuis Eeklo.jpg
A városháza és a harangtorony
Eeklo zászlaja
Eeklo zászlaja
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Flandria zászlója Flandria
Közösség A belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
Tartomány Kelet-Flandria zászlója Kelet-Flandria
Járás Eeklo
Polgármester Koen Loete (CD&V/N-VA/E.L.D.)
Körzethívószám 09
Népesség
Teljes népesség 20 043 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Férfi 49,11%
Nők 50,89%
Népsűrűség 654 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19 20,44%
20–64 59,61%
65 felett 19,96%
Más nemzetiségűek 2,07% (2007. január 1.)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta 10,07% (2006. január 1.) %
Átlagos éves jövedelem 13 024 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület 30,05 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eeklo  (Belgium)
Eeklo
Eeklo
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 51° 11′ 09″, k. h. 3° 33′ 50″Koordináták: é. sz. 51° 11′ 09″, k. h. 3° 33′ 50″
Eeklo weboldala
Az azonos nevű közigazgatási körzetért lásd Eeklo járás

Eeklo belga város, amely Flandria régióban, Kelet-Flandria tartományban található. A városhoz a Meetjesland néven ismert tájegység központja közel 20 000 lakosával. A település 1240-ben nyerte el a városi címet I. Johanna flamand grófnő uralkodása alatt.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város neve holland eredetű, az "eek" (tölgy) és a "lo(o)" (erdő) szavakból rakták össze. Feltehetően a környéken ma is megtalálható erdős-cserjés területekre utal. A területen kelet-nyugati irányban vonuló homoktöltésre a rómaiak építettek utat, az itt megtelepedő cserjék pedig jó tájékozódási pontot jelenthettek az utazóknak.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település 1240-ben kapott I. Johanna flamand grófnőtől, ekkor a térség a flamand grófok vadászbirtoka volt. Eeklo eredetileg Bruges része volt, de a textilipar fellendülésével a város fejlődésnek indult, önállósodott. Az évek során a város körüli mocsarakat lecsapolták, farmokat alapítottak, amelyeknek maradványait még ma is lehet látni (Groot Goed). De a legtöbb flamand városhoz hasonlóan Eeklo gazdasága is a textilkereskedelmen alapult és ennek érdekében kereskedelmi kapcsolatokat épített ki hatalmas szomszédaival, Genttel és Brugge-el.

A 16. század során Eeklo a katolikus Dél és a protestáns Észak közötti határ közelébe került, a németalföldi szabadságharc során olyan sok pusztítás és támadás érte a várost, hogy lakói majdnem elvándoroltak. A 18. - 19. században a város és környéke ismét fejlődésnek indult, ismét csak a textiliparnak köszönhetően. A város legtöbb iskolája és neogótikus középülete ebből a korszakból származik.

Érdekességek és látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A városháza és a hozzá tartozó harangtorony az UNESCO Világörökség része[2] (lásd még Belgium és Franciaország középkori harangtornyai)
  • A városban számos érdekes és szép templom található, mint pl. a Sint-Vincentiuskerk és a Szent Szív Klinika kápolnája (Heilig Hartkliniek).
  • A közelben találhatő “Het Leen” parkban múzeum és arborétum található.

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Minden nyáron július utolsó hétvégéjén kerül sor a Meetjeslandse Balloonmeeting, a belga hőlégballonosok legnagyobb találkozójára.[3]
  • A nyár folyamán rendszeresen koncerteket adnak a “Het Leen” parkban.
  • Szeptember során rendezik meg Flandria legnagyobb bolhapiacát (kermesse) a városban.

Híres lakosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hivatalos weboldal - Leginkább (hollandul), bizonyos információk elérhetők (angolul), (franciául), (németül), (spanyolul)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]