Czuczor Gergely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czuczor Gergely
Czuczor Gergely.jpg
Czuczor Gergely Rusz Károly metszetén
Életrajzi adatok
Született 1800. december 17.
Andód
Elhunyt 1866. szeptember 9. (65 évesen)
Pest
Születési név Czuczor István
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Szakterület költő, nyelvtudós
Jelentős munkái A Magyar Nyelv Szótára
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia
Czuczor Gergely és Jedlik Ányos szobra Győrött.

Czuczor Gergely (Andód, 1800. december 17.Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.)[1] magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett a Gergely. Jedlik Ányos fizikus unokatestvére.

Költőként a népdal formakészletének egyike legfontosabb elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a nemzeti eposz és a ballada műfajokat. Nyelvészként fő műve a hatkötetes mű, A magyar nyelv szótára (18621874, amelyet "a Czuczor–Fogarasi" néven emlegetnek, mert Czuczor halála után Fogarasi János fejezte be).

Czuczor Gergely sok verse népdallá vált. (Móser Zoltán művelődéstörténész kutatása alapján 84, háromszor annyi, mint ahány Petőfi Sándor-vers.)[2]

Az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verséért két évet kellett várfogságban töltenie. Kolerajárvány áldozata lett, mint negyedfél évtizeddel korábban Kazinczy Ferenc.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alacsony sorból emelkedett a 19. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjává. Apja Károlyi József gróf jobbágya volt az Érsekújvárhoz közeli Andódon, igaz, a jobbágyok közt módos gazda. Gyermekkori élményei segítették, hogy a magyar népies költészet egyik előfutárává válhasson. A hazafias nevelés, amelyet kapott, a nemesi-nemzeti hősi epika úttörőjévé tette. "Sok népdalt és táncot ismert" – írta Czuczorról írt könyvében Móser.

Már fiatalon a magyar mellett jól beszélt németül és szlovákul is (vegyes lakosságú területen született). Már kamaszkorában magyarul és latinul is verseket írt. Görögül is megtanult és később tanította is a nyelvet.

Első gyermekéveit Érsekújvárott töltötte, a középiskolát Nyitrán kezdte, Esztergomban folytatta, a negyedik osztályt Pozsonyban végezte.

Apja katonának nevelte volna, ő azonban tanár akart lenni és ehhez a papi hivatáson keresztül nyílt számára út. 1817. október 25-én jelentkezett Pannonhalmán bencés szerzetesnek unokatestvérével, Jedlik Istvánnal (későbbi rendi nevén Ányossal) együtt.

Miután kiállta az újoncévet, a rend győri főapátsági líceumában tanult bölcsészetet. A teológiát 1820-tól már Pesten kezdte el végezni a központi papnevelőben. Harmadéves korában azonban, 1823 tavaszán Pannonhalmára hívták vissza, mert betegeskedett – itt fejezte be a tanulást.

1824. szeptember 26-án felszentelték és Győrött kezdett tanítani, előbb az alsó osztályokban, 18271828-ban a szónoklati osztályban. 1828-ban és 1829-ben a főapátsági líceumban a rendi növendékeket tanította magyar nyelvészetre és irodalomra. 1830-ban Komáromba helyezték át szónoklatot tanítani, 1832-ben a költészet tanára lett.

Augsburgi ütközet címen romantikus eposzt írt hexameterekben. (Elődei ebben a papköltő Pázmándi Horváth Endre, a Zirc emlékezete szerzője, illetve az erdélyi tanár, Aranyosrákosi Székely Sándor). Az eposz, amelynek inkább hexameterei voltak figyelemreméltóak, mint szerkesztése, kéziratos formában felkeltette az akkor már költőkirálynak tartott Kisfaludy Károly érdeklődését. Az eposz 1824-ben megjelent az Auróra folyóiratban és Czuczor ünnepelt költővé vált. Czuczort elődjének vallotta Vörösmarty Mihály, aki az eposz megjelenésekor már írta saját hasonló műfajú művét, a Zalán futását. (Czuczor pedig azon lelkendezett, mikor ez utóbbi mű megjelent, hogy valaki még jobbat írt nála. A két költő egymás barátja lett.)

Az eposz sikere ellenére Czuczor gyorsan felismerte, hogy a műfaj ideje lejárt, hexameteres elbeszélő költeményeket azonban továbbra is írt. (Ezek közül leghíresebb a Botond.)

1830-ban, amikor Kisfaludy meghalt, Czuczor Vörösmarty mellett már az új hangon megszólaló magyar költészet legnevesebb alakja volt.[3]

1831. március 17-én a frissen megalakult Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1835. szeptember 12-én segédjegyzővé és levéltárnokká választotta; főnöke engedelmével lakását október 19-én Pestre tette át és 1836. szeptember 10-én akadémiai rendes tag lett a nyelvtudományi osztályban. Ugyanazon év november 12-én a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta. De alig foglalta el hivatalát az akadémiában, máris támadtak irigyei; ugyanis a Poetai munkáiban (1836) foglalt enyelgő költemények miatt ellenségei rágalmazták és azon dolgoztak, hogy őt Pestről eltávolítsák, minek folytán állásától megválni és Pestről távoznia kellett.

Az akadémia nyolcadik nagygyűlésén jegyzőkönyvileg fejezte ki távoztán sajnálkozását és a történeti osztály vidéki rendes tagjai közé sorozta; azonban Kölcsey Ferenc halálával a kilencedik nagygyűlés saját kérésére ismét visszahelyezte a nyelvtudományi osztályba. 1837 június végén visszament tehát Pannonhalmára, ahol mint alkönyvtárnok és a gyűjtemények másodőre működött. 1838 végén Kovács Tamás főapát kinevezte a győri királyi akadémiában a magyar nyelv és irodalom tanárává, azonban ezen állását is két hó múlva el kellett hagynia, mire visszavonult a szerzet növendékei közé, kiket hazai és hellén klasszika irodalomban és szónoklatban oktatta. Rimely Mihály főapátnak, kineveztetése után első lépése volt Czuczor számára kegyelmet eszközölni. A Magyar Tudományos Akadémia elhatározta egy nagy szótár kiadását és választása Czuczorra esett, aki 1845 májusban másodszor költözött Pestre.

Czuczor Gergely sírja Budapesten. Kerepesi temető: 29/1-2-10.

A Riadó című verset 1848. december 21-én jelentette meg a Kossuth Hírlapja az ekkor már betegeskedő Czuczor sürgetésére, amikor az osztrák csapatok már közeledtek Pest-Buda felé. Külön röplapon is megjelent és Petőfi egyes verseihez hasonlóan a nép és a katonák közt terjesztett forradalmi indulóvá vált.[4]

Czuczort a Riadó című vers miatt először 1849. január 18-án fogták el a Pestet elfoglaló osztrákok. Windischgrätz azt javasolta a haditörvényszéknek, hogy ítéljék halálra, de végül február 1-jén hat évi vasban letöltendő várfogságra ítélték. Ezt azonban Teleki József gróf akadémiai elnök közbenjárására Windischgrätz herceg február 14-én akként enyhítette, hogy rabsága helyéül a budai várat tűzte ki, ahol alkalom adatott neki szótári munkájában is tovább haladni. Budai fogsága május 21-ig tartott, midőn a magyar sereg a várat bevette és Czuczor is kiszabadult.

Hanyatlott egészsége ápolására a Balaton melletti tihanyi bencés apátságba vonult; miután pedig a császáriak Pestet újra elfoglalták, báró Kempen altábornagynál önként jelentkezett, aki őt a pesti szent Ferenciek zárdájában internálta. E magányból azonban 1850. február 15-én Haynau kiragadta, aki őt először az Újépületbe, március 8-án Budára, 28-án Bécsbe küldte, honnan április 10-én Kufsteinba vitték. Itten az emberséges Bedcsula várparancsnok neki külön cellát s irodalmi munkálkodásra engedélyt adott. Fogsága első idejében a breviarium hymnusait fordította le, melyek elvesztek; itt fordította Schmid Kristóf bibliai történeteit és Cornelius Tacitus Germaniáját is.

1851. május 22-én, a Magyar Tudományos Akadémia közbenjárására szabadult és ezután Pesten élt (a Múzeum körút 26. alatti házban), a szótáron dolgozva.

Később a Nemzeti Színházban (melynek drámabírálója volt) és az Orczy-kert látogatásában kereste egyedüli szórakozását. Meghalt 1866. szeptember 9-én Pesten, kolerában. A Magyar Tudományos Akadémiában 1868. március 21-én Toldy Ferenc tartott fölötte az emlékbeszédet.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1875. június 6-án Czuczor szülőháza Andódon márvány emléktáblával jelöltetett meg, mely alkalmat Érsekújvár városa irodalmi ünnepéllyé és népünneppé emelte; ezen ünnepen a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság is küldöttségileg volt képviselve.
  • Győrben 2000 óta szoborpáros őrzi a két tudós bencés, Czuczor Gergely és Jedlik Ányos emlékét.
  • Nevét viseli a győri Bencés Gimnázium és az érsekújvári Magyar Tannyelvű Alapiskola
  • Szintén nevét viseli a Felső-Krisztinavárosi 314. számú Czuczor Gergely cserkészcsapat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pest-belvárosi róm. kath. plébániatemplom halotti anyakönyve, 1866. év, 312. folyószám.
  2. Móser Zoltán: A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely (magyar nyelven). Körülvesznek engem a dalok. forrasfolyoirat.hu, 2009. április 17. (Hozzáférés: 2011. április 17.)
  3. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  Online hozzáférés
  4. Móser Zoltán: A forradalom mártírja (magyar nyelven). MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1772-TŐL 1849-IG. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2011. április 17.)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A magyar nyelv szótára (CD-ROM)], Arcanum Kiadó, Budapest, 2003, ISBN 9639374768
  • A magyar nyelv szótára (Pest, 1862-1874)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Czuczor Gergely témában.
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Czuczor Gergely témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Czuczor Gergely témájú médiaállományokat.