Frangepán Katalin (1625–1673)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frangepán Katalin szobra Csáktornyán

Frangepán Anna Katalin (Bosiljevo, 1625Graz, 1673. november 16.) Frangepán Ferenc Kristóf nővére, Zrínyi Péter felesége. Zrínyi Ilona anyja. II. Rákóczi Ferenc nagyanyja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előkelő horvát családból származott. Apja gróf Frangepán Farkas, anyja Ignozer Orsolya. 1641-ben lett Zrínyi Péter felesége. Nem beszélt magyarul, de gondja volt arra, hogy gyermekeinek a magyart is megtaníttassa. Gyűlölte a Habsburgokat, és legidősebb leánya, Ilona számára is ebben a szellemben választott férjet I. Rákóczi Ferenc személyében. 1664-ben sógora, Zrínyi Miklós megbízásából Velencében tárgyalt, 1665-től pedig férje oldalán részt vett a Wesselényi-féle mozgalom szervezésében. Zrínyi Miklós halála után férjével és a báni udvartartással együtt Csáktornyára költözött, ahol együtt kellett laknia sógornőjével, Löbl Mária Zsófiával. A kényszerű együttlakás és a vagyon körüli egyezkedés állandó vitákat eredményezett. A helyzetet csak fokozták a két asszony közötti személyes ellentétek is. Végtére is Zrínyi Péter, akinek az összeesküvés szervezéséhez egyre több pénzre volt szüksége, honvédelmi okokra hivatkozva teljesen magának követelte Csáktornyát, és 1670 márciusában a várból való távozásra szólította fel sógornőjét. Zsófia ekkor gyermekeivel Varasdra költözött át. Az összeesküvést az udvar még ebben a hónapban leleplezte, és március 30-án Paris Spankau vezetésével katonaságot küldött Zrínyi elfogatására. Katalin eredménytelenül igyekezett rábírni férjét, hogy Csáktornyán maradjon. Zrínyi és Katalin öccse, Frangepán Ferenc április 13-án Bécsbe indultak, hogy önként megadják magukat, annak reményében, hogy kegyelmet kapnak. Katalin a báni udvarban maradt, és ellenállás nélkül átadta a várat az április 14-én érkező császári csapatoknak. Elszakították gyermekeitől, és a grazi domonkos kolostorba zárták, ahol férje kivégzésének hírére megőrült. A kolostorban halt meg 1673-ban.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zrínyi Péterrel kötött házasságából négy gyermeke született:

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kortársai szerint nála erényesebb és kitűnőbb asszony nem volt. Egy leírás alapján Katalin "... gyenge, kicsiny, arca szép, nagy hatással volt férjére. Nagyra törő, bátor a nőiesség rovására férfias bátorság lakozott benne". Sokat tett anyanyelvének műveléséért. Támogatta a jezsuita Baltazár Milovac imakönyvének (Kettős lelki kincs) 1661-es bécsi kiadását, horvát nyelvű imakönyve a vallásos költészet, 1985-ben előkerült verses naplója a horvát világi költészet fontos alkotása.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]