Töltéstava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Töltéstava
Töltéstava címere
Töltéstava címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Győri
Jogállás község
Polgármester Sándor Károly[1]
Irányítószám 9086
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 2272 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 95,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Töltéstava (Magyarország)
Töltéstava
Töltéstava
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 17° 43′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 17° 43′ 60″
Töltéstava (Győr-Moson-Sopron megye)
Töltéstava
Töltéstava
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Töltéstava község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben található.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község a Győrt délről övező agglomerációs gyűrű része. A 81-es számú, Székesfehérvárra vezető főút mellett, Győrtől 9 km távolságra található, a Győrt elkerülő autópálya leágazásánál.

Története és mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mai területe 1934. január 1-jén vált ki Pér község területéből, és ekkor alakult önálló közigazgatási egységgé. A település három nagyobb puszta egyesüléséből (Töltéstava, Táplány-puszta, Söptér-puszta) fejlődött önálló községgé.

A kelta uralom alatt már lakott hely volt és gazdag leleteket találtak, valamint találtak római kori villa maradványait is. Tötöstava ill. Töltéstava Puszta valószínűleg egy újabb-kori név (Molnár 334). Borovszky Samu még a következőt írja: "Töltéstava puszta már 1200-ban a Töltési család fészke volt. 1220-ban possessio Teuteusy alakban van említve. Még 1619-ben is Theöthössy András az egyik ura, a másik pedig Kutassy Mihályné" (Borovszky Győr 52; Kruesz 456, 487, 549). Molnár Szulpic azonban kiderítette, hogy "A tatárjárás előtti oklevelek vizsgálatánál már feltünt, hogy az az 1220. évi keltezésü oklevél, amely szerint Tötösi Domokos és István Fejéregyházát 20 eke földdel Merene vagy Megyer, Sashalom, Tötös(tava) és Örkény közt kénytelenek átadni a pannonhalmi apátnak, nem egyéb, mint egy 1220. évi Sokoro-Sövényről szóló oklevélnek 1702-ben készült hamis utánzata. Kései voltát elárulja az ügyetlenül régiesítő írás, a hamisítás évszámát pedig az oklevél hátán levő összeadás: 1220, alatta 482, összeadva s alája írva 1702" (Molnár 360-61). Mindenesetre a helység viselte a Tötös nevet Tötöstava formájában, ahogy ezt Kiss Lajos is említi és aki a helység és a családnév név összekötését későbbre helyezi: "Töltéstava ... A R. Filtesteltowa névváltozat olyan összetétel, amelynek utótagja a birtokos személyraggal ellátott m. tó fn.; előtagja nincs tisztázva. A későbbi alak azzal függ össze, hogy a birtok tulajdonosa a Theötheössy, Töltésy család volt" (Kiss 656). A fentiek alapján azt lehet feltételezni, hogy a helység neve Tötöstava formájában tulajdonképpen csak a 17. század elején, vagy legfeljebb a 16. század végén keletkezhetett: "Csak mint rövid ideig szereplő zálogbirtokot kellene említenünk a Selyemcsuktól észknyugatra fekvö Tötöstava (ma: Töltéstava) pusztát, ha képzelt jogczímen nem ragaszkodnak hozzá föapátjaink. Dianesevics György dömölki apát és pannonhalmi jószágkormányzó írja e jószágról 1638-ban, hogy "szántófölde és rétje bőven vagyon, félegyházi földdel is határos. Tötösy nevü nemes ember bírja, de számot tart hozzá Sághoz (Ság révén) Kutasy Mihályné is, ki most Pápán lakik. Kutasyné asszony és Tötösy pörben vannak érte, de az apátúr (Himmelreich György) ellene mondott, mert mindenkor Szent-Mártonhoz való volt, amint az oklevelekből megtetszik. (Ph.r.lvt.: Act.Abb.Bbel. Fasc.7.nr.38). Ez utolsó állítását azonban, vagyis a főmonostor birtokjogát e pusztához a reánk maradt okmányok semmiképen sem igazolják. 1623-ban tulajdonosa Tötösy Barnabás fia Mihály; a század közepén pedig a birtok fele Nagypadányi Mészáros István bácsai praedialis nemes kezébe jut felesége, Tötösy Erzsébet révén, a ki 1667-ben a maga részét a Pánzsán levő malmával együtt zálogba veti öt évre Somogyi Miklós pápai föhadnagynak, továbbá Szegedy Bálint és Acsády Pál rokonainak, míg a másik fele nemes Varga Péter özvegyének öröksége. Ezek után a birtok még további per tárgya különböző családok és a pannonhalmi föapátság között" (Molnár 333-34). 1625-ben "Nemes padányi Thötös (Teótós) Mihály tiltja generosus Kuthassy Mihályt és valamennyi Ság falubéli (possessio) jobbágyát, együtt és egyenként, Tötös (Teótós) puszta (praedium) minden hasznától és bevételétöl. Fizetett 12 dénárt" majd "1630-ban Nemes Tötösi (Teöteösi) Mihály tilt mindenkit Tötöstava (Teöteös taua) puszta használatától (Gecsényi, Lajos. Győr vármegye nemesi közgyülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái 1617-1626. 564) és 1634-ben "Nemes Tötösi Mihály visszavonja a Kutasi Mihályt érintő felvallását Tötöstaváról" (Gecsényi, Lajos. Győr vármegye nemesi közgyülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái 1627-1637. 200, 207, 384). 1677-ben A győri káptalan bizonyságlevele dokumentálja, hogy nemes Töttösy Erzsébet urnő a Pozsony vármegyeben a Csallóköz szigeten lévő Padány falubirtokban található teljes nemesi udvartelket zálogba adta Bartalos Jakabnak, a feleségének Inczédy Juditnak és lányaiknak Katalinnak és Juditnak 100 arany forintért 99 évre" (Magyar Országos Levéltár, Mikrofilm No. 880, Évjárat 1677, oldal 738-740). A birtok később az örményesi Fiáth család kezére szállott, mikor Fiáth János 1677-ben feleségül veszi Fördös Katalint, és ö menyasszonyi hozományul vitte a töltéstavai majort. A töltéstavai nemesi családok közül kiemelkedik a Torkos, a Szüts, a Bay és a Németh család. Töltéstaván e családokon kívül jóval több nemesi családnak volt még birtoka" (lásd Tötösy de Zepetnek, Steven: A Zepetneki Tötösy család adattára [1]).

Az 1828. évi hiteles adatok szerint tanya: 35 lakóházzal és 247 lakossal. Az 1930. évi népszámlálás szerint 465 lakosa volt Töltéstavának, s ebből 409 fő katolikus, 44 fő református és 12 fő volt lutheránus. A földbirtokreform 1921-ben Töltéstaván is megtörtént. Kiosztottak 20 házhelyet, s egy-egy telek átlagosan 360 négyszögöles lett. Legújabb kori történelmét befolyásolták a gazdasági és közigazgatási átalakulások, de kedvező földrajzi helyzete révén egyenletes és jól észlelhető fejlődés mutatkozik. A rendszerváltás óta önálló önkormányzata van. Ma 5-600 közötti a beépített házhelyek és az újonnan kialakított lakótelkek száma. Az új telkek közművesítése megtörtént. A közvilágítás korszerűsítését megvalósították oly módon, hogy a szolgáltató végezte el a munkát. A felhelyezett világítótestek általi takarékos fogyasztás lett a felújítás forrása.

A község Győr peremén éli mindennapi életét. A győri vállalatok felszívták a hetvenes évek elejére azt a feleslegessé vált munkaerőt, melyet a mezőgazdaság már nem tudott foglalkoztatni. A rendszerváltás környékén a falura költözési hullám miatt nőtt meg a község népesség száma. A növekedési trend tartósnak ígérkezik, mert a község infrastruktúrája kiépült. A város közelsége és a falusias „nyugodtság” kedvező irányultságként hat. A néhány helyben lévő kis és középvállalkozó kereskedelmi munkát, a többiek mezőgazdasági és szolgáltató tevékenységet folytatnak. A legjelentősebb gazdasági társaságok: a mezőgazdasági termelőszövetkezet, mely Győrsággal és Pázmándfaluval közös gazdaság, a székhelye Töltéstava. A LAMEX, a WIREG, a SZA-TE és a Schneider kft. termelését nagy részét külföldre szállítja. A lakosság zöme Győrben keresi meg kenyerét. A közlekedés autóbuszokkal, illetve magán gépkocsikkal bonyolódik le. A jelenlegi közlekedési igényeket kielégíti.

A településen az alapvető vonalas és intézményi infrastruktúrák megtalálhatók. A község rendelkezik: házi-, gyermek és fogorvossal, valamint védőnővel. Napköziotthonos óvodája és Általános Közművelődési Intézménye van, mely magában foglalja az általános iskolát. Ez utóbbi két intézményt az elmúlt években felújították.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községhez tartozó Táplánypusztán van a több mint száz éves Lévay-kastély. A kastélykápolna falán báró Lévay Henriknek, az első magyar hitelintézet alapítójának emléktáblája látható. A kastély ma szociális otthonként működik.

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Töltéstava települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]