Zrínyi Ilona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakobey Károly: Zrínyi Ilona
Matl Péter: Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc szobra, Munkácsi vár, 2006.

Zrínyi IV. Ilona grófnő, németül Helena Gräfin Zrinski, horvátul Jelena Zrinska (Ozaly, Horvátország, 1643 – Nikomédia, Anatólia, 1703. február 18.) a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leányaként a horvátországi Ozaljvárban született. 1666. március 1-jén férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának három gyermeke született. 1667-ben született György nevű fiuk, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, majd 1672-ben született Julianna nevű leányuk és 1676-ban másodszülött fiuk, Ferenc. Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt I. Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és persze Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek.

Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a török csapatok és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek, és Thököly gyors egymásutánban volt kénytelen feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülvették az utolsó erősséget, Munkács várát is. Zrínyi Ilona több mint két évig védte Antonio Caraffa generális csapatai ellenében Munkács várát. Buda visszafoglalása után azonban helyzete tarthatatlanná vált. 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolya-szűzek zárdájában lakott, ahol lányát, Rákóczi Juliannát nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, egy jezsuita iskolába és anya és fia soha többé nem találkozhattak. 1690-ben, a zernyesti csata vesztés során Heissler gróf, császári altábornagy Thököly fogságába került. 1692 januárjában Zrínyi Ilonát kicserélték a fogoly tábornokra. Búcsúlevelét, amit ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg sohasem kaphatta meg.

1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Nikomédiában halt meg, 1703-ban. Hamvait fia hamvaival együtt, 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.[1][2]

Gyermekei [szerkesztés]

I. Rákóczi Ferenccel kötött házasságából három gyermeke született:

I. Rákóczi Ferenc halála után, 1682-ben Thököly Imréhez ment férjhez. Tőle született mindhárom gyermeke – köztük az is, akivel Munkács ostroma idején várandós volt – kiskorukban meghaltak.

Képgaléria [szerkesztés]

Emlékezete [szerkesztés]

Irodalom [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Kincses Katalin Mária: „Minden különös ceremónia nélkül” A Rákóczi-kultusz és a fejedelem hamvainak hazahozatala, in: Hadtörténelmi közlemények
  2. ↑ A Rákóczi-kripta Kassán.
  3. ↑ A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium honlapja

Lásd még [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zrínyi Ilona témájú médiaállományokat.
P history.png Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zrínyi_Ilona&oldid=13104781”