Zádor Anna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Zádor Anna (Budapest, 1904. szeptember 24. – Budapest, 1995. március 3.) Kossuth-díjas magyar művészettörténész, egyetemi tanár, a művészettörténet-tudományok doktora.

Tartalomjegyzék

Életpályája [szerkesztés]

1922 és 1926 között tanult a Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma ELTE) Hekler Andornál. 1926-ban megtalálta és feldolgozta Leopoldo Pollack hagyatékát (a második világháborúban megsemmisült), ami elvezette Pollack Mihályhoz és a magyar klasszicizmus témaköréhez. 1933-ban Rados Jenővel együtt megnyerte az MTA pályázatát. Közös munkájuk 1943-ban jelent meg A klasszicizmus építészete Magyarországon címmel; a történeti részt Zádor Anna írta, a tipológiát Rados Jenő. 1936-ban a Franklin Társulatnál kezdett dolgozni, a háború után annak megbízott vezetője lett. 1950-ben rövid időt a Műemlékek Országos Központjánál töltött, 1951-ben Fülep Lajos meghívta az ELTE Művészettörténeti Tanszékére. Itt tanított haláláig.

Doktori kinevezését 1961-ben kapta meg. Szerkesztőként részt vett A Magyarországi művészet története II. kötetének munkálataiban, a négykötetes Művészeti lexikon (Akadémiai Kiadó, 1965-1968) főszerkesztője volt Genthon Istvánnal együtt. 1974-ben ment nyugdíjba, de ezután is tanított, és folytatta kutatói tevékenységét. 1976-ban írta meg az európai klasszicizmus és romantika történetét, 1984-ben szerkesztette az Építészeti szakszótárt.

Kutatási területe a klasszicizmus és a romantika, különösen kedvelte a magyarországi angolkertek, a kismartoni és eszterházai színházak történetét. Kapcsolatban állt külföldi kortárs művészettörténészekkel is (Ernst Gombrich, O. Kurz, stb.). Ernst Gombrich Reneszánsz tanulmányok című kötete Zádor Anna válogatásában jelent meg (Budapest, 1985). Képzőművészeti kötetekhez írt bevezető tanulmányokat vagy utószót. Számos tudományos közleménye és tanulmánya jelent meg szaklapokban (Holmi, Új Művészet) még az 1990-es években is.

Kötetei (válogatás) [szerkesztés]

  • A klasszicizmus építészete Magyarországon (Budapest, 1948)
  • Goya y Lucientes : 1746-1828 (Budapest, 1953)
  • Magyar művészet : 1800-1945 (Budapest, 1958; több kiadásban)
  • A magyar reformkor művészete (1961)
  • Az esztergomi főszékesegyház (Budapest, 1970; 3. kiadás 1977)
  • The English Garden in Hungary (Budapest, 1974)
  • Klasszicizmus és romantika (Budapest, 1976)
  • A Magyar Nemzeti Múzeum épülete (Budapest, 1980; sorozat: Tájak korok múzeumok kiskönyvtára)
  • Az építészet és múltja : válogatott tanulmányok (Bibó István utószavával, Budapest, 1988)

Díjak, elismerések [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zádor Anna témájú médiaállományokat.
  • Művészeti lexikon. IV. köt. Szerk. Zádor Anna és Genthon István. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966. Zádor Anna szócikkét lásd 764. p.
  • Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6 Online elérés

További információk [szerkesztés]

  • Szabó I.: Zádor Anna tudományos munkásságának bibliográfiája, Ars Hungarica, 1984. december 1.