Angolkert
Az angolkert vagy tájképi kert olyan nagyobb terület, amelyet szép fákkal, díszcserjékkel és virágokkal úgy ültetnek be, hogy a növények elrendezésében semmilyen szabályosság ne legyen. Eképp a virágokat sosem ültetik ágyásokba, hanem elszórtan díszítik a gyepet; közöttük gyakoriak a hagymás növények. Az angolkert kialakításának ugyanis az a célja, hogy „ideális tájékot” mutasson – olyant, amely nem mesterkélt, hanem mintegy természetszerű.
Az angolkertben az utakat gondosan ápolják, de azok vonalvezetése nem szabályos; itt-ott útvesztők is vannak. A fákat ligetszerű csoportokban vagy nagyobb, gyepes területeken egyenként ültetik. Az angolkert szépségét nagyban emelik a kisebb tavak, a kerten átfutó patakok. A honi fák és cserjék mellett előszeretettel ültetnek importált díszfákat és díszcserjéket; különösen kedveltek a platánok.
Régebben gyakran „angolkertnek” nevezték a vadaskerteket, mivel először az angol vadaskerteket alakították valódi művészettel idealizáltan szép tájakká.
Budapesten jellemző példája a Városliget, Tatán az Angolkert. Ugyancsak angolkertnek számít a legtöbb arborétum – a két kategória nem válik el egymástól.
Felhasznált források [szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
- angolkert.lap.hu
