Balaton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balaton
Balaton.jpg
Országok  Magyarország
Hely Nyugat-Magyarország
Elsődleges források Zala
Elsődleges lefolyások Sió csatorna
Hosszúság 77 km
Szélesség 1,3-14 km
Felszíni terület 594 km2
Átlagos mélység 3,0–3,6 m
Legnagyobb mélység 12,5 m
Víztérfogat 1,9 km3
Part hossza 195 km
Tszf. magasság 104 m
Települések Lásd a szócikkben!
Elhelyezkedése
Balaton  (Magyarország)
Balaton
Balaton
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 47′, k. h. 17° 34′Koordináták: é. sz. 46° 47′, k. h. 17° 34′

A Balaton (becenevén „a magyar tenger”; latinul Lacus Pelso, németül Plattensee)[1] Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Típusa a Fertő-tóhoz és a Velencei-tóhoz hasonlóan szikes tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 77 km hosszú, szélessége 1,3–14 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, felülete 594 km².

Keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel. A tó egyes részein halászat folyik.

A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is.[2][3] Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A tavon minden évben megrendezik a Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt.[4]

Szentkirályszabadja és Sármellék mellett betonos kifutópályával rendelkező repülőterek vannak. Füves repterek találhatók Siófok mellett[5], Tapolcán, Balatonakalin és Papkutapusztán is.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar elnevezése a szláv "blato" (=mocsár, láp, sár) szóból ered. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent. Szlovén, szerb, horvát nyelven Blatno jezero, szlovákul Blatenské jazero.

Német elnevezése, a Plattensee, kicsit hasonlóképpen „lapos”, azaz sekély tavat jelent, egyben hangzásában közel áll a szláv névhez, ezért lehetséges, hogy kialakulásában a népi etimológia is szerepet játszott, azaz a német anyanyelvűek értelmet adtak a számukra idegen hangzású névnek (blatnoplatten).[6]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton műholdképe
A Balaton műholdképe
A Balaton elhelyezkedése
Az ősi Balaton térképe
A Balaton eső előtt hattyúkkal
A Zala, a Balaton fő vízszállítója
A Balaton a Badacsonnyal a háttérben
A Sió zsilipje Siófoknál.
A Balaton vizét a Sió vezeti le a Dunába

A Balaton a Dunántúl közepén terül el, északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai- és a Somogyi-dombság, keleten pedig a Mezőföld határolja.

A Balaton Európa-hírű természeti kincsünk, Magyarország legnagyobb tava. Legnagyobb mélysége 11 m, átlagos mélysége 3-4 m. A déli parton sekélyebb a víz, ezért nyáron hamar felmelegszik. Északi partján a Bakony erdő-borította hegyei emelkednek. A Balaton-felvidék napsütötte lejtőin sok szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Nyáron a kellemes időjárás, az északnyugati szelek által terelgetett vitorlások, a harmonikus szépségű táj megnyugtató hatással van a pihenő emberekre.

Geológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Geológiailag a földtörténeti középkorban, a mezozoikumban lerakódott üledékes kőzeteken jött létre, amelyek kapcsolatban vannak az Alpok anyagát adó formációkkal.

Maga a tó viszonylag fiatal képződmény, a holocénben, mintegy 15 000 évvel ezelőtt kezdődött kialakulása. A jégkorszaknak ebben a szakaszában a térségben száraz éghajlat volt, és valószínűleg az uralkodó szélirány mélyítette ki a Balaton medrét. A szélerózió mellett tektonikai mozgások is szerepet játszottak. Az éghajlat nedvesebbé válásakor a mai Keszthely környékén mélyedésekben tavak alakultak ki, amelyek fokozatosan összekapcsolódtak egymással és mintegy 5000 évvel ezelőttre a tó az egész jelenlegi medret kitöltötte, sőt azon is túlterjeszkedett. Nem csak a Kis-Balaton, hanem az egész Tapolcai-medence, a déli oldalon pedig a jelenlegi ún. berkek is a tóhoz tartoztak. A Sió völgyén keresztül időnként természetes lefolyása is volt, de más időszakokban a hullámzás által létrehozott turzások (földtorlaszok, „dűnék”) ezt elzárták. 1980. óta fél fokkal emelkedett az évi középhőmérséklet, és 2000. óta sűrűsödtek a szélsőséges éghajlati, vízháztartási viszonyok a tó térségében. Ezek a változások hosszú távon a Balaton üdülőtó jellegű hasznosításának szempontjából, nem fenntartható állapotot idézhetnek elő. Erre, részben szabályozással, részben alkalmazkodással lehet felkészülni. [7]

A tavat a befolyó vizek és a szél hordaléka folyamatosan feltölti. Az üledékréteg a tó fenekén 6-10 méter vastagságot is elér. Emberi beavatkozás (kotrás) nélkül a tó néhány ezer év alatt teljesen feltöltődne.

A környező vulkanikus maradványok - többek között a badacsonyi bazaltorgona, a tihanyi gejzírkúpok és a hévízi hőforrások - egy korábbi földtörténeti szakasz emlékei.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tó vízmennyisége 1800 millió m³, 2,2 év alatt "cserélődik ki". Vízgyűjtő területe 5180 km², fő táplálója a Zala folyó, de számos kisebb patak is folyik bele. Vízszintje nyaranta a párolgás miatt csökken, ősszel és télen a csapadék miatt pedig emelkedik.

A Siót elzáró turzásokat mesterségesen először Galerius római császár törette át. A tó mai vízszintjét alapvetően a 19. század derekán, a déli parton haladó Déli Vasút építésekor végrehajtott jelentős vízszintcsökkentés határozta meg.

A vízszintet jelenleg az 1976-ban elkészült siófoki zsiliprendszer révén mesterségesen szabályozzák a tengerszint feletti 104 méteres szint körül.

Hullámjárás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tó sekélysége és a nyári meleg víz viszonylag alacsony viszkozitása miatt szél esetén gyorsan alakulnak ki rajta hullámok. Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, északnyugati irányból fúj. A Balaton-felvidék hegyei-völgyei lüktetést idéznek elő a szélben, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve hullámmentes időszakokat okoz. A hullámok szokatlanul meredekek, amit a viszonylag sekély vízmélység, a meder interferenciája idéz elő. Az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték. A hullámok hossza 2-12 méter között mozog. A szél elülte után 2 óra szükséges a hullámok elcsendesedéséhez.

Víztükör[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tóra hosszanti irányú tartós szél jelentős változásokat idézhet elő a Balaton különböző medencéinek vízszintjében. A tartós délnyugati szél 5-11 óra alatt a víztömeg nagy részét északkelet felé tolja el. Az eddig megfigyelt legnagyobb ilyen mozgásra 1962. május 14-én került sor, amikor 9 óra alatt Keszthelynél a vízszint 45 cm-rel csökkent, Alsóörsnél pedig 51 cm-t emelkedett. A keresztirányú áramlások, a partvonal tagoltsága és más tényezők miatt az ilyen jelenségek előrejelzése szinte lehetetlen.

Tartós északi szél esetén keresztirányú elmozdulás is lehetséges, ennek eddigi legnagyobb mért példája 52,7 cm-es vízszintcsökkenés volt Alsóörsnél, 37,5 cm-es növekedéssel Siófoknál.

Áramlások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ugyancsak a szél, valamint a Föld forgása befolyásolja az áramlások kialakulását is a tóban. Az uralkodó északnyugati szélnek megfelelően a fő áramlatok a felszínen az északi partról a déli felé haladnak, míg a tó mélyén a víz az ellenkező irányba áramlik vissza.

A medencék közötti vízszint-elmozdulások idején különösen erős áramlatok alakulnak ki a Tihanyi-félsziget által leszűkített mederrészben, ahol sebességük elérheti a 2 m/s értéket is. Bizonyára nem független ettől a jelenségtől a közeli Örvényes helység neve.

Vízminőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország népszerű tavának vízminősége fontos tudományos, környezetvédelmi és főleg a turizmus révén gazdasági kérdés is, ami a közvéleményt is erősen foglalkoztatja.

A Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (BLKI) folyamatosan nagy figyelemmel követi a víz minőségének alakulását.

2009. június elején a tó nyílt vízében[8] az algák számára hasznosítható oldott nitrogén- és foszfor-koncentrációk már a nyáron szokásos alacsony értékek körül vannak (5-10 µg/l). Ennek megfelelően a tó vize nagyon tiszta, a víz minőségét alapvetően meghatározó algák mennyisége kevesebb, mint egytizede a megengedhető felső határértéknek. A mérések időpontjában nem volt megfigyelhető az algák mennyiségében a tóra jellemző kelet-nyugati növekvő tendencia sem, az a-klorofill koncentrációja Balatonfűzfőtől Keszthelyig közel azonos volt, 6-8 mikrogramm/liter között ingadozott. Az utóbbi hetek meleg időjárásának köszönhetően, a 20 °C körüli vízben megjelentek a nyárra jellemző algafajok, közöttük a tiszta vizet indikáló fecskemoszat (Ceratium hirundinella) is.

2009 májusában a part mentén élőknek, nyaralóknak bosszúságot okoztak a hatalmas tömegben rajzó árvaszúnyogok. A nagy tömegű rajzást a gyorsan felmelegedő víz okozta. Az árvaszúnyogok hasznos tagjai a Balaton élővilágának, szerepük az üledék tisztításában és ezen keresztül a vízminőség fenntartásában kiemelkedő jelentőségű. Az árvaszúnyogokat erősen vonzza a mesterséges fény, így ezek körül (pl. utcai lámpák) éjszaka is hatalmas tömegben fordulnak elő. A kifejlett rovar a víz felszínén bújik elő, majd elrepülése után a levedlett bábbőrt (exuviumot) hátrahagyja. Mivel a kibújás szinkronizált, ezért rajzáskor a vízfelszínen hatalmas mennyiségű bábbőr úszik. Erősebb hullámzás esetén a bábok által kiválasztott váladék felhabosodik. Ez okozza, hogy az árvaszúnyogok kibújása idején a Balaton vize habosnak, szennyezettnek tűnik, és kellemetlenné válik az úszás, fürdőzés. A jelenség természetes, és az emberi egészségre teljes mértékben ártalmatlan.

A halak tavaszi elhullása természetes időszakos jelenség, aminek méretei azonban változóak, és összefügghetnek a víz minőségének romlásával is. A felmelegedő vízben a legtöbb keszegféle ívása is hirtelen zajlik. A dévérkeszeg, a nyílt víz legfontosabb pontyféléje tömegesen, de naponta igen változó mennyiségben húzódik a partközelbe. Az ívástól legyengült dévérek közül ebben az időszakban számos példány elpusztul, ezért a tavaszi hónapokban a Balatont látogatók a kövek közé szorult és elhullott keszeggel is találkozhatnak.

2009. május végén a tópart különböző területein figyeltek fel haltetemek megjelenésére. Az ez évi elhullás (a halászok nyelvén pergés) nem jelentős. Az elpusztult angolnákból vett minta közepesen erős (példányonként 5-12 db) úszóhólyag élősködő féreg (Anguillicola) fertőzöttséget mutatott. A mostani szórványos elhullás nem jelent veszélyt a környezetre. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer területén sem volt halpusztulás.

A 2011-es évben a Balatonnak volt a legjobb minőségű vize a hazai fürdőzésre alkalmas helyek közül.[9]

Éghajlat, mikroklíma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a mediterrán hatások.

A napos órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog. A legmelegebb hónapok a június, július és augusztus. A legnaposabb hónap a június. A legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal.

Maga a tó jelentős hatással van környezete mikroklímájára. A hatalmas víztömeg kiegyenlítő hatással van a levegő hőmérsékletére is, amely nyáron a tó körül enyhébb, ősszel és télen melegebb, tavasszal hűvösebb mint a tótól távolabb. A vízparton a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség is lényegesen kisebb, mint távolabb.

A Bakony és az Alpok közelségének köszönhetően az ország legtisztább levegőjű területe.[10]

A víztükör visszaveri a ráeső napfény jelentős részét, emiatt az északi part déli kitettségű hegyoldalai kiváló szőlőtermő területek, amit már a rómaiak is felismertek.

A tó sekély vizét a nap könnyen átmelegíti, ezért a víz nyári maximális hőmérséklete 28-29 fok is lehet. (A vízhőmérsékletet hivatalosan Siófoknál, egy méter mélységben mérik. Csendes időben közvetlenül a felszínen a víz hőmérséklete ennél több fokkal magasabb, mélyebben pedig alacsonyabb. Nagyobb vihar, hullámzás esetén ezek az értékek kiegyenlítődnek, és a víz „hivatalos” hőmérséklete erősen visszaesik.)

A Balaton a legtöbb télen befagy, a jégréteg vastagsága gyakran 20–30 cm-es is lehet. A jellegzetes rianások, enyhülés idején hosszú hasadások a jégtakarón, erős hangjelenségek mellett, az összehúzódó jégfelület miatt jönnek létre. Megfordítva, fokozódó hideg hatására a jégtakaró kitágul, a lemezek egymásra, illetve a partra torlódnak, és turolás alakul ki.

Balatoni panorámakép a révfülöpi millenniumi kilátótoronyból
Balatoni panorámakép a révfülöpi millenniumi kilátótoronyból

Széljárás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Keszthely és Tihany közötti medencében az uralkodó szélirány - helyi szóhasználattal főszél - északi, Tihany és Kenese között északnyugati. A délnyugati és délkeleti szelek inkább a vitorlás szezonon kívül, ősszel és télen gyakoribbak.

A balatoni viharok nem túl sűrűn fordulnak elő, de hirtelen kitörésük és a meredek hullámok miatt igen veszélyesek lehetnek. A viharokat általában délnyugatias meleg légáramlatok előzik meg, majd észak felől hirtelen lecsap az erős, viszonylag hideg szél. 10-20 perc alatt 30–35 m/s erejű széllökések alakulhatnak ki.

Az eddig mért legerősebb szél 129,6 km/h sebességű volt, 1961. július 13-án. A legszelesebb hónap április, míg a legkevesebb szél szeptemberben van. A Tihanyi-félsziget és az északi part dombvidéke változatosan befolyásolják a szelek eloszlását a tavon. A tó hosszúsága miatt is nagy különbségek alakulhatnak ki a légmozgásban a különböző területein.

A turistaszezonban, április 1. és október 30. között a tavon viharjelző szolgálat működik.

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tó növényvilágának nagy részét algafajok teszik ki. A hínárfélék között a leggyakoribbak a békaszőlő-fajok. A nádasok leginkább az északi parton maradtak fenn. Alkotó növényeik a fedőnád (Phragmithes australis), a tavi káka (Schoenoplactus lacustris), a zsombéksás (Carex elata) és a keskenylevelű gyékény (Typha augustifolia).

Az állatvilágot Európa számos madara illetve mintegy 50 féle hala mellett rengeteg egysejtű, édesvízi szivacs - köztük az endogén balatoni szivacs -, rákok, kagylók, valamint a halak táplálékát is jelentő csípőszúnyogok és árvaszúnyogok is képviselik.

A Balaton vízgyűjtőn található 40 vízfolyásban eddig 37 halfaj előfordulását lehetett bizonyítani. Ezek állománya tehát a tóhoz mérve igen gazdag (a Balatonból rendszeresen 15–17 faj kerül elő). A vízfolyások többsége erős humán befolyás alatt áll. A vízgyűjtő halastavai számos, a patakok halfaunájába nem illő, természetes állapotban elő nem forduló fajjal „gazdagítják” a vízgyűjtő halállományát (kínai razbóra, amur, busa-félék, szivárványos pisztráng, tükörponty, ezüstkárász, naphal). A nem honos fajok közül ki kell emelnünk a kínai növényevő fajokat (busák, amur), melyeknek elsősorban a somogyi oldalon található halastavakból kiszabaduló egyedei folyamatos utánpótlást biztosítanak a balatoni busa és amur állományoknak.

A tó vízgyűjtőjében a kutatóknak egy új halfaj, az amuri géb (Perccottus glenii) előfordulását sikerült igazolniuk. A Magyarországon mindeddig csupán a Tisza vízgyűjtőjéből ismert halfaj megjelenése azonban nem jó hír. Az igen agresszív inváziós halfaj komoly veszélyt jelenthet néhány őshonos faj populációjára. Természetvédelmi szempontból különösen nagy kihívást jelent a hazai fauna egyik legértékesebb tagjának, a lápi póc (Umbra krameri) állományának védelme az amuri géb gradációjától. Ezért komoly aggodalomra adhat okot az amuri géb megjelenése a Kis-Balatonba torkolló Marótvölgyi-vízfolyásban, amelynek alsó szakaszán a lápi póc jelentős állománya található.

Fő halfajták:

Searchtool right.svg Lásd még: Balatoni halfajok listája

Fő madárfajták:

Vidékére jellemző állat és növényvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vízben és közvetlen közelében több mint 1200 állatfaj él. Az e vidéken fellelhető erdőkben az óriás énekes kabóca, a rézsikló, a holló, az erdei szürkebegy és a fenyvescinege mellett a gímszarvas ugyanúgy megfigyelhető, mint a róka és a dámszarvas. Igazi ritkaságnak számít a kerecsensólyom. A tó rendkívül gazdag növényvilágára jellemző, hogy a molyhos és cseres-tölgyes erdőségek a legelterjedtebbek, amelyeket sok helyütt telepített fenyőerdők váltanak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park címernövénye, a lisztes kankalin mellett több más pompás szirmú virág is honos itt, ilyen a tavaszi hérics, a fekete kökörcsin és a citromillatú nagyezerjófű.[11]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton már az őskorban jelentékeny szerepet játszhatott, azonban sem Hérodotosz, sem Strabón, sem Ptolemaiosz nem említi. A római írók már gyakrabban emlékeznek róla, mivel Ptolemaiosz kora után másfél évszázaddal Galerius császár azt (valószínűleg csak mocsaras partjait) lecsapoltatta, hogy területét művelés alá vehesse. A római írók Peiso és Pelso név alatt említik, mely nevet azonban a Fertőre is alkalmaztak. A Balaton ősi művelődési és halászati jelentőségét számos lelet bizonyítja: így a Vörs melletti pogányvár, a tihanyi csúcshegyi és óvári, valamint a zánkai pogányvárak, továbbá a zamárdi, a fajszi, az alsógulácsi a Keszthely és Szentmiklós közti, a kővágóörsi, a tihanyi és zánkai tumulusok, s számos őskori temető, köztük különösen a keszthelyi (dobogói) avar sírmező. Egy római felirat szerint pedig már hajózás is folyt rajta. Annyi bizonyos, hogy a tó a történelmi időben alakját változtatta.

A 19. század végéig a Balatonon élénkebb élet még nem fejlődött. Egyes fürdők és nyaralóhelyek (Balatonfüred, Siófok, Balatonalmádi, Révfülöp) ekkortájt virágzásnak indultak ugyan, de egészben véve - talán Füredet és Siófokot kivéve - sehol nem lehetett megtalálni a kor igényeinek megfelelő viszonyokat. A Balaton parti nyaralóhelyek legnagyobb része a legszerényebb igényeket is alig elégítette ki; a szőlők elpusztultával kopárrá vált a vidék nagy része, erdő még Balatonfüreden is alig volt. Az egész parton nem fejlődött valamire való város s a pompás víztükör a közlekedés szempontjából teljesen parlagon hevert. 1847-től járt ugyan gőzhajó a Balatonon, sőt az 1890-es években megindult a gőzhajó közlekedés a siófok-füredi vonalon kívül Badacsonytomajra, Almádira és Boglárról Révfülöpre, azonban élénkebb közlekedés nem volt, kereskedelmi forgalom pedig nem létezett. Ekkortájt a halászaton kívül egyedül a fürdőzés és nyaralás tekintetéből volt a Balatonnak némi jelentősége; turistaforgalom azonban a kedvezőtlen közlekedési viszonyoknál fogva nem fejlődött ki. A Balaton-vidéki 3 megye ugyan azoniglan többízben alakított Balaton-egyesületet, de teljesen eredménytelenül. Fő vasúti vonala a kevéssé érdekes déli partot futotta be, míg az északi partnak nem volt vasútja. A szőlőművelés pusztulásával a nép is egyik fő kereseti ágát vesztette el, s ipar és kereskedelem teljes híján mindinkább elszegényedett.

A Balaton környéke igazán a 20. században indult fejlődésnek, amiben az iparosodás is fontos szerepet játszott. Ekkor kezdtek megjelenni az első komolyabb magánvillák a part mentén és a korszerűbb nyaralók is. A fürdőélet, a nyaralókultúra főleg az 1960-as években alakult ki, ekkor rengeteg különböző nyaraló, üdülő és szálló épült a part menti településeken, és ekkor indult meg a vendéglátói létesítmények fejlődése is. Sok vállalat, szervezet és intézmény saját üdülőket is létesített, de ugyanígy jött létre a Zánkai Úttörőtábor is gyerekek részére. A pártállam is létesített üdülőt a Balatonon, az egyik Balatonőszödön található, a másik, nagyobb, komfortosabb Balatonaligán létesült. Ezekben az üdülőkben a párt legfőbb vezetői és hozzátartozói nyaralhattak. Az 1970-es és 1980-as években egyre több nyugati, főleg német turista is megfordult a Balatonnál, mert számukra könnyen és olcsón elérhető nyaralási lehetőséget nyújtott. Ekkor élték virágkorát a „Zimmer Frei” (németül: szoba kiadó) feliratokkal, táblákkal dekorált magánnyaralók, amiknek tulajdonosai külföldieket szobáztattak, hogy így tegyenek szert pluszbevételre. Mások ugyanezért büfét, lángossütőt, vagy más szolgáltatói vállalkozást üzemeltettek. A rendszerváltás után is a nyaralás, üdülés maradt a Balaton meghatározó szerepköre, ahova hosszabb-rövidebb időre jönnek nyaralni és fürdőzni az emberek. Ennek megfelelően a Balaton főleg jó időben, illetve a nyári hónapokban számíthat magas látogatottságra.

A Balaton környéke

A magyar úszósport szülőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar úszósport megteremtése Szekrényessy Kálmán (1846-1923) első magyar úszónk, első magyar sportlap alapítónk és első Balaton-átúszónk nevéhez kötődik. Szekrényessy Kálmán 1880. augusztus 29-én végrehajtott Siófok-Balatonfüred közötti Balaton-átúszásában az utókor a magyar úszósport születésnapját ünnepeli, mely nagy hazai és nemzetközi elismerést váltott ki. Szekrényessy Kálmán nevéhez számos hazai sportág meghonosítása köthető (többek között a görkorcsolya, de kerékpár szavunk megalkotóját is benne tisztelhetjük). 1879-től számos balatoni úszó, kajak, és vitorlásversenyt szervezett a tóra, sőt a Balaton mellett rendszeres léghajós repülő kirándulásokat is biztosított, hisz Zeppelin barátjaként az első magyar léghajókonstruktőrünkként is ismertté vált. A Balatoni Egylet egyik alapítója és tevékeny résztvevőjeként fő céljának tartotta a balatoni úszó -és vizisport megteremtését. Hajós Alfréd felkészítőjeként egész életét a Balaton és az úszás népszerűsítésének szentelte, melyet jól példáz 1880-as első Balaton-átúszásáról vallott ars poeticája, mely füredi domborműves emléktábláján is olvasható: "Hazafias kötelességemnek tartottam e távúszást által a Balatont ösmertebbé tenni a hazai és külföldi kéjutazók előtt s a pólyájában szendergő hazai athletikát is emelni ezen úszás által." Életnagyságúnál nagyobb siófoki kőszobra egyéni teljesítményén és páratlan munkásságán túl mindenkit arra emlékeztet, hogy a világhírűvé vált magyar úszósport szülőhelye a Balaton.[12]

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton területén három megye – Somogy, Zala és Veszprém – osztozik.

A tó és környezete a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozik, amely összesen 179 települést fed le. Ez a működési területe az 1997-ben létrehozott, siófoki székhelyű Balaton Fejlesztési Tanácsnak, amely a régió fejlesztésével kapcsolatos feladatokat látja el.[13]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedéstörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Helka, a Kelén ikertestvéreként vas hajótestre, fa felépítménnyel készült és 1891. június 28-án került vízre, mint gőzhajó. Az 1964-es korszerűsítés után, a hajót 1980-ban kivonták a forgalomból, partra került és presszót alakítottak ki benne Balatonfüreden a főút mellett. 1994-ben a MAHART visszavásárolta, majd 1996-os felújítása után ismét forgalomba helyezte. Jelenleg egy állandó járású SKL motor van benne, irányváltós meghajtással, kormányszerkezete hidraulikus

A balatoni közlekedés történetéről az első ismert adatok a római korból származnak, hajókon vitték a követ Vörösberényből a Fenékpuszta területén fekvő építkezésekhez. Császárok is jártak a Balatonon, Tiberius pl. Badacsonyban járt, Galerius pedig Siófoknál zsilipet építtetett. A 17. században Evlija Cselebi török utazó írt a balatoni közlekedésről, 40-50 hajó vitte a kereskedőket és árucikkeiket a balatoni partok között. A 19. század első felében hajót alig-alig lehetett a tavon látni. John Paget angol utazó 1836-ban írta: " Angol embernek nehéz elképzelnie, hogy ilyen szép tó teljesen kihasználatlan legyen a kereskedelem és szórakozás számára. Egyetlen vitorlás kereskedő bárkát sem látni rajta. A magyaroknak nincs érzékük a hajózás iránt, folyóikat, tavaik olyanok, mintha befagytak volna". 1846-1910 között a Balatonon egy, 1910-ben négy gőzhajó bonyolította le a menetrendszerinti személyforgalmat. 1888-ban megalakult a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság. A balatoni közforgalmú hajóállomány 1936-1937-ben négy gőzösből, négy motoros hajóból és 14 motorcsónakból állt.

A vasúti forgalom 1861-ben indult meg a Balaton déli partján Buda és Nagykanizsa között a Déli Vasút jóvoltából. A tó északi partjának vasútját, illetve az erre csatlakozó veszprémi szárnyvonalat a MÁV 1907-1909 között építette meg a helyiérdekű vasutak szabványa szerint. Az 1930-as években az üdülőforgalom élénkítése céljából a MÁV ún. filléres gyorsvonatokat (Budapestről, Egerből, Esztergomból, Győrből, Pécsről, Szegedről, Székesfehérvárról, Szombathelyről) járatott a balatoni nyaralóhelyekre.

Közúton legfőképp az M7- es autópályán lehet megközelíteni, mely Budapestről sokáig éppen a Balatonig tartott, de a kétezres évek derekától már a horvát határig bővítették, ezért azóta a tó teljes déli partja megközelíthető az autópályán. Másik fontos közút a 7-es főút, mely szintén Budapestről indul ki, de számos egyéb főút fut még a tó környékén.

Közösségi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balatont vasúthálózat öleli körül, melyen a nyári főszezonban sűrűn járnak vonatok. A BAHART hajójárataival a Balaton minden nagyobb települése elérhető. A Balaton Mix a MÁV-START és a BAHART közös jegye, amely a tó körüli vasútvonalakon és a BAHART járatain az érvényességi időn belül korlátlan számú utazást tesz lehetővé.

további információ

A jegyek megvásárolhatók a vasútállomásokon és a kikötőkben.

Kerékpáros közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Balatoni kerékpárút

A Balaton a művészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aggházy Gyula: "Dodó" néhai Jánosi Ágoston püspök balatoni yachtja

A legnagyobb magyar tó a népdaloktól az irodalmon át a képzőművészetig egy sor műfaj témája lett.

A magyar festők az 1850-es évektől fedezték fel a tó szépségét. 2008 nyarán a keszthelyi Festetics-kastély kiállítótermében húsz 19. és 20. századi magyar festőművész, köztük Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza, Csók István, Egry József, Bernáth Aurél, Mikus Gyula, Brodszky Sándor, Telepy Károly, Iványi Grünwald Béla száz Balaton-képét mutatták be.[14]

Bujtor István színművész az általa kitalált és megformált filmbéli Ötvös Csöpi nyomozó karakterét is a Balatonra, Balatonfüredre helyezte, ahol Csöpi nyomoz és vitorlázik, mivel a színész maga is nagy kedvelője volt a tónak és a vitorlázásnak.

2008-ban készült el Papp Gábor Zsigmond Balaton retro című filmje ami a Balatonról szóló 60-as 70-es években készült kisfilmekből áll.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás (1846; hasonmás kiadás: 1983)
  • A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei (Magyar Földrajzi Társaság, 1897-1920, 32 kötet)
  • A Balaton kutatási eredményeinek összefoglalása - szerk Baranyi S., 1979
  • A Balaton kutatása és szabályozása - szerk Baranyi S., 1980
  • Lóczy Lajos: Amit a Balatonról tudni kell (1992)
  • Gertig Béla: A Balaton idegenforgalmának néhány jellemzője. Földrajzi Értesítő, 1980.
  • Frisnyák Zsuzsa: Utazás a Balaton körül. História 1999. 5-6. szám
  • Horváth Tibor: A balatoni közlekedés. Megyei és városi statisztikai értesítő, 1958. 2. szám
  • Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül. A balatoni utazás vége. Budapest, 2004.
  • Cholnoky Jenő: A Balaton jege (1907), A Balaton hidrológiája (1918).
  • A Pallas nagy lexikona
  • Pazynych V.G. Lake Balaton origin / Climate, ice, water, landscapes

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorama Balaton / Keszthely

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balaton témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szlovénul Blatno jezero, szlovákul Blatenské jazero.
  2. Somogy megye hivatalos oldala. (Hozzáférés: 2013. március 11.)
  3. Somogy megyei önkormányzat – kitüntetettek. (Hozzáférés: 2013. március 11.)
  4. A verseny hivatalos honlapja
  5. Siófok-Kiliti repülőtér honlapja
  6. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 148. o. ISBN 963-05-4568-3
  7. Balaton: már csak 48 centi a vízszint, elkezdik a kotrást
  8. A BLKI 2009. június 4-ei jelentése
  9. Lehet a Balatonban dugni, csak ne vegyék észre (magyar nyelven) (html). Velvet, 2011. június 18. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  10. Vízügyi honlap (magyar nyelven). BM Vízügyi Főigazgatóság. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
  11. Csodaszép Magyarország c. könyv - alcím: Hazánk legszebb tájai és látnivalói, Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 2005. ”Utazás a nagy tó körül” c. fejezet. 124. oldal.
  12. Szekrényessy Attila: A Balaton-átúszások története, Bp., 2005. ISBN 963 460 600 8 és Révai Új Lexikona 17. kötet 2006.
  13. Együtt a Balaton jövőjéért... (magyar nyelven). Balaton Fejlesztési Tanács. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
  14. Népszabadság, 2008. június 21., Boda András cikke