Bencések
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A bencések (másképp: Szent Benedek Rend, vagy egyszerűen: Bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a Római Katolikus Egyház egyik szerzetesrendje, melyben Szent Benedek reguláját [1] követik későbbi szabályokkal és modern szokásokkal kiegészítve. Ők a kereszténység egyik legősibb szerzetesközössége, az első katolikus szerzetesrend. Nevüket alapítójukról, Szent Benedekről kapták, aki a VI. század elején, Itáliában kezdett szerzeteséletet, és írta meg szerzetesi szabályzatát, reguláját.
A bencések hatása óriási Európa tudomány- és kultúrtörténetében, valamint a katolikus szerzetesség kialakulásában, különösen a kora-középkor folyamán.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A rend születése
Szent Benedek, a rend alapítója 480 körül született, Nursiában. Miután kitanulta a hét szabad művészetet, Rómában jogot tanult, majd visszavonulva a városból remeteéletet kezdett Subiaco erdejében, egy barlangban. Három év teljes magány után mind többen kezdtek hozzá elzarándokolni, hogy lelki ügyekben tanácsát kérjék. Ebben az időben döbbent rá, hogy egy szerzetesközösség világos, közösen elfogadott életszabályzat alapján működjön. Ez lett Szent Benedek Regulája. Először a subiacoi völgyben alapított kisebb kolostorokat, majd 529-ben megszületett Monte Cassino közössége, a nyugati kereszténység egyik legfontosabb kolostora. mind többen alapított monostorokat Subiacoban és Monte Cassinon.
[szerkesztés] A bencések története
A nyugati szerzetesség kialakulása idején tulajdonképpen ez a rend volt hosszú ideig az egyetlen szerzetesrend, ahogy az ortodox kereszténységen belül ma is csak egyetlen rendről, egységes szerzetességről beszélhetünk, amely csupán nyelvileg szegmentálódik. A többi, részben ebből kialakult (pl. ciszterciek), részben tőlük függetlenül alapított nyugati szerzetesrendtől mind szervezetileg, mind életvitelükben jelentősen eltérnek.
Európa kora-középkori keresztény hitre térítésében nagy szerepet vállaltak a bencések. A legjelentősebb a német, angol és ír területen végzett missziós munka volt a VI.-IX. században.
A XI. században európai méretű lelki megújulás központja volt a burgundiai Cluny kolostora.
[szerkesztés] A rend története Magyarországon
Az első bencések 996-ban telepedtek le Szent Márton hegyén, az 1001-es királyi alapítólevél Monte Cassino jogait biztosította a Pannonhalmi apátságnak. Az Árpád-ház idején a bencések virágzásnak indultak, a XIII. században már 90 kolostor működött Magyarországon. Ezekben gyakran működött hiteleshely, kolostori iskola, illetve gyakran őriztek ereklyéket, s jelentették ezért zarándoklatok úticélját.
A XIV. századtól a kommendátori rendszer elzüllesztette a hazai bencés szerzetesi életet. Számos leírás szól a XV. században elnéptelenedő kolostorokról, melyeket sikertelenül próbáltak újra és újra a régi fegyelemre bírni. A változás 1506-tól kezdődött meg, Tolnai Máté révén, aki a nyolc legjelentősebb királyi bencés apátság összefogásával megteremtette a Magyar Bencés Kongregációt. A virágzás rövid ideig tartott, a török háborúk és a reformáció hatására még a legfontosabb Pannonhalmán is megszűnt a bencés élet néhány évtizedre. A XVII. század közepétől azután újra megindultak a bencés kolostorépítkezések, feltöltötték a kolostorokat, mígnem 1782-ben II. József két kolostor kivételével minden kolostort bezáratott. Húsz év szünet után, 1802-ben alakult újjá a bencés kongregáció Magyarországon, s működik azóta is töretlenül. 1950-ben a magyar bencés szerzetesek számát 70-ben maximálták. Ekkoriban a magyar bencések száma 300-ra rúgott.
[szerkesztés] A rend lelkisége
Híres bencések: Canterbury Szent Ágoston, Szent Anzelm, Szent Anszgár, Beda Venerabilis, Szent Adalbert, Szent Gellért, Boldog Mór, Hrabanus Maurus, Alcuin, Arezzoi Guido. A bencés szentek száma meghaladja az ötezret, a bencés szerzetesből lett pápák száma 24.
[szerkesztés] A rend felépítése
Tulajdonképpen nincs hivatalos „Szent Benedek-rend” a katolikus egyházon belül, hanem több független ház (monostor) van, melyek laza kongregációkat alkotnak. Ezek a kongregációk képviseltetik magukat a római központú Bencés Konföderációban. Ennek prézesapátja jelenleg a német származású, egykori Sankt Ottilien-i főapát, Notker Wolf.
Szent Benedek tanítását, Reguláját nem csupán a katolikus egyházon belül követik, hanem protestáns - pl. anglikán, lutheránus - bencések is vannak.
[szerkesztés] A rend napjainkban
Napjainkban a bencés rend 20 kongregációt számlál, szerzetesházaik száma 300 körül van, ezekben mintegy 9000 bencés él.
Magyarországon 5 helyütt, Bakonybélben, Budapesten, Győrben, Pannonhalmán és Tihanyban vannak működő bencés rendházak, ezekben 76 szerzetes él (2008-es adat). 1953 óta a magyar kongregációhoz tartozik a Sao Paoloi magyar bencés perjelség.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Szent Benedek Rend honlapja (angol nyelvű)
- Szent Benedek Regulája
- A Magyar Bencés Kongregáció tagjai
- Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalma
- Tihanyi bencések, Tihany
- Szent Mauríciusz Monostor, Bakonybél
- Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, Győr
- Szent Benedek Leányai Társaság, Tiszaújfalu
- Szent Benedek Tanulmányi ház, Budapest
- Bencés Diákszövetség
