Drávaszilas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drávaszilas (Podbrest)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Drávadiós
Rang falu
Alapítás éve 1478
Polgármester Franjo Bukal
Irányítószám 40322
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 698 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drávaszilas  (Horvátország)
Drávaszilas
Drávaszilas
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 19′ 50″, k. h. 16° 32′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 50″, k. h. 16° 32′ 45″

Drávaszilas (horvátul Podbrest) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Drávadióshoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáktornyától 11 km-re délkeletre a Dráva bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1478-ban a csáktornyai uradalomhoz tartozó falvak felsorolásában említik először.[2] Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1501-ben említik a falu Szent István tiszteletére szentelt plébániatemplomát. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba. Az 1715. évi adóösszeírásban Pobresz néven szerepel nyolc adózóval. A király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " PODBREST. Horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szoboticzának szomszédságában, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító. " [3]

1857-ben 320 lakost számláltak a településen. 1861-ben a közigazgatás átszervezése során Drávadiós községhez csatolták.1910-ben 569, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. A háború után közigazgatásilag Csáktornyához és Kisszabadkához is tartozott. 1997-óta újra Drávadiós község része. 2001-ben 698 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. augusztus 4.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.