Osli

Osli
Katolikus templom
Osli címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség 2012-ig	Kapuvári
Jogállás	község
Polgármester	Fodor József
Irányítószám	9354
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	899 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	47,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,80 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Osli Pozíció Magyarország térképén
Osli Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47,6333°, k. h. 17,0833°47.6333, 17.0833

Osli (horvátul Ošlija) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári kistérségben.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, a Hanság déli peremén helyezkedik el.

A legközelebbi város

• Osli Kapuvártól északkeletre, 10 km távolságban helyezkedik el.

Közlekedés

• Vasútvonal nem halad el a település mellett, a legközelebbi vasútállomás Kapuváron van.
• Legkönnyebben közúton közelíthető meg. A legközelebbi főútvonal a 85-ös. Az autóbusz közlekedés jónak mondható, rendszeresen indulnak járatok Kapuvár irányába, ahova 1978 végéig kisvasúti összeköttetéssel is rendelkezett.

Története és mai élete

A település nevét a besenyő eredetű Osl nemzetségtől kapta. 1230-ból maradt fenn első írásos említése "Villa Osl" alakban. A középkorban az Osl nemzetség, majd az ebből leszármazott Pinnyey család birtokolta. 1387-től a Kanizsay család tulajdonába kerül. 1536-ban házasság útján a Kanizsay birtokrészt Nádasdy Tamás szerezte meg. 1681-től a falu az Eszterházyak birtokába került.

Az itt élő emberek életét a Hanság lápvilága határozta meg. Egyszerre biztosított táplálékot, menedéket, de ugyanakkor akadályt is jelentett a termőföldért folytatott harcban.

A XVI. század a falu pusztulását hozta. 1570-ben pestis tört ki, 1594-ben a török csapatok pusztítják el a települést. 1683-ban Kara Musztafa seregei ismét felprédálják. 1694-ben Eszterházy Miklós három évi adómentességet ígérve újratelepíti. A mocsárvilágba ékelt falu lakóinak nehéz körülményeit, szegénységét bizonyítja, hogy egészen 1752-ig minden állami és földesúri teher alól mentességet kaptak. A XVIII. században mégis megindul a népesség gyarapodása, míg 1728-ban 10 család lakja és 19 család bérlőként jár ide földet művelni, addig 1785-ben már 46 házban 334-en laknak. A fokozatosan növekvő népesség egyre nagyobb területet tisztít meg a láptól, bozóttól, erdőtől és teszi megművelhető termőfölddé. 1768-ban Eszterházy Miklós évi 120 Ft ellenében lemond az úrbéres szolgáltatásokról. A szerződés lehetővé tette, hogy a helyföldeket, réteket, halászóvizeket szabadon használják a lakosok, cserébe csak a gátak karbantartásáról kellett gondoskodni. A XIX. század elején az Eszterházyak az irtásföldek nagy részét visszaváltják, majd kész ellenében újra Osli lakosságának rendelkezésére bocsátják. A jó termőtalajon gabonát, takarmánynövényeket termesztettek, hagyományosan nagy jelentőségű volt az állattartás. A falu bevételeit növelte a fekvéséből adódó nagy átmenő forgalom, valamint a Mária-napi búcsúk idegenforgalma. A lakosság többségének nem volt elegendő földje, ezért a hercegi birtokon mezőgazdasági munkásként, napszámosként dolgoztak. Télen az erdőgazdaságban vállaltak alkalmi munkákat. A földbirtok megoszlást nem módosította lényegesen az 1923-ban és 1938-ban végrehajtott földrendezés. A XIX. században többször pusztított a kolera, a himlő és a sűrűn egymás mellett álló nádfedeles házak gyakran váltak a tűz martalékává. 1889-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegyesület, amelynek eredményes működését számos elismerő oklevél tanúsítja. A gazdálkodás színvonalának emelését, a művelődést segítették a különböző egyesületek, a Gazdakör, az Önképzőkör, az Asszonyszövetség, a Kalász és Kalot.

1945-ben a földosztás során 1600 hold földet osztottak szét 280 család között. 1948-ban a volt Hangya Szövetkezetből létrejött a helyi földművesszövetkezet. 1959-ben megalakították a Petőfi Termelőszövetkezetet, amihez később hozzácsatolták az Öntési Béke Termelőszövetkezetet. 1976-ban beolvasztották az egyesült Tordosamenti Termelőszövetkezetbe.

1906-ig a babóti, 1906 és 1926 között a szárföldi körjegyzőséghez tartozott. 1926-ban felépült a községháza és a következő évben önálló községgé vált. 1950-től önálló tanácsú község. 1990-ben megalakult az önkormányzat.

A helyi munkalehetőséget a termelőszövetkezet és a Florasca KGV jelenti. Az aktív dolgozók nagy része azonban bejárásra kényszerül a megye legkülönbözőbb munkahelyeire. Osliban 1 kft, 13 mezőgazdasági, 11 kereskedelmi és 22 szolgáltató jellegű vállalkozás van. A fő állás mellett majdnem mindenki foglalkozik jövedelem kiegészítésként mezőgazdasági tevékenységgel.

Az 1970-es évek legjelentősebb beruházása a helyi törpevízmű megvalósítása volt. 1971-ben kiépült a vezetékes ivóvízhálózat, és a 80-as évek elejére befejeződött a község területén a járdaépítés. A nagyszabású infrastrukturális beruházások az 1990-es években kezdődtek el. A település bekapcsolódott a Crossbar-hálózatba és már sok család rendelkezik telefonnal. Kiépült a kábeltelevíziós hálózat is. A folyékony kommunális hulladék összegyűjtése a szennyvíz csatornarendszerrel történik. Megoldott a szilárd hulladék összegyűjtése és tárolása.

1968-ban készült el az óvoda. Jelenleg 4 óvodapedagógus 45 kisgyerekkel foglalkozik. Az iskolai oktatásnak is van múltja Osliban. 1766-ból ismerjük név szerint a falu első tanítóját, Bors Jánost. Az 1900-as évek elején 2 tanító, 1926-tól pedig már 3 tanító foglalkozott a falu gyermekeivel. 1972-ben 2 tanteremmel bővítik ki az általános iskolát, ami lehetővé tette a napközi otthon megszervezését. 1998-ban a 9 tantermes iskolában 11 pedagógus 93 tanulóval foglalkozott. 1958-ban fejeződött be az orvosi rendelő építése. A művelődést, kikapcsolódást a kultúrház szolgálja, amelyben a könyvtár és egy színházterem kapott helyet.

Látnivalók, nevezetességek

• Római katolikus templom
• Kálvária

Osli legfőbb nevezetessége, hogy évszázadok óta a Rábaköz ismert Mária kegyhelye és búcsújáró helye. A Mária tisztelet alapjait Kanizsay János esztergomi érsek vetette meg, amikor 1390-ben kápolnát emeltetett és képet állított Mária tiszteletére. 1572-ben a protestánsok a kápolnát lerombolták és csak 1644-ben építették újjá. A török pusztítás után, 1690-ben ismét helyre kellett állítani a kápolnát és ekkor adományozta Eszterházi Pál a Szűz Máriát ábrázoló szobrot a régi pótlására. A 95 cm-es szobor Máriát ábrázolja jobb karjában a kis Jézussal, bal kezében királyi pálcával. Mária és a gyermek Jézus fején aranyozott ezüst korona látható. A szobron latin felirat örökíti meg az adományozást. A kegyhely kultusza az idők folyamán egyre több embert vonzott, ezért 1748-ban kibővítették a templomot. A kápolnát szentéllyé alakították és ehhez építették a 18 m hosszú és 10 m széles hajót. Az átalakítást Tringer István építőmester végezte el. 1760-ban épült meg a templomtorony, amit 1847-ben magasabbra emeltek. A templom külső falán félköríves fülkében Szent István és Szent László embernagyságú szobra látható, amit Simor János győri püspök adományozott a győri székesegyház darabjaiból. A templom belsejében a legszebb alkotás a rokokó főoltár és annak angyalszobrai. Ennek közepén helyezték el a Máriát ábrázoló kegyszobrot. A szentély mennyezetén Mária mennybemenetelét ábrázoló falkép látható. A templom többi falképét 1856-ban Hohenegger Károly soproni és 1938-ban Pandúr József győri mester készítette.

• 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulóján avatták fel az első világháborús emlékművet, ami Baumann Béla kőfaragó és Vörös János szobrászművész alkotása. Az emlékmű a 47 elesettnek állít emléket. Ugyancsak itt helyezték el a második világháború 47 áldozatának emléktábláját 1989-ben.
• osli-tőzeg:Ritkaságszámba menő savanyú (pH 2-4) síkláptőzeg, amit itt lehet bányászni [1]

Forrás

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Néma Zsolt irásának átdolgozásával.