Domonkos-rend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Domonkos-rend vagy dominikánus rend (latinul Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz Prédikátor Testvérek Rendje) III. Honorius pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend. A prédikálás meggyőző erejében hívő Szent Domonkos alapította egy évvel korábban, 1215-ben Toulouse-ban. Első szabályzatuk szerint a domonkosok vagy dominikánusok nem rendelkeznek sem egyéni, sem közösségi vagyontárgyakkal, és koldulással tartják fenn magukat. Tevékenységük és hivatásuk a keresztény hit védelme és terjesztése, amelyet oktatással, igehirdetéssel és prédikálással érnek el. Mindez a keresztény tanítások mély ismeretét követeli meg, ezért a domonkosok tanintézményeket nyitottak a nagyobb városokban és itt képezték rendjük tagjait is. Tudásuk és képzettségük okán többnyire a domonkosok közül kerültek ki az inkvizítorok.

Magyarországon 1221-ben Boldog Magyar Pál alapította meg a domonkos rendtartományt, s az első kolostorok Győrben, Esztergomban, Székesfehérváron, Pécsen és Budán épültek fel.