Abda
| Abda | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség | Győri | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Szabó Zsolt[1] | ||
| Irányítószám | 9151 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3159 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 166,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Abda
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Abda
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
Abda község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Győrtől északnyugatra, mintegy 8 km-re található, a Rábca és a Mosoni-Duna által kialakított hordalékkúpon. A Győri-medence egyik legmélyebben fekvő területe. Határát a régi folyómedrek helyén csordogáló erek és holtágak szabdalták.
Megközelíthető az M 1-es autópályán, az 1-es főúton; illletve a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon.
[szerkesztés] Története
Németül Brückl a neve, s már 1208-ban állott. III. András 1292. évi levele az abdai híd mellett kelt, ez az adat világosítja meg a német nevet.
A községet Obada néven a 13. században említették először, visszavetítve egy 12. századi eseményhez. Adalbertnek, II. Géza Szicíliába küldött követének 1153. évi végrendeletébe a 13. században beszúrták Abda nevét azon birtokok közé, melyeket Adalbert felesége azzal a meghagyással kapott, hogy újból férjhezmenetele esetén azok a pannonhalmi apátságra szállnak.
A Szent István halálát követő zűrzavaros korszakban időről időre megújultak a határ menti német–magyar villongások. III. Henrik német-római császár 1051 kora őszén vezette döntőnek szánt hadjáratát pártfogoltjának, Péter királynak trónról történt letaszítása ürügyén. A magyar seregek fővezére I. András öccse, Béla herceg (a későbbi I. Béla király) volt. Henrik a fősereget a gyepüt kikerülve, délnyugat felől vezette az ország közepe felé, míg a vele szövetséges cseh csapatok Bratislav vezetésével a Duna bal partján közelítettek Passau irányából. Béla és András kezdetben a felperzselt föld és állandó rajtaütések gerillataktikáját követte, és az ellenséges fősereg élelmiszer- és takarmányellátás híján a harckészségét elvesztette, mire Székesfehérvárig eljutott. Bodajknál döntő vereséget mértek a császáriakra a magyar csapatok. A visszavonuló ellenség a legsúlyosabb veszteségeket a hadjárat utolsó, Abda melletti ütközetében szenvedte el, amikor Henrik a felgyújtott Rábca-hídon át seregének maradék roncsaival tudott csak menekülni.
1566-ban szomorú eseménynek volt tanúja a falu. Tahy Ferenc győri várkapitány és Zrínyi Miklós veje, Batthyány Boldizsár itt vette át Salm gróftól a szigetvári hős fejét, melyet Musztafa török nagyvezír a következő szövegű levéllel küldött: „Fogadd szíves jóindulatom jeléül legbátrabb vezéretek fejét, kire még nagy szükségetek lett volna.”
A terület nem volt az Oszmán Birodalom része, de határvidékként állandó támadásoknak volt kitéve. 1588-ban az átkelő védelmére kisméretű erősség, tarisznyavár épült a hídfőnél, amelyet a török ismételten feldúlt; mára már nyoma sem maradt. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy a szomszédos Öttevény lakó felpanaszolták, hogy a török betöréseken kívül sokat szenvednek az „abdai várda” német őrségének zaklatásaitól is.
1701. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferenc kocsija az abdai hídon haladt át, amikor a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg a foglyot. Rákóczi a halat e szavakkal dobta vissza a vízbe: „Magyarok nagy Istene, add vissza szabadságomat, mint ahogyan én visszaadom ennek a halnak a szabadságát!”
1809-ben Győrt védve, Meskó tábornok vezetése alatt 4000 fős, zömmel bácskai inszurgens csapat nézett farkasszemet Napóleon seregével a Rábca-hídnál. Közben egy másik francia sereg, délről megkerülve a Rába védelmi vonalát, Kismegyernél megütközött a Győrt védő fősereggel és megszállta Győrt, így az abdai sereg két tűz közé került. Az inszurgens sereg déli irányba tört ki a harapófogóból.
Az 1830-as években az árvizektől sokat szenvedett falu régi helyéről a székeskáptalan által e célra biztosított Pityer-dombra költözött. A falu régi helyét emlékkápolna őrzi, melyet az egykori templom helyére építettek. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó, Kossuth Sándor vezetése alatt álló honvéd zászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. A túlerővel szemben mintegy fél órán át voltak képesek tartani a hídfőt. A csatában a honvédek vesztesége 33 halott, 77 sebesült és 273 eltűnt katona volt. Az 1886–1893. évi folyószabályozáskor a mederásásnál hevenyészve elhantolt katonatetemeket leltek a kubikusok. Minden bizonnyal a 273 eltűnt katona közül kerültek ki azok a névtelen hősök, akiket a tömegsírba temettek el. A hősök tetemeit a régi falu emlékét őrző kápolna elé helyezték át, emléküket a sírhantjuk fölé emelt obeliszk őrzi, melyen a következő felirat olvasható:
| „ |
„Borulj le, óh magyar, mert |
” |
| – (1849. VI. 28.) | ||
1944. november 4-én ismét szomorú esemény színhelye volt a Rábca-folyó partja. 21 munkaszolgálatos társával együtt itt végezték ki Tálas András parancsára magyar keretlegények Radnóti Miklóst. Holttestét és egy négyzethálós füzetbe írott utolsó verseit (a Bori noteszt) 1946. június 26-án találták meg, amikor az abdai tömegsírt exhumálták.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Radnóti Miklós emlékműve: Az út melletti töltésen, nyírfaliget közepén, a Rábca-töltés aljában, a költő munkaszolgálatos társaival együtt 1944-ben történt kivégzésének színhelyén áll a magyar irodalom kimagasló alakjának fakerítéssel körülvett emlékműve. Később itt találták meg egy tömegsírban – ruhája zsebében fellelvén utolsó verseit – a költő holttestét.
- Radnóti Miklós szobra: 1980-ban állították. Melocco Miklós alkotása. A költőt a közelben végezték ki 21 munkaszolgálatos társával együtt a nyilasok.
- Római katolikus templom: Műemlék jellegű, klasszicista stílusú templom. Berendezése 1840 körüli mellékoltárokból, szószékből és padokból áll. A falfestményeket (secco) Samodai József készítette (befejezte Hertay Mária).
A templom előterében Mária-szobor, első és második világháborús emlékművek láthatók.
- Nepomuki Szent János-szobor: Az 1700-as évek közepéről származó barokk alkotás. A templom mögött áll.
- Emlékkápolna: A falu régi helyét őrzi. Előtte gránitoszlop emlékmű áll, az elesett szabadságharcos hősök tiszteletére. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó, Kossuth Sándor vezetése alatt álló honvédzászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. Az ütközetnél állítólag a fiatal Ferenc József császár is jelen volt. A közelben találták meg a múlt század végén az elhantolt katonatetemeket.
- Rákóczi-emlékmű: A hagyomány szerint az 1701-ben fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferencet az abdai hídnál a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg. A fogoly Rákóczi a halat, szabadságát visszaadva, visszadobta a vízbe. E jelenetet őrzi az 1940-es évek elején készült művészi dombormű.
[szerkesztés] Képgaléria
-
Elvis Park. A falutól távol eső szórakoztatóközpontba az „Ilona” nevű Il-18 repülőgépet építették bele
-
A falu korábbi helyét jelölő emlékkápolna
-
Klasszicista templom
-
A templom
-
Rákóczi-emlékmű
-
Szabadságharc emlékműve a kápolnánál
-
Árvízkapu a Rábca torkolatánál
-
Régi betonhíd
-
Kereszt 1741-ből
