Premontrei rend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Premontrei kanonokrend
Marten Pepijn - Norbert.jpg
Marten Pepijn: Szent Norbert

Rövidítés O.Præm
Egyéb nevek Norbertrend, Fehér kanonokok
Alapító Szent Norbert
Alapítva 1120.
é. sz. 41° 52′ 44″, k. h. 12° 29′ 19″

A premontrei kanonokrend (vagy norbertrend) a katolikus egyház egyik szerzetesrendje, amely Szent Ágoston reguláját követi. Fehér kanonokok néven is ismerik őket (rendi öltözetük színe alapján). A rendet Szent Norbert 1120-ban alapította a franciaországi Laon melletti Prémontrében. Norbert nem sokkal később Magdeburg érseke lett. A premontrei rend rövidítése: O.Præm. A szerzetesi közösség Szent Ferenc és Szent Domonkos előfutárának tekinthető, mivel az őket megelőzően alapított rendek a településektől távol, a világtól elzárkózva éltek és imádkoztak. A premontreiek, monostoraikat városokban vagy forgalmas helyek közelébe építették és a szemlélődő életformát összekötötték a papi tevékenységgel.

A premontrei rendnél a nagyobb rangú kolostor (rendház) vezetője a prépost, a kisebb rangúé a perjel címet használja. A premontrei rendházakat és a hozzájuk tartozó javak összességét prépostságnak, illetve perjelségnek nevezik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tavernier de Jonquières rajza: A prémontré-i apátság a 18. században
A zsámbéki premontrei templomrom
A csornai rendház és templom

Szent Norbertnek komoly szándéka volt, hogy a németországi kanonoki közösségekben szigorúan szabályozott életformát vezessen be. 1120-ban a laoni egyházmegyében működött, így ott egy elhagyott helyen, az Aisne megyei Prémontrében, alapította meg kolostorát 13 társával együtt. Ők mindannyian reguláris kanonokok voltak és Szent Ágoston reguláját követték, de elfogadtak egy függeléket is, amely nagyobb szabadságot biztosított számukra. Norbert jó barátságban volt Clairvaux-i Szent Bernáttal, és a ciszterci eszmék is nagy befolyással voltak rá mind a rendi életmódban, mind a rendi kormányzás területén.

Mivel a premontrei rend tagjai nem szerzetesek voltak, hanem úgynevezett reguláris kanonokok, ezért a feladatuk a prédikálás és a lelkipásztori szolgálat ellátása volt, ezért is nagy számú plébánia tartozott kolostoraikhoz.

1126-ban, amikor megkapta a pápai jóváhagyást, már kilenc ház tartozott a rendhez, majd ezt követően gyorsan elterjedt egész Nyugat-Európában, így a 14. század közepére már több mint 1300 férfi és 400 női közösség alakult meg. A premontreiek kiemelt szerepet játszottak a vendek megtérítésében az Elbán és az Oderán túli területeken. A rend folyamatos reformokon ment keresztül. A premontrei rend 1143-ban érkezett Angliába. VIII. Henriknek a római katolikus egyházból való kiválása előtt 35 házat alapítottak itt.

A 19. század közepén a rend csaknem teljesen megszűnt, összesen nyolc ház maradt, azok is mind Ausztriában. A 20. század elején 20 rendházuk volt és 1000 papjuk. 2005-ig a rend minden kontinensen elterjedt közel 100 házzal.[1]

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ősi hagyomány szerint a fehér kanonokok II. István király (1116-1131) hívására Prémontréból érkeztek Magyarországra, és Nagyvárad városától északra, a Kőrös jobb partján emelkedő dombtetőn emeltek monostort Szent István első vértanú tiszteletére, 1130-ban. A Képes krónika szerint itt temették el, rendi ruhában II. Istvánt. A 18. századi térképek még feltüntetik a monostor romjait, de ma már ennek a felszínen nem láthatjuk nyomát.

A magyarországi premontrei rendházak többségének Váradhegyfok volt az anyamonostora, vagyis a sűrűn következő alapításokat innen szervezték. A legrégibb ismert premontrei monostorjegyzék szerint 1235-ben a magyarországi rendtartomány húsz férfi és két női monostorból állott. A rendi katalógusok, valamint oklevelek felhasználásával Oszvald Ferenc foglalta össze a magyar rendtartomány Árpád-kori történetét. Megállapította, hogy az első prépostság, az 1130-ban alapított váradhegyfoki és az utolsóként 1264-ben létesített csúti (csőti) monostor mellett harminchét rendházról van tudomásunk. Nem mindegyiknek ismerjük keletkezési idejét, titulusát, számos esetben az alapító személye is rejtve marad előttünk. Legújabban Hervay Ferenc az oklevelekből igazolható premontrei prépostságok számát harminckettőben jelölte meg. A prépostságok közül legfeljebb tíz volt királyi alapítású (Váradhegyfok, Jászó, Jánoshida, Nyulak szigete – ma Margit-sziget, Turóc, Csút biztosan), a többi tehetős egyházi vagy világi személynek köszönhette létét. Két női monostor Brassóban és Szebenben állott, amelyek valószínűleg a tatárjáráskor pusztultak el.[2]

Jelenleg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a rendszerváltás után két helyen telepedett vissza a premontrei rend, Csornán és Gödöllőn van jelenleg rendi közösségük. Csornán az újraindulástól 2009-ig Horváth Lóránt Ödön volt az apát és prépost-prelátus, majd nyugalomba vonulása óta Fazakas Zoltán Márton kormányzó perjel irányítja a rendi közösséget. Az újjáalakult gödöllői rendi közösség vezetője előbb Fényi Ottó volt, őt Ulmann Péter Ágoston kormányzóperjel követte, ő látja el az elöljárói feladatokat ma is.

A rend két gimnáziumot is fenntart, Szombathelyen és Gödöllőn, valamint Zsámbékon egy általános iskolát, gimnáziumot és egy szakközépiskola és szakiskolát.

Romániában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990 után Nagyváradon is visszaállt a premontrei rend. A váradi premontreiek prépostja, apátja Fejes Rudolf Anzelm lett. Az egykori híres nagyváradi Premontrei Gimnázium egyelőre nem alakult újjá. (Itt tanított például Juhász Gyula.) Az egykori gimnázium épületében jelenleg a Mihai Eminescu főgimnázium működik.

Szlovákiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jászón és Leleszen állt vissza a rend. A jászóvári főapát 2009-ig Bartal Károly Tamás.

Települések premontrei műemlékkel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovákia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Wolfgang Grassl, Culture of Place: An Intellectual Profile of the Premonstratensian Order. Nordhausen: Bautz, 2012.
  2. [1] Magyar Rádió Online