Trappisták
|
|
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
A trappisták a római katolikus egyházhoz tartozó, a ciszterciek eredeti, szigorú szabályait követő szerzetesrend tagjai. A rend hivatalos Latin neve: Ordo Cisterciensium Strictioris Observantiae (O.C.S.O.) vagy Ordo Cisterciensium Reformatorum (O.C.R.). A trappista elnevezés a monostor völgyébe vezető szűk bejárati csapóajtóról (’La trappe’) származik.[1]
Tartalomjegyzék |
A rend története [szerkesztés]
A rend alapítója Armand-Jean Bouthillier de Rancé (1626. január 9. – 1700. október 12.) Normandiában, Mortagne közelében élő ciszterci apát, aki monostorában, a Notre-Dame de la Trappe apátságban 1662-ben reformokat vezetett be, visszatérve az eredeti citeaux-i szigorhoz. A szigorításokat (ünnepélyes kórusimák, szigorú hallgatás, kemény aszkézis, kétkezi munka) a Szentszék 1678-ban engedélyezte. A reformokat követő 40 év alatt a monostor szerzeteseinek létszáma 10 főről 300-ra növekedett. A trappisták 1892-ben váltak ki végleg a ciszterci rendből és alakultak önállóvá.
Szerzetesi életmódjuk [szerkesztés]
A reformált életmódjuk miatt a legszigorúbb szerzetesrendnek tarják. Aszkézis, imádság, önmegtagadás, fizikai munka és csend jellemzi a napjaikat. Húsmentes böjti fegyelmet tartanak. A szerzetesek egyszemélyes cellákban élik az életük nagy részét, rendkívül egyszerű körülmények között. Festetlen, fehér, lenvászonból készült hosszú, széles ujjú habitust viselnek, amit csuklya és egy vállruha (skapuláré) egészít ki.
A fizikai munka hagyományos ágai a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás — olyannyira, hogy a rendről sajtot és sört is elneveztek.
- Trappista sajtot a Mayenne közelében álló Notre-Dame de Port-du Salut kolostor szerzetesei készítették először. Magyarországon ez a legkedveltebb sajttípus.
- A hagyományos, felső erjesztésű sörök közé tartozó trappista söröket tekintik az apátsági sörök elitjének. Ezt a nevet az egész világon csak hét trappista kolostorban főzött sör viselheti. Ezek közül hat főzde Belgiumban:
- egy pedig Hollandiában, a Tilburg melletti Berkel-Enschotban álló Koningshoeven apátságban üzemel.
Szervezetük [szerkesztés]
A rend összesen 102 kolostorral rendelkezik. A legtöbb trappista kolostor
- Franciaországban,
- az USA-ban,
- Spanyolországban,
- Írországban és
- Belgiumban áll,
de van például
- Hongkongban,
- Indiában,
- Angolában,
- Mexikóban és
- Új-Zélandon is.
Magyarországhoz legközelebb Banja Luka vidékén (Samostan Marija-Zvijezda) és Ausztriában működik trappista kolostor; Csehországban 2001-ben alapítottak egyet.
A rend székhelye Rómában van. Vezetői:
- Abbas Generalis
- Daniele Levrard (1939) tisztelendő nővér.
Jegyzet [szerkesztés]
- ↑ Pennington, M. Basil, OCSO: The Cistercians: An Introductory History. The Order of Saint Benedict. (Hozzáférés: 2008. január 1.)
Forrás [szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon, Szent István Társulat, Budapest, 1993.
- dr. Szántó Konrád: A katolikus egyház története II., Ecclesia, Budapest, 1984.
- Johanna Lanczkowski: Szerzetesség kislexikona, Athenaeum 2000, 1999.
- Családi Kör hetilap online: A titokzatos trappisták

