Jézus Társasága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jézus Társasága
(Societas Jesu)
Ihslgoldblueogo.jpg
A Jézus Társasága címere

Rövidítés SJ
Egyéb nevek jezsuiták
Mottó Ad maiorem Dei gloriam (Mindent Isten nagyobb dicsőségére)
Alapító Loyolai Szent Ignác
Alapítva 1534
Jóváhagyva 1540. szeptember 27.
Típus szabályozott klerikus rend, pápai jogú
Tevékenység evangelizálás, apostoli szolgálatok, tanítás, tudományos kutatás

Superior generalis Adolfo Nicolás
Székhelye Róma, Borgo S.to Spirito, 4
Elhelyezkedése
'  (Olaszország)
link=
'
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 54′ 05″, k. h. 12° 27′ 35″
www.sjweb.info

A jezsuiták (latinul Societas Jesu) a Jézus Társasága katolikus szerzetesrend tagjai. A társaság magyarul főként jezsuita rend néven ismert.

A Jézus Társasága jelenleg a katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje. Világszerte mintegy 18 000 jezsuita él, összesen 126 országban. Elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, és a médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek.

Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

A Jézus Társasága célja és jellegzetessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jezsuiták célja (saját megfogalmazásuk szerint), hogy nemcsak saját üdvösségükön és tökéletesedésükön, hanem a hit védelmén és terjesztésén, valamint másoknak a keresztény hitéletben való előrehaladásán is fáradozzanak. Újabb megfogalmazásban a jezsuiták küldetése a hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

A jezsuiták a hármas hagyományos szerzetesi fogadalom mellett (szegénység, tisztaság, engedelmesség) felajánlják szolgálatukat Róma püspökének, a pápának mint Krisztus helytartójának, hogy az egyházfő bármikor szabadon rendelkezhessen a jezsuitákkal, ahol belátása szerint a legnagyobb szükség mutatkozik rájuk. A jezsuitáknak így voltaképpen nincs sajátos munkaterületük, illetve minden munka jezsuita feladatnak számít, amely küldetésüknek megfelelően a hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

A jezsuiták neve után szereplő SJ a rend latin nevének kezdőbetűi (Societas Jesu) a jezsuita rendhez tartozást jelzi. Jelszavuk latinul: Omnia ad maiorem Dei gloriam (O.A.M.D.G., azaz magyarul: Mindent Isten nagyobb dicsőségére M.I.N.D.) Címerükben az IHS Jézus görögösen írt nevének latin betűs átírásából származó rövidítés látható. Ez a középkortól elterjedt Krisztus monogram a domonkosoknál és a ferenceseknél is általános volt. Loyolai Szt. Ignác rendalapítót gyakran ábrázolják az IHS monogrammal, amelyet ő így oldott fel: Jesum habemus socium (Jézus a mi társunk), vagy Jesu humilis societas (Jézus alázatos társasága). Ehhez a monogramhoz később egy kereszt is járult, valamint három szeg a címer alján, amely Krisztus keresztre feszítésére emlékeztet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

III. Pál pápa 1540. szeptember 27-én a Regimini militantis Ecclesiae kezdetű bullájával hivatalosan jóváhagyja a Jézus Társaság megalapítását

A jezsuita rend alapítója Loyolai Szent Ignác. Rendalkotmányukat III. Pál pápa 1540. szeptember 27-én hagyta jóvá. A rendalapítás idején javában terjed a reformáció, és ez döntően meghatározza az alakulófélben lévő jezsuita rend szellemiségét. A protestáns hitújítókhoz hasonlóan, a jezsuiták is az egyház megújulásáért szálltak síkra, de anélkül, hogy elszakadtak volna a katolikus egyháztól, amelyet szerintük a pápához való hűségük biztosít.

A reformációt követő katolikus megújulásában döntő szerepet játszott a tridenti zsinat (1545-1563), amelynek munkájára a jezsuiták is nagy hatással voltak. Hogy válaszolni tudjanak a hitújítók kihívásaira, a jezsuiták szorgalmazták a katolikus papság emeltebb szintű oktatását, és számos iskolát, kollégiumot, egyetemet és tudományos társaságot alapítottak. Intellektuális tevékenységük, valamint a lelkigyakorlatok és a népmissziók által a jezsuiták rendkívüli népszerűségre tettek szert a katolikusnak még megmaradt országokban. A jezsuiták gyakorlatilag megállították a reformáció további terjedését, sőt, több országban (közöttük Magyarországon is) jelentős tömegeket térítettek vissza a katolikus egyházba. Hithirdetésük jelentős sikerrel járt Európán kívül is, elsősorban Latin-Amerikában (redukciók), Indiában (főleg Goa), Kínában és Japánban.

Loyolai Szent Ignác rendalapító

A sikeres missziók és az oktatásban kifejtett tevékenységük következtében a jezsuiták jelentős befolyásra tettek szert világszerte, ami oda vezetett, hogy Európa abszolút uralkodói végül korlátozva érezték hatalmukat. A jezsuita rend franciaországi szervezetét a király Madame de Pompadour nevű ágyasának ösztönzésére oszlatta fel. 1773. augusztus 16-án, a Bourbonok nyomásának engedve, XIV. Kelemen pápa a Dominus ac Redemptor noster kezdetű bullájával[1] kénytelen volt feloszlatni a Társaságot. A volt rendtagokat feloldotta fogadalmaik alól, a felszentelt jezsuita papok egy része más szerzetesrendekhez csatlakozott, más részük pedig a világi papság közé kérte felvételét.[2]

A jezsuita rend feloszlatása nem volt teljes, mivel a túlnyomórészt ortodox Oroszországban és a többnyire protestáns Poroszországban, a jezsuiták hasznos tevékenységét szem előtt tartva, az uralkodók egyszerűen nem engedték meg a pápai bulla kihirdetését, amellyel kezdetét vette volna a Jézus Társasága teljes felszámolása.

Jacques Marquette francia jezsuita atya 1673-ban a huronok és szomszédaik, a lakota indiánok között vezetett missziót

A felvilágosodás hívei a 17-18. században, azzal vádolták meg a jezsuita szerzetesrend vezetőit, hogy azokban az országokban, ahol működik a rend, beleavatkoznak az állami politikájukba. Az Illuminátus rend teljesen elkötelezte magát a felvilágosodás eszméi mellett. El akarták távolítani a világi hatalom közeléből a jezsuitákat, meg akarták szüntetni az államokra gyakorolt befolyásukat. Számos történész a Jézus Társasága pápai betiltását a szabadkőművesség és az 1776-ban alapított Illuminátus rend egyik legjelentősebb egyházellenes sikerének tekinti. A francia papság gyűlésén kimondták, hogy a királyok evilági kérdésekben nincsenek alávetve a pápa hatalmának.[3]

Mária Terézia, a pápai döntés ellenére még két évig fenntartotta a rendet és csak a fenyegető külpolitikai támadások bírták rá a feloszlatására.[1] Az 1740-es évek elején a jezsuita rend kezdeményezte Ausztriában, hogy létrehozna egy olyan intézetet, amely egyrészt az egyház és az állam szempontjait is szem előtt tartva kisgyermek korától fogva oktatná és nevelné a nemesi ifjúságot.[4] Az Academia Theresiana el is kezdte működését. Ennek ellenére a Habsburg Birodalom részét képező Magyar Királyságban a jezsuiták tevékenységének Mária Terézia vetett véget. Feljegyezték, hogy az uralkodónő sírva fakadt,[5] miközben kénytelen volt[6] kihirdetni XIV. Kelemen pápa bulláját, ami azt jelentette, hogy a rend működését feloszlatta a Habsburg Birodalomban.

1814. augusztus 7-én VII. Piusz pápa Sollicitudo omnium ecclesiarum kezdetű bullájával visszaállította a jezsuita rendet. Amikor az erre vonatkozó bullát kihirdették, többen még éltek a „régi jezsuiták” közül.

A Jézus Társasága visszaállítását követően a jezsuiták Magyarországon csak azzal a feltétellel indulhattak újra, ha semmit sem kérnek vissza a rend feloszlatásakor elvett javaikból. Ennek következtében több korábbi, tipikusan jezsuita jellegű épület és intézmény továbbra is más katolikus vagy világi intézmény tulajdonában maradt, (például Budapesten a vízivárosi plébániatemplom, Egerben a mai ciszterci templom, a mellette lévő rendház és gimnázium, a „jezsuita patika”, a csillagvizsgáló, Győrött a bencés templom és gimnázium, Pécsett a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Sopronban a volt jezsuita templom, a volt rendház a templom mellett, valamint a jelenleg múzeumként működő patika, Székesfehérvárott a jelenlegi cisztercita templom stb.).

A jezsuiták egykori épületegyüttese Győrött, ma Bencés Gimnázium

A II. világháború után több kommunista országban újra betiltották a Jézus Társaságát, közöttük Magyarországon is. 1950-ben Magyarországon közel 400 jezsuitát internáltak munkatáborokba, intézményeiket pedig államosították. A legfőbb jezsuita elöljáró (generális) rendelkezésére a magyar jezsuitáknak (főképpen a fiatal rendtagoknak) el kellett hagyniuk az országot. A jezsuita rend magyarországi működése csak az 1989. évi II. (az egyesülés és vallásszabadság jogáról szóló) törvénnyel válhatott ismét legálissá.

2013-ban Ferenc pápa révén először lépett jezsuita szerzetes a pápai trónra.

A jezsuita képzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányaikat végző magyar jezsuita rendtagok (skolasztikusok) évi találkozója, Miskolc, 2006

A jezsuita kiképzés hosszan tartó (általában 10-12 év).

  • 1.) A noviciátus (újoncidő) rendszerint két év, leglényegesebb eleme a harmincnapos Szent Ignác-i lelkigyakorlat elvégzése. Az újoncidő a fogadalmak letételével ér véget.
  • 2.) A juniorátus (idegen nyelv tanulása, általános műveltség fejlesztése) egy év.
  • 3.) A filozófia legalább két évig tart, és általában a rend saját egyetemein és főiskoláin folyik.
  • 4.) A magisztérium egy rendszerint két évig tartó gyakorlati időszak a rend intézményeiben.
  • 5.) A teológia alaptanulmányok általában négy évig tartanak. Ekkor a skolasztikus (tanulmányait végző jezsuita rendtag) a papszentelésre készül, amely a teológiai és a lelkipásztori kiképzés végén következik be.
  • 6.) pasztorális gyakorlatok – Miután a jezsuita rendtagokat pappá szentelték, rendszerint néhány éves kifejezetten lelkipásztori munka következik.
  • 7.) A posztgraduális vagy speciális tanulmányok a fiatal szerzetes adottságainak, valamint a lelkipásztori szükségleteknek megfelelően kettő-négy évig tarthatnak.
  • 8.) A kiképzés végén a tercia (a két év noviciátus után a harmadik probációs idő) következik. Ez egyben az eddigi jezsuita élet tapasztalatainak a kiértékelésére szánt idő is. A tercia lényeges eleme a 30 napos nagy lelkigyakorlat, amelyet a jezsuiták ekkor végeznek másodszor és rendszerint utoljára. A tercia közvetlenül az ünnepélyes fogadalmakra készít fel, amelyekkel a szerzetes nyilvánosan és ünnepélyesen elkötelezi magát a rend mellett.

A Jézus Társasága felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ratio atque institutio studiorum Societatis Iesu címlapja, a jezsuita iskolák 1599-ben bevezetett és hosszú időn át érvényes tanulmányi szabályzata

A jezsuiták nem monasztikus szerzetesrend, azaz a Jézus Társasága tagjai nem vonulnak el a világtól (legalábbis nem hosszabb távra), ennek megfelelően nem monostorokban, illetve kolostorokban élnek, hanem ún. rendházakban. A jezsuita rendházakat rendszerint nagyobb városokban alapították, tehát kulturális, adminisztratív, vagy ipari központokban, ahol széles körű pasztorációs (lelki gondozói) tevékenységre van lehetőség.

Minden jezsuita tagja valamelyik rendház közösségének, még akkor is, ha közülük néhányan történetesen nem élnek egy fedél alatt a többi rendtárssal (például munkájuk ezt nem teszi lehetővé).

A rendházak élén a rendházfőnök (szuperior) áll. A nagyobb rendházaknak ún. minisztere is van, aki a közösség anyagi gondjait adminisztrálja.

Egy-egy ország, vagy nyelvterület, ahol több jezsuita rendház működik, rendtartományt (provinciát) képez. Népesebb, illetve túlnyomórészt katolikus országokban több jezsuita provincia is működhet. A rendtartományok élén a tartományfőnök (provinciális) áll, akit a Rómában székelő legfőbb rendi elöljáró, a jezsuita általános rendfőnök (generális) nevez ki. A jezsuita tartományfőnök mandátuma három évre szól, de rendszerint megújítják újabb három évre, így egy-egy provinciális többnyire hat évig töltheti be ezt a hivatalát. Csak kivételes esetekben fordul elő, hogy egy provinciális hat évnél hosszabb időn keresztül marad egy adott rendtartomány élén.

A legfőbb rendi elöljárót, a „generálist” életre szólóan választják meg, a rendalkotmányban előírt módon. A jezsuiták legutóbbi, 30. legfőbb elöljáróját 2008. január 19-én választották meg, a spanyol származású Adolfo Nicolás személyében.

Hivatala lejárta után a provinciális (és más, kiváltképpen felelősségteljes munkakörben dolgozó rendtag) fél évtől egy évig terjedő szabbatikumra vonulhat el, amely rendszerint a szokásos munkakörtől eltérő, kevésbé megerőltető munkával jár, és a lelki, illetve szellemi megújulást szolgálja. A szabbatikum után a jezsuiták újra beépülnek rendtartományuk aktív munkájába.

Több rendtartomány ún. asszisztenciát alkot. A magyar jezsuita rendtartomány például a közép-európai asszisztencia tagja, a német, az osztrák, a svájci és a közös lett-litván jezsuita provinciával együtt. Az asszisztenciák élén az asszisztens áll. Az asszisztens feladata nem egyféle „szuper tartományfőnöki” szerepkör (például nincs végrehajtó hatalma), hanem tanácsaival a generális munkáját segíti, közvetít az egyes rendtartományok és a legfőbb rendi eléljáró között, és ennek megfelelően többnyire Rómában tartózkodik.

A Jézus Társasága számokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendtagok száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. január 1-jén közzétett adatok szerint világszerte [7] 17 906 tagja van a jezsuita rendnek. A Társaság létszáma alapján a jezsuita rend a katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetes közössége. Tagjai összesen 126 országban vannak jelen szerte a világban.

A jezsuita papok száma 12 737. A papokon és a papságra készülő rendtagokon (ún. skolasztikusok, vagy tanuló rendtagok, 2 850) kívül testvérek is tartoznak a társasághoz (1 535), akik a szerzetesrend teljes jogú tagjai azzal a különbséggel, hogy nem részesülnek papszentelésben. A novíciusok, vagyis újoncok száma 2011 januárjában 784 volt.

2010. január 1-jén a jezsuita rend tagjainak átlagéletkora 57,49 év volt.

Jezsuita nevelés és oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jezsuita templom és iskola Miskolcon, az Avason

A Jézus Társasága 2005-ben közzétett adatai szerint mintegy 4600 jezsuita (a szerzetesrend majdnem minden negyedik tagja) dolgozik az oktatásban teljes munkakörben. A jezsuita oktatási intézmények tanulóinak száma közel két és fél millió 68 különböző országban.

Az utóbbi időben a jezsuiták fokozott figyelmet fordítanak a világiak, vagy laikusok (nem-pap és nem szerzetes) széles körű bevonására a Szent Ignác-i lelkiségen alapuló pedagógiába. Ennek következtében a jezsuita intézményekben 123 985 világi pedagógus dolgozott a legutóbbi adatok szerint.

A világiak erőteljes bevonása a jezsuita oktatói és nevelői munkába újabb feladat elé állította a szerzetesrendet, mégpedig hogy folyamatosan gondoskodjanak, ne csak a diákok neveléséről Loyolai Szent Ignác szellemében, hanem hogy a jezsuita lelkiséget illetően a világi oktatók is folyamatos képzésben részesüljenek.

Összesen 3 451 jezsuita oktatási intézmény működik szerte a világon, amelyek közül:

  • 202 felsőfokú intézmény (egyetem és főiskola),
  • 444 másodfokú iskola (középiskola és gimnázium),
  • 79 intézményben nyújtanak szakképzést (szakközépiskola),
  • 123 az általános iskolák száma,
  • 98 óvoda is jezsuita vezetés alatt áll.
  • Az iskolákon kívül a jezsuita rend fenntart még 124 bennlakásos kollégiumot és nevelőközpontot,
  • Dél-Amerikában 2,603 úgynevezett Fe y Alegría intézmény is működik, ahol a jezsuiták a legszegényebb szociális hátterű fiatalok egész napos és átfogó nevelésével foglalkoznak.
A Szív 2012. októberi száma

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tömegtájékoztatásban 237 jezsuita szerzetes dolgozik teljes munkakörben, míg 130-an fél munkaidőben. A kommunikációs készség nevelése a jezsuita kiképzés alapvető részét képezi. Médiaszakembereik segítségével szinte minden jezsuita hozzájárul az ún. „média apostolkodáshoz”.

A 2005-ös adatok szerint, világszerte összesen 30 jezsuita könyvkiadó működik. A jezsuita folyóiratok száma 129, ezek főleg lelkiségi és kulturális lapok, 25%-uk mindenesetre kifejezetten teológiai és keresztény lelkiségi kérdésekkel foglakozik. 66 rádióállomás és 27 televíziós csatorna működik a Társaság vezetése alatt. A világhálón összesen 811 kifejezetten a renddel kapcsolatos honlap található.

Az 1931-ben felavatott Vatikáni Rádió szintén jezsuita vezetés alatt áll, amely 33 különböző nyelven fordul a hallgatósághoz: 270 program Európának, 130 Afrikának, 50 Amerikának és több mint 40 Ázsiának és Óceániának szól. A Vatikáni Rádió 1949-től naponta sugároz negyedórányi magyar műsort. A „pápa hangja”-ként is ismert Vatikáni Rádiónak ma elsősorban az a célja, hogy megbízható hírforrásként szolgáljon a katolikus egyházat érintő kérdésekben a többi média számára.

Szociális munkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összesen 324 szociális intézmény működik a rend vezetése alatt, amelyekben 702 jezsuita dolgozik teljes munkakörben. A jezsuiták nem csak saját intézményeikben végeznek szociális munkát, hiszen a szegényekkel és a kirekesztettekkel való törődés kezdetektől fogva erős hangsúllyal bír a rend történetében.

Lelkipásztori munka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rend tagjainak 10%-a dolgozik kifejezetten lelkigyakorlatos és egyéb pasztorális intézményekben. Világszerte mintegy 2000 plébániát és lelkészséget, valamint 279 lelkigyakorlatos központot vezetnek jezsuiták. Az ún. Keresztény Élet közösségéhez (azok lehetnek tagjai, akik elvégezték Szent Ignác Lelkigyakorlatait) mintegy 35 000 ember tartozik, akik szintén kiveszik a részüket a jezsuita lelkiség terjesztésében.

A jezsuiták külön fogadalommal erősítik meg, hogy nem törekszenek egyházi címek, méltóságok és elismerések megszerzésére. Ha ez egyes rendtagok esetében netalán mégis előfordulna, a rendtársak kötelessége emlékeztetni egymást a rend eredeti szellemiségére és figyelmeztetni az adott elöljárót. Ennek ellenére, ha a római pápa ragaszkodik a jezsuiták szolgálatára egyes címekkel és rangokkal járó egyházi hivatalok betöltésében, a jezsuiták a pápának tett engedelmesség nevében elfogadják azt. Így 2006-ban 89 jezsuita töltött be püspöki hivatalt, és a pápához legközelebb álló bíborosi testületnek is 7 jezsuita tagja volt.

A magyar jezsuita rendtartomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jezsuiták hivatalos elnevezése Magyarországon Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, rövidítése JTMR.

A magyar jezsuita rendtartomány 1909-ben lett független provinciává, korábban egyetlen jezsuita rendtartomány működött az egész Osztrák–Magyar Monarchia területén.

A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya 2010-es katalógusa szerint a provinciának összesen 93 tagja van. Ezek közül 75 pap, 8 szerzetes testvér, 5 tanuló rendtag és 5 novícius.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első két magyar jezsuita (Hernád Péter és Szabó István) az 1550-ben alapított bécsi jezsuita kollégium diákja volt. 1561-ben nyílt meg a Nagyszombati kollégium; alapítója – Oláh Miklós esztergomi érsek, I. (Hunyadi) Mátyás király unokaöccse – nevéhez fűződik a magyarországi első egyetemként számon tartott nagyszombati jezsuita akadémia alapítása is (1554). 1579-ben pedig Báthory István telepítette le a jezsuitákat a kolozsmonostori apátságban, azzal a céllal, hogy Kolozsvárott közismereti és államvezetési ismereteket tanító kollégiumot nyissanak. Két évvel később ennek a kollégiumnak a tanulói között találjuk a 17. század majdani legismertebb jezsuitáját, Pázmány Pétert. (A jezsuitákat több ízben kitiltották Erdélyből (1588, 1607, 1610, 1653), de visszatérve folytatták a tanítást.)[8] Pázmány esztergomi érsekként többek között megalapította a nagyszombati egyetemet, melynek utóda a mai ELTE Budapesten. 1773-ban 19 kollégiumban tanítottak a magyar jezsuiták. A 18. században 700 könyv jelent meg jezsuita szerzőtől, ezek között évente fél tucat magyar nyelven. Az évszázad végére 935 jezsuita dolgozott az országban 50 különböző helyen, és számuk gyorsan gyarapodott.

Az Osztrák–Magyar Monarchia egész területét átfogó egyetlen osztrák jezsuita provinciából vált ki a független magyar rendtartomány 1909. szeptember 7-én. Az önálló rendtartománynak 1945-ben már 400 tagja volt, akik kilenc templomban, két gimnáziumban (Kalocsán és Pécsett) és egy lelkigyakorlatos házban működtek. Ezekhez járultak még a rendi ifjúság képzésére rendelt intézmények, a budai noviciátus (Manréza) és a szegedi filozófiai és teológiai főiskolák. Nyolc folyóiratot adtak ki a magyar jezsuiták (A Szív, Magyar Kultúra stb.). Az egész országra kiterjedő apostoli munkáik közé tartoztak a Mária kongregációk, a KALOT, a Szívgárda, a Szívtestőrség és a népmissziók. A jezsuita rendházak az ország minden részét behálózták: Nagykapornak (1859), Kalocsa (1860), Budapest (1886), Pécs (1912), Szeged (1920), Mezőkövesd (1923), Hódmezővásárhely (1936), Kispest (1939), Kaposvár (1948). Magyarországi munkáikon kívül Kínában is vállaltak egy missziós területet.

1950-ben betiltották a szerzetesrendek működését, elvették házaikat, államosították intézményeiket és eltiltották őket minden apostoli munkától. Negyven éven keresztül a jezsuiták szétszóródásra kényszerültek.

Magyar jezsuita jelenlét[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jezsuita rend tagjainak síremléke Budapesten. Kerepesi temető: 55. Karl F. József alkotása

A magyar jezsuiták a Jézus Társasága „hagyományos” tevékenységeit művelik:

  • lelkipásztori munka és lelkigyakorlatos szolgálat,
  • nevelés és oktatás,
  • kultúrák, lelkiségek, vallások közötti párbeszéd ápolása, a hátrányos helyzetűek szolgálata,
  • munkák a keresztény értékek kommunikációja területén (újság- és folyóiratírás, rádióműsor és kisebb filmek készítése, jezsuita honlapok).

A rend adminisztratív központja Budapesten, a Horánszky utcában található (Bangha Béla Ház). Ezt a házat, miután 1950-ben államosítottak, a rend csak nemrég (2007) kapta teljes mértékben vissza az államtól, és az épület tatarozása még folyamatban van.

Jelenleg tizenkét jezsuita rendház működik Magyarországon. Jezsuita plébániák és lelkészségek működnek Budapesten, Szegeden és Miskolcon. Miskolcon a nyolc- és négyosztályos Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium is működik mintegy 600 tanulóval, valamint egy fiú- és egy lánykollégium összesen mintegy 170 bentlakó diákkal.

Budapesten a rend jelenleg öt helyen van állandó szolgálatban:

  • a VIII. kerületben két, egymáshoz közeli helyen működnek jezsuiták:
    • A Horánszky utcában van a rendtartomány adminisztratív központja, egy rendház, valamint különböző lelkiségi és kulturális csoportokat összefogó központ. Itt működik a Faludi Ferenc Akadémia, a magyar jezsuiták felnőttképző intézete, a Jezsuita Stúdió, amely egyebek mellett bedolgozik a Vatikáni Rádiónak és adásokat készít a Magyar Katolikus Rádiónak is, valamint a jezsuita A Szív újság szerkesztősége. 2010-től ebben az épületben működik az 50 fős Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium is.
    • A Horánszky utcával párhuzamos Mária utcában található a jezsuiták Jézus Szíve temploma és egy kisebb rendház, melynek lakói elsősorban a templomi szolgálatot látják el. A Mária utcai templom és rendház a Horánszky utcával összekapcsolva működik (a két épület fizikai értelemben is össze van kötve egymással).
  • a II. kerületben, a Sodrás utcában működik a Faludi Ferenc Ház, az „írók háza”. Jelenleg a Sodrás utca az otthona a jezsuita noviciátusnak, valamint itt laknak a Magyarországon tanuló rendtagok is.
  • a XI. kerületben, a Sas-hegy lábánál, a Renaissance Tanulmányi Ház biztosít nyugodt körülményeket a kutatáshoz 10 PhD-hallgatónak.
  • a XIX. kerületben működik a Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium.[9]

A dobogókői Manréza konferencia- és lelkigyakorlatos központ több közérdekű rendezvény színhelye. A Mecsek egyik kis falujában, Püspökszentlászlón is működik egy kisebb jezsuita lelkigyakorlatos ház (Életrendezés háza).

A magyar jezsuita rendtartománynak számos erdélyi, több délvidéki és kárpátaljai tagja is van. Közülük többen a határon túli magyarok körében működnek, például az erdélyi Kolozsvárott és Csíkszeredában, a délvidéki Törökbecsén és Aracson, valamint a kárpátaljai Beregszászon. A magyar rendtartománynak van egy temploma és rendháza Kanadában, Torontóban is, ahol elsősorban a kanadai magyarok lelki gondozásával foglalkoznak.

Magyar származású jezsuiták élnek még a horvát, a szlovák, a román és a német jezsuita rendtartományokban.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első jezsuiták és védőszentek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismert jezsuita lelkészek, teológusok, filozófusok, tudósok, művészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

magyarok:

külföldiek:

Kortárs magyar jezsuiták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Dominus ac Redemptor noster (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 27.)
  2. A Jézus Társasága feloszlatása 1773-ban. (Hozzáférés: 2013. december 27.)
  3. Kulcsár Árpád: Miért oszlatták fel a Jézus Társaságot?. (Hozzáférés: 2013. december 27.)
  4. rubicon.hu: Poór János: Theresianum. Az összetartozás-tudat műhelye. (Hozzáférés: 2013. december 27.)
  5. nol.hu: Jezsuita „kincsek” Maastricht mellett. (Hozzáférés: 2013. december 28.)
  6. 240 éve Mária Terézia kihirdette a jezsuita rend feloszlatását elrendelő pápai bullát
  7. Jesuits around the world (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 27.)
  8. Négy évszázad a művelődés szolgálatában. A kolozsvári Báthori István iskola jubileuma. In Jakó Zsigmond: Társadalom, egyház, művelődés: Tanulmányok Erdély történelméhez. Budapest: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM). 1997 267–282. o. = METEM Könyvek, 18. ISBN 9638472243  
  9. Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium (magyar nyelven). Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium. (Hozzáférés: 2014. augusztus 12.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jézus Társasága témájú médiaállományokat.