Sárospatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Sárospatak
Sárospatak címere
Sárospatak címere		 Sárospatak zászlaja
Sárospatak zászlaja
Becenév: A Bodrog menti Athén
Borsodi Athén
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Sárospataki
Rang város
Polgármester Aros János (FIDESZ)[1]
Irányítószám 3950
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 13 060 fő (2010. január 1.)[2] +/-
Népsűrűség 93,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 139,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárospatak (Magyarország)
Sárospatak
Sárospatak
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 48.31897° k. h. 21.56636°
Sárospatak (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Sárospatak
Sárospatak
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48.31897° k. h. 21.56636°

Sárospatak észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Történelmi források gyakran csak Patak néven emlegetik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre, az Eperjes–Tokaji-hegység lábánál, a Bodrog folyó mentén.

[szerkesztés] Megközelítése

Közúton elérhető a 37-es főúton; vasúton a Budapest–Miskolc–Sátoraljaújhely vonalon.

[szerkesztés] Története

Kilátás a Vöröstoronyból a városra
A vár madártávlatból

Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.

Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.

1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Sárospatak másik jelentős intézménye, a tanítóképző főiskola ma az ő nevét viseli (Comenius Tanítóképző Főiskola, 2000-től a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara.)

Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.

A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

1871-ig mezőváros volt, ekkor mivel e rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.

Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont.

[szerkesztés] Városrészek

A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a vár körül kialakult jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a túlparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1965-ben pedig Végardót.

[szerkesztés] Éghajlat

Sárospatak éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Átlaghőmérséklet (°C) −3,3 −1,2 4,3 10,1 15,8 18,5 20,9 20,0 15,9 10,2 3,9 −0,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 29 29 30 43 60 70 61 67 48 48 52 41
Forrás: Boros László:Táj és ember - A Bodrogköz geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői


[szerkesztés] Címere

A címer csücskös talpú pajzs, vörössel vágott mezőben, pajzsfőben két lebegő, ötszirmú (arany magvú, zöld kelyhű) ezüst rózsa között arany liliom lebeg. A pajzs kék mezőjében két fehér ruhás lebegő angyal, leveles (vörös bélésű) arany koronát tart, alattuk egymással szemközt térdeplő, imádkozó, fehér ruhás angyal lebeg. Közöttük, a pajzstalpban ötszirmú (piros magvú, zöld kelyhű) lebegő aranyrózsa helyezkedik el. A pajzs felső jobb sarkában nyolcágú arany csillag, bal sarkában emberarcú, növekvő ezüst félhold ragyog. A címerpajzson ráhelyezett leveles aranykorona nyugszik.

[szerkesztés] Zászlaja

Vörös és kék színű fekvő téglalap, középen a város címerével.

[szerkesztés] Népcsoportok

A település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallja magát.[3]

[szerkesztés] Látnivalók

A gótikus vártemplom barokk főoltára
A vár belső udvara a Vöröstoronnyal
A modern művelődési ház Makovecz Imre tervei alapján készült
Panoráma télen
  • Rákóczi-vár (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
  • Sárospataki Képtár
  • Domján-ház - Kazinczy út 23.(Domján József festőművész festményekből és metszetekből álló gyűjteménye)
  • Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
  • Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma
  • Szinyei-ház
  • Tengerszem – A tengerszem a településtől északra fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén alakult ki.
  • Trinitárius kolostor
  • Vártemplom és rotunda
  • Sárospatak Város Termálfürdő és Camping: A Termálfürdő 38 °C-os gyógyhatású termálvizével várja vendégeit. A víz jelentős ásványianyag tartalmú, kalcium-magnézium, nátrium-szulfátos, hidrogén karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt.

A vár területén épült 17. századi kolostor a középkorban "nagy kőházként", majd gazdasági épületként működött. II. Rákóczi Ferenc 1693-ban adományozta a trinitárius rendnek. A rend feloszlatását követően szolgálati lakásokat és magtárat létesítettek benne. Jelenleg a Farkas Ferenc Művészeti Iskolaként működik.

  • Jezsuita kolostor

A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez kötődik, aki 1663-ban telepítette le őket a városban. A jezsuita rend számára iskolát és plébániát építtetett. A gótikus eredetű kolostort reneszánsz majd barokk stílusban átépítették. A Plébánia 1967-től a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény befogadó helye.

  • Ferences kolostor

A Ferences rendiek feltehetőleg 1261 előtt telepedtek le a település szélén, itt emelték a Boldogságos Szűz tiszteletére a kolostorukat. A kolostor építése három építési időszakhoz köthető, majd a 16. században nyomtalanul elpusztult. A kolostoregyüttes egykori alapfalait feltárták, mára azonban a visszatemetett alapok nem láthatóak.

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Egyetem

[szerkesztés] Érdekességek

A vár egyik kis szobácskájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.

Az ötszáz forintos bankjegyen a sárospataki vár található.

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Sajtó

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Televízió

  • Trió TV

[szerkesztés] Rádió

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárospatak témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ↑ Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 20.)
  2. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=S%C3%A1rospatak&oldid=10882637”
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken