Trappisták

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trappista Rend (Ordo Cisterciensium Strictioris Observantiae)
Trappist praying 2007-08-20 dti.jpg
Trappista szerzetes imádság közben

Alapító Armand Jean le Bouthillier de Rancé
Alapítva 1664
Jóváhagyva 1892
Típus szerzetesrend

Generális apát Eamon Fitzgerald
Székhelye Róma, Viale Africa, 33.
Elhelyezkedése
Róma (Európa)
Róma
Róma
Pozíció Európa térképén
é. sz. 41° 49′ 28″, k. h. 12° 28′ 34″
www.ocso.org
Trappista szerzetesek

A trappisták a római katolikus egyházhoz tartozó, a ciszterciek eredeti, szigorú szabályait követő szerzetesrend tagjai. A rend hivatalos Latin neve: Ordo Cisterciensium Strictioris Observantiae (O.C.S.O.) vagy Ordo Cisterciensium Reformatorum (O.C.R.). A trappista elnevezés a monostor völgyébe vezető szűk bejárati csapóajtóról (’La trappe’) származik.[1]

A rend története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rend alapítója Armand-Jean Bouthillier de Rancé (1626. január 9.1700. október 12.) Normandiában, Mortagne közelében élő ciszterci apát, aki monostorában, a Notre-Dame de la Trappe apátságban 1662-ben reformokat vezetett be, visszatérve az eredeti citeaux-i szigorhoz. A szigorításokat (ünnepélyes kórusimák, szigorú hallgatás, kemény aszkézis, kétkezi munka) a Szentszék 1678-ban engedélyezte. A reformokat követő 40 év alatt a monostor szerzeteseinek létszáma 10 főről 300-ra növekedett. A trappisták 1892-ben váltak ki végleg a ciszterci rendből és alakultak önállóvá.

Szerzetesi életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A reformált életmódjuk miatt a legszigorúbb szerzetesrendnek tarják. Aszkézis, imádság, önmegtagadás, fizikai munka és csend jellemzi a napjaikat. Húsmentes böjti fegyelmet tartanak. A szerzetesek egyszemélyes cellákban élik az életük nagy részét, rendkívül egyszerű körülmények között. Festetlen, fehér, lenvászonból készült hosszú, széles ujjú habitust viselnek, amit csuklya és egy vállruha (skapuláré) egészít ki.

A fizikai munka hagyományos ágai a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás — olyannyira, hogy a rendről sajtot és sört is elneveztek.

egy pedig Hollandiában, a Tilburg melletti Berkel-Enschotban álló Koningshoeven apátságban üzemel.

Szervezetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rend összesen 102 kolostorral rendelkezik. A legtöbb trappista kolostor Franciaországban, az USA-ban, Spanyolországban, Írországban és Belgiumban áll, de van például Hongkongban, Indiában, Angolában, Mexikóban és Új-Zélandon is.

Magyarországhoz legközelebb Banja Luka vidékén (Samostan Marija-Zvijezda) és Ausztriában működik trappista kolostor; Csehországban 2001-ben alapítottak egyet.

A rend székhelye Rómában van. Vezetői:

  • Abbas Generalis
  • Daniele Levrard (1939) tisztelendő nővér.

Jegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pennington, M. Basil, OCSO: The Cistercians: An Introductory History. The Order of Saint Benedict. (Hozzáférés: 2008. január 1.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]