Fertőd

A településen világörökségi helyszín található

Fertőd
Fertőd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Sopron–Fertődi
Rang	város
Polgármester	Kocsis Ferenc
Irányítószám	9431
Körzethívószám	99
Népesség
Teljes népesség	3453 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	71,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	48,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fertőd Pozíció Magyarország térképén
Fertőd Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47° 37′ 0.12″, k. h. 16° 52′ 0.12″47.6167, 16.8667
Fertőd weboldala

Az Esterházy-kastély parkja felülnézetből

A Muzsikaház, ahol Joseph Haydn alkotott

A süttöri római katolikus templom

Fertőd város Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben. Magyarország északnyugati részén, a Fertő–Hanság kistájon található. 1995-ben kapott városi rangot, ekkor 3179 lakosa volt.

Fekvése

A város Győr és Sopron között fekszik. A 85. számú közúttól 3 km-re, az osztrák–magyar államhatártól 7 km-re van. A belső út a tóparti települések lakóinak a közlekedésére szolgál. Ugyancsak a Fertő tó köré épített kerékpárút fontos a környék turizmusának. Fertőd Kapuvártól 16, Soprontól 26 km-re található. Helyközi autóbuszjáratokkal mindkét város sűrűn elérhető. Közvetlen vasúti összeköttetése nincs, de a GYSEV vasúti fővonalon Fertőszentmiklóson elérhető. A Fertőszentmiklósról kiágazó Fertővidéki Helyiérdekű Vasútnak Fertőd-Fertőszéplakon a város központjától 3 kilométerre van állomása.

A korábbi falu létére, kialakulására a Fertő gyakorolta a leglényegesebb hatásokat. A Fertő medencéjében a hozzá kapcsolódó Hansággal együtt a Keleti-Alpok felgyűrődésével a Bécsi és a Pannoniai törésvonal mentén keletkezett. Akadnak itt szikes puszták, sztyepprétek. A Fertő belseje fokozottan védett terület, a bioszféra-rezervátum jellegű naturzónával együtt.

Ezt a nagy mélyedést a Duna, Rába és a Répce időnként feltöltötték, s a felszín süllyedésével kialakult a lápvilág. Ezért található meg itt a tőzeg, melynek a kitermelése a múlt század elején kezdődött meg. Energiáját az uradalmi ipartelepek, szesz-, krumplicukor- és keményítőgyárak gőzgépeinek a fűtésére használták fel. A tőzeg kitermelése az 1950-es évek elejéig tartott.

A Hanság vízszintje erősen ingadozott. 1736-ban a Fertőt száraz lábbal lehetett járni. 1742-ben újra víz alá került a terület. Az első lépést a mocsár ellen gróf Esterházy Pál tette meg: az Eszterháza és Pomogy közötti lápszűkületet rőzsékből összeállított földdel borított töltésúttal hidaltatta át.

Nevének eredete

Mai nevét a magyarországi közigazgatás átszervezése idején kapta, az Árpád-korban még meglévő Villa Ferteud (1234), Villa Ferteu (1265) – Iván, Sajtoskál és Nemesládony között lokalizálható település – után.

1950. május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. Süttör volt az ősibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait őrzik. Eszterháza neve először Esterházy (Fényes) Miklós herceg levelében (1766) olvasható: Schloss Eszterháza, azaz „eszterházai kastély”.

Története

Süttör volt a régebbi településrész. Írott forrásokban először 1313-ban szerepel Sehter névalakban. Régészeti leletek alapján tudjuk, hogy a kőkorban már lakott volt. A bronzkorból származó fülesbögrét is találtak. A népvándorlás korából frank csatabárdok kerültek elő.

Középkori jobbágyfalu. Birtokosai gyakran váltogatták egymást. A 14-15. században a Kanizsayak örökölték a földesúri címet, majd Nádasdy Tamás nádor házasság révén lett Süttör egy részének birtokosa. A másik területrész a Nádasdyak prkolájáé, később az udvarmesterüké. Földtulajdonosa volt még Megyery Imre Sopron vármegye birtokszerző alispánja. A két birtokrész hűtlenségi per kapcsán Nádasdy Ferenc egyesítette. A pert követően ismét gazdát cserélt a birtok. Később Esterházy Antal veszi saját kezelésébe, és a következő évszázadokban a családé marad. Fényes Elek 1851. évi geográfiai szótárában az állt: „Süttör magyar falu Eszterháza mellett 724 katolikus lakossal.”

Eszterháza története a 18. század második felében kezdődik. A Fertő zsombékos partjában Süttör határában Esterházy (Fényes) Miklós alapította. Az elképzelései és tervei alapján 1762-ben megkezdődött az évtizedekkel korábban épített vadászkastély főúri pompával való átépítése. Mire 1766-ban a kastély tető alá került, a szomszédságában falu született, melynek neve az Esterházy családtól származott. Egyutcás, városias elrendezésű község, mellette az eredeti angol ménes és a répacukorgyár.

Sopron vármegye alispánja 1906-ban nyilvánította községgé Eszterházát.

Napjaink

• 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában, mely ma is ott üzemel Porpáczy Aladár Művelődési Központ néven. Az iskola korábbi neve Porpáczy Aladár Kertészeti Magyar–Osztrák Vállalkozási Ügyintézőképző Szakközépiskola és Szaktanácsadó Központ volt. 2009-től a csermajori Ujhelyi iskolával közösen egy új intézményt hoztak létre melynek neve: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja.
• A Fertőd – Pomogy közötti határátkelőhely 1990 májusában nyílt meg, 1995. július 1-vel Fertődöt a Magyar Köztársaság Elnöke várossá nyilvánította.

A városhoz kapcsolható személyek

• Az Esterházy-család
• Joseph Haydn (Rohrau, Ausztria, 1732. március 31. – Bécs, 1809. május 31.) osztrák zeneszerző két évtizedig lakott Eszterházán (Fertődön), az Esterházyiak zenekarának vezetője, a muzsikusok és a társulat gazdasági ügyeinek intézője, a műsorok összeállítója, betanítója és rendezője volt.

Önkormányzata és a közigazgatás

Térségi funkciók

A település közigazgatási jogállása, kistérségi szerepköre az idők folyamán sokat változott. A község 1969. október 1-jéig a kapuvár járáshoz tartozott. Ennek megszűnése után a sopronihoz. Az újabb változás 1971 április 25-éhez köthető, amikor Fertőd székhellyel községi közös tanácsot szerveztek. Társközségei voltak Agyagosszergény, Fertőendréd, Fertőszéplak és Sarród községek. 1972-től megkapta a nagyközség címet.

Az országos településfejlesztési koncepció értelmében „kiemelt alsó fokú központ” szerepkört kap, de ezt visszaváltoztatták „alsó fokú központra”. Ez azt jelentette, központi feladatköre csak saját népessége ellátására terjedt ki. A vonzáskörzete az előbb említett négy községre terjedt ki. 1984-ben megszűntek a járások, ettől kezdve Fertőd nagyközség a soproni városkörnyék települése lett. 1988-ban a kétszintű közigazgatás bevezetésével társközségeivel együtt a megyei tanács közvetlen irányítása alá került. A nagyközségi önkormányzat 1995. július 1-jétől lett városi önkormányzat.

Településfejlesztési tervek

A rendszerváltás utáni első településfejlesztési elgondolásokat az 1993-ban készített rendezési program foglalta össze. Két sarkalatos pontja volt a turizmus (idegenforgalom) és a gazdaság fejlesztése. Előbbi a vállalkozások a polgárosodás újabb lehetőségeinek megteremtésére, az utóbbi a kis és közepes vállalkozások létrehozására irányult. A befektetési lehetőségek felkutatása, és környezetkímélő ipar telepítése, a mezőgazdasági biotermelés kialakítása kiemelt céljai voltak. Szerencsés megoldás volt a parkerdővel kapcsolatos terv, amely a természet, a környezet és a turizmus összhangját ötvözte össze. A turizmus fejlesztése a kastélyra összpontosult. A rendezvényszervezés, a szálláshelyek bővítése, a nemzetközi zenei centrum kialakítása, a falusi turizmus meghonosítására részletes tervek körvonalazódtak. A legfontosabb kastély állagmegóvási munkákra illetve teljes felújítására állami eszközök bevonásával nagyszabású tervek születtek. Egy termálfürdő elképzelései is felmerültek.

A közelmúltban a képviselők megismerkedtek az Európai Unió fejlesztési irányelveivel, valamint a pályázati rendszerekkel, lehetőségekkel. Az előadás-sorozat végén a képviselő-testület megfogalmazta városfejlesztési elképzeléseit, elkészítette a város új hosszútávú fejlesztési terveit, melynek nyomán az első fejlesztési ütemben a városrehabilitációs programot hajtják végre.

Az országban sajnos nagyon sok műemléképület olyan funkciókat tölt be, illetve olyan intézményeknek, szervezeteknek ad otthont, mely valójában egyáltalán nem indokolt. Elsősorban a Muzsikaházban működő Polgármesteri Hivatalra, valamint az Esterházy-kastélyban üzemelő Porpáczy Aladár Művelődési Központra gondolva ezen szervezetek kiköltöztetésének a közép- és hosszútávú tervek között kell szerepelni.

Horváth Jácint, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője rövid betekintést adott az Európai Uniós irányelvekről, valamint kiemelte a pályázatok összehangoltságának fontosságát. Ez Fertődön is meg fog valósulni, hiszen az MNG és Fertőd város olyan egymásba kapaszkodó pályázatot fog benyújtani, melyek együttesen megújíthatják a települést. Lényegesen eredményesebb lehet a komplex rehabilitációs tervezet, mint több egymás mellett futó kisebb projekt.

A Magyar Kastélyprogram Kht. a város képviseletében Fertőd akcióterületi tervét mutatta be. A 675 millió forintos teljes költségvetésű város rehabilitációs program I. szakaszában valósulna meg a Kulturális és Szolgáltató Ház a volt szovjet laktanya területén, a Haydn-sétány, a Városfejlesztési Építészeti Tervdokumentáció elkészítése, a süttöri játszótér felújítása, az új belváros tervpályázat, valamint kisebb léptékű fejlesztések jelentenének. Erre ROP pályázati forrásból 540 millió forintot célzott meg a város, beadása a 2009. évben, befogadása pedig 2008. év júliusában.

A volt szovjet laktanya területén, a sokak által csak Grafiti City discoként ismert, létesítendő Kulturális és Oktatási Központ, Szolgáltató Ház terveihez ötleteivel nagyban hozzájárult a képviselő-testület is. A terv részét képezi az egykori étkezőből kialakítandó központ előtt álló terület parkosítása is. A Kulturális és Szolgáltató Ház felnőtt oktatási feladatokat is ellátna. Az épület modern, 21. századi követelményeknek megfelelő létesítményként épülhet meg. A projekt időtartama 2008. október 1. – 2010. december 31.-a. Ennek a tervei a polgármesteri hivatalban megtekinthetőek.

A Kovács köz néven ismert utca már átalakulásra került. Átalakulása után Haydn sétány nevet kapta. Új, csiszolt útburkolat, zenélő szökőkút (ami még nem működik), padokat, és kisebb fákat kapott.

A sétányt a Muzsikaházzal összekötő szakasz az „Illatok kertje” elnevezéssel különféle virágokat, növényeket, speciális világítást kapna, szintén a hangulatot fokozandó. Az épület homlokzata jelentős felújításra szorulna ahhoz, hogy a Haydn sétány elnyerje azt a hatást, melyet a tervező megálmodott. Kovácsműhelyet is ki lehetne alakítani, múzeum jelleggel, a várható kerékpárút-hálózati bővítések miatt – kerékpáros boltnak, illetve kerékpárkölcsönzőnek.

2008. februárban beadásra került iskola-felújítási pályázat, mintegy 200 millió forint értékben. Ennek keretében valósulna meg az eszterházi felső tagozat akadálymentesítése (lift beépítésével), korszerű számítógépterem kialakítása, valamint teljes épületszerkezeti felújítás is. CÉDE pályázati forrásból a süttöri óvoda és alsó tagozatos iskola felújítása 25 millió forint értékben várhat támogatást.

Népessége

A lakosság száma a jelenlegi közigazgatási területen az 1930-as évekig folyamatosan nőtt, majd a II. világháború végéig csökkent. Ezek után, hol fellendülés, hol csökkenés következett be. Az első hivatalos népszámláláskor 1870-ben 1477 polgári lakost írtak össze. 1960-ban a falut 3021-en lakták, azután kevesebben. Ez a fogyás 1990-ig tartott.

1997-ben az állandó lakónépesség 3365 fő. Ekkor adta el a helyi önkormányzat a volt szovjet laktanya felújított épületeit, lakásként. Megállapítható, hogy 1990-től a vándorlások összege pozitív, azaz többen vannak a letelepedők, mint a községet elhagyók. A természetes népmozgalom még szaporodást mutat, de a születésszámok alig ellensúlyozzák az elhalálozást. Szinte csak a lakóhelyváltozással lettek többen, valószínűsíthetően az előbb felsorolt okok miatt.

A lakosság nemenkénti megosztását az ötvenes évek évekig férfitöbblet, a hatvanas évektől kismértékű nőtöbblet jellemezte. A nemek aránya az egyes korcsoportokban igen eltérően alakult, a nőtöbblet tartósan a közép és az öregkorúak csoportját jellemezte. A fiatal férfiak körében vannak többen a férfiak.

A korösszetétel az országoshoz hasonlóan elöregedési folyamatot mutat. Az idősek száma növekszik.

Gazdasága

A lakosság foglalkoztatásában a helyi munkalehetőségek mellett jelentős szerepet töltenek be a környező települések. Az utóbbi években a határon túliak is besegítenek. A mezőgazdaságből egyre kevesebben élnek. Az ipar, az építőipar, a különféle szolgáltatások viszont egyre több embernek adnak megélhetést. A munkanélküliek száma a kilencvenes években 100 fő körüli. Főképp a fizikai munkát végzők nem tudnak elhelyezkedni. A munkát keresők felének semmiféle szakképzettsége nincs. Ebben az állami gazdaság megszűnése, illetve a termelőszövetkezet átalakulása is közrejátszott.

Mezőgazdaság

Az eszterházaiak és a süttőriek 1935-ben tizenkétezer katasztrális holdon gazdálkodtak. A kalászosok mellett termesztettek kendert, kukoricát, cukorrépát. Eszterházán híres volt faiskola, a gyümölcsös. A két településen sokan tartottak szarvasmarhát, sertést, juhot, lovat, baromfit. A második világháború után 541-en jutottak földhöz. Süttőrön 1959-ben alakult termelőszövetkezet ezt követően Fertődön is. A mezőgazdaságban a Zöld Mező Mgtsz. mellett, a Fertődi Állami Gazdaság tevékenysége volt jelentős. Az állami gazdaság tevékenységének 87%-a az alaptevékenységéből származott. Ez meghaladta a megyei átlagot. 1990 után után megtörtént az átalakulás. A tagok többsége ismét a szövetkezeti formát választotta. A gazdaságot teljes egészében privatizálták. A földek nagyobb része kárpótlásra került.

A városnak hagyományos múltja van a mezőgazdaság egyes területein a tudományos kutatásnak. Az Esterházy hitbizományban az 1920 évektől kezdve folytattak kísérleteket, nemesítettek fajtákat.

Ipar

A városban az ötvenes évek elején 83 önálló kisiparos volt. 1957-ben néhányan közösséget alapítottak, azaz kisszövetkezetet hoztak létre. Előbb egy építőiparit, azután egy faiparit. Ennek eredményeképp 1960-ban 23 kisiparos volt a faluban. Számuk illetve összetételük a következő évtizedekben sem változott. 1990-től egyre többen vannak. Nem véletlen, hogy Fertődön elsősorban az építőipar fejlődött, mert már a 18. században céhbe tömörültek az ácsok, a kőművesek.

A település legtöbbet foglalkoztatott szervezete a Fertődi Építőipari és Szolgáltató Rt. 1957-ben alapították. Az első években a kastély helyreállítási munkáiban segédkeztek, majd lakásépítéssel és karbantartással foglalkoztak. Ez a cég építette az ÉDÁSZ kapuvári üzemigazgatóságát, a soproni selyemipar vasbeton csarnokát, a kapuvári fehérnemű üzemet,a győri műbőrgyár fertőszentmiklósi egységét, a sarródi termelőszövetkezet szarvasmarha telepét. Később három leányvállaltot hoztak létre. A VELUX Magyarország Fertődi Építőkomponens kft. 1986-ban alakult. A fele dán tulajdon. 1992-től teljes egészében dán tulajdonná alakult. Exportra különösen közép-európai piacokra gyártanak, illetve forgalmaznak tetőtéri ablakokat.

Infrastruktúrája

Az infrastruktúra jól kiépített. Minden háztartásra átlagosan egy lakás jut, egy-egy lakásban átlag hárman élnek. A lakások 85%-a magántulajdonú, két vagy több szobás; 54%-uk 1970 után épült. A lakások 90%-a komfortos vagy összkomfortos. 1990-ben már majdnem minden lakásba hálózaton jutott el az ivóvíz. Az 1992-ben kezdett szennyvízelvezető programban kb. 7 km-nyi csatornát, majd 1993-ban regionális szennyvíztisztítót építettek; ekkor készült el a gázvezeték is, amire a lakások 90%-át rákötötték. A villamosenergia-fogyasztás kissé csökkent. A 30 km hosszú úthálózat ⅔ része szilárd burkolatú. 1976 óta a háztartási hulladékot kistérségi lerakóhelyre szállítják. Az új telefonközpont 1300 fővonalat szolgál ki. A városban két postahivatal és egy nyilvános távbeszélő-állomás működik.

Kultúrája

Kulturális intézményei, eseményei

A város művelődési, szellemi életének két fontos, és nélkülözhetetlen szerepet játszó színtere van. Az egyik a Muzsikaház, a másik a település szimbólumává vált Esterházy kastély.

Oktatás, sportélete

Az alapfokú oktatásban az óvodák, az általános iskolák mellett a zeneiskola játszik fontos szerepet. Az óvodák férőhelye 150 személyes, az általános iskolákban 400 fő körüli a létszám. Az általános iskolai oktatás a 18. század óta jelen van. Az eszterházi iskolában az 1. osztálytól, a süttöriben a második évtől kezdve tanulhatnak német nyelvet és számítástechnikát. A felső tagozatban fakultatív oktatású az angol, a fizika és a matematika. Mindkét iskolában az egyház hitoktatást vállalt.

Az alapfokú zenei képzésnek különös fontossága van Fertődön és kistérségében. Nagy iránta az érdeklődés, a környező 12 településről járnak ide diákok. A tanulók létszáma 240 körül van. Az iskola Blockflöte Együttese 1991-ben alakult meg a végzős növendékekből. Azóta hazai és nemzetközi versenyeken ért el kiváló helyezéseket.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja ( Porpáczy Aladár Általános Művelődési Központ és a csermajori Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Középiskola összevonásából létrejött intézmény) 1970-től az egész Dunántúl szakképzését látja el. A középiskolához 170 fős kollégium is tartozik. Az iskolában háromféle képzés folyik: szakiskolai, szakközépiskolai, és a magyar-osztrák képzés. A közismereti tárgyak oktatása Fertődön, a szakmai képzés Csermajorban van. A magyar-osztrák képzésben az oktatás kétnyelvű, a gyakorlati képzés két napja pedig Ausztriában van.

A városban a sportolni vágyók igényeit több létesítmény szolgálja ki. Van labdarúgópályája, kézilabdapályája. Rendelkezésre áll a 480 m²-es sportcsarnok, és az iskolák tornatermeit is lehet használni. A Kastély Kupa minden évben megyei szintű versenyeket rendez. A Fertődi Sport Egyesülethez tartoznak a labdarúgók, a kézilabdások. Az egyesület szép hagyományokra tekinthet vissza. A vizek jó ismerői a sporthorgászok, nevezetes a postagalambröptető csoport. Az úszás kedvelői a petőházi uszodát látogathatják.

Látnivalók, turizmus

A kastély megújult külseje

• Esterházy-kastély – barokk műemlék a két volt őrségépülettel, az Esterházy-kastély környezte (219 hektáros park), volt Marionett színház, kastélykertbeli híd, szobrok a parkban, a vendéglő barokk műemlék, a volt lovarda (barokk műemlék),
• Muzsika-ház – barokk műemlék és a Haydn hagyományok ápolására létrejött múzeum, Helytörténeti kiállítás, Haydn-emlékszoba,
• Süttöri római katolikus templom,
• Fertő–Hanság Nemzeti Park – a táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják. 1994. március 8-án a Hanság Tájvédelmi Körzet hozzácsatolásával létrejött a Fertő-Hanság Nemzeti Park.
• Fertő-táj környékbeli kirándulások – Sarród, Fertőszéplak, Hegykő, Nagycenk, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Pomogy (Ausztria).

Testvérvárosa

• Millingen aan de Rijn, Hollandia

Források

• Boda László: A Fertő-Hanság és a Tóköz Szombathely, 2002 ISBN 963-202-961-5
• dr. Bodor Péter: Kerékpárral a Fertő tó körül Budapest, 1993. ISBN 96385020 4 5
• dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd 1998) ISBN 963-9089-00-1 Ö; ISBN 963-9089-07-9
• CEBA Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X
• Vendégváró – Látnivalók Győr-Moson-Sopron megyében Miskolc 2000 ISBN 96386025 54
• www.fertopart.hu - A Fertő part elsőszámú portálja

Külső hivatkozások

• Az Esterházy-kastély turisztikai weboldal
• Az Esterházy-kastély hivatalos honlapja
• Fertőd honlapja
• Fertőd a lapozz.hu-n
• Fertőd (magyar nyelven). Magyar Vendéglátás. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)
• Képek a kastélyról
• Légifotók Fertődről
• Fertőd Esterházy-kastély