Frangepán család
A Frangepán család régi középkori horvát nemesi család, amelyik a Zrínyi családdal együtt jelentős szerepet játszott az újkori magyar történelemben.
Története [szerkesztés]
A család a 12. században Veglia (Krk) szigetét birtokolta a horvát nemzetségi rendszer (zsupánia) keretében. A sziget hűbérura ekkor a Velencei Köztársaság volt, s ők adományozták a családnak a comes címet. Veglia később egy időre a magyar király fennhatósága alá került és a Frangepánok Észak-Horvátországban is kaptak birtokokat (Vinodol és Modrus zsupánia). A Frangepánok a 13. század végén Veglián tartományúri hatalmat gyakoroltak.[1]
A családnak Portorén volt kastélya. A kraljevicai Újvárat (Novi grad, vagy Nova Kraljevica), nevezik Frangepán kastélynak is, bár 1650-ben Zrínyi Péter kezdte el az építését.
Jelentősebb családtagok [szerkesztés]
- Frangepán Ferenc (1490 körül – 1543) megyés püspök, főpap, diplomata
- Frangepán Kristóf (1470 után - 1527) horvát–dalmát–szlavón bán
- Frangepán Beatrix (1480–1510) Corvin János felesége, I. Mátyás király menye
- Frangepán Ferenc Kristóf (1643 – 1671) horvát főnemes, a Wesselényi-féle összeesküvés egyik vezetője.
- Frangepán Katalin (1625–1673) (1625 – 1673) Frangepán Ferenc Kristóf nővére, Zrínyi Péter felesége. Zrínyi Ilona anyja. II. Rákóczi Ferenc nagyanyja
- Frangepán Gergely (1459 – 1520) magyar katolikus főpap, diplomata
- Frangepán Miklós (? – 1432) horvát–dalmát bán
- Frangepán János vegliai gróf (? – 1393) horvát–dalmát–szlavón bán
- Frangepán János (ifj.) (? – 1436) horvát–dalmát bán
- Frangepán Ferenc (1540 körül - 1573) horvát bán
- Frangepán Farkas (1499? – 1546) katona
- Frangepán Flóra (17. század – 18. század) apáca.
- Frangepán Katalin (16. század) mecénás
Forrás [szerkesztés]
- ↑ szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 (1994)
