Thury Zoltán (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Thury Zoltán (egyértelműsítő lap).
Thury Zoltán
Élete
Született1870. március 7.
Kolozsvár
Elhunyt1906. augusztus 27. (36 évesen)
Budapest
Nemzetiségmagyar
SzüleiKöpe Lajos, Zudor Mária
HázastársaMarton Gizella
GyermekeiThury Lajos (1896-1989)
Thury Erzsébet (1899-1971)
Thury Zsuzsa (1901–1989)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)novella, színmű
Irodalmi irányzatkritikai realizmus
Első műveRegénymesék (1894)
Fontosabb műveiKatonák
A Wikimédia Commons tartalmaz Thury Zoltán témájú médiaállományokat.
Eredeti családneve Köpe volt.

Thury Zoltán (Kolozsvár, 1870. március 7. – Budapest, 1906. augusztus 27.[1]) író, újságíró. Eredeti családneve Köpe volt. Thury Lajos, Thury Erzsébet, Thury Zsuzsa apja. Bächer Iván dédapja.

Élete[szerkesztés]

Elszegényedett erdélyi család gyermeke. Ujfalussi Köpe Lajos honvédszázados fia volt, akit tízéves korában veszített el, anyja Zudor Klára. Gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után vándorszínészként járta az országot, de ezen a pályán nem boldogult. Egyidejűleg újságíróskodott előbb Petelei István Kolozsvár című lapjánál, majd 1891 nyarán Budapesten, őszén Szegeden, s 1892 végén Pécsen. Pécsről Budapestre költözött. Laptudósítóként 2 évet töltött Németországban, főleg Münchenben (1893-1895). Ezalatt orosz és lengyel emigránsokkal került kapcsolatba és tagja lett az ottani magyar festők Hollósy Simon köré tömörült csoportjának. Budapestre visszatérve élete végéig újságíró; előbb a Pesti Napló, majd a Budapesti Napló, végül a Nap szerkesztőségében dolgozott. A magyar kritikai realizmus egyik jelentős képviselője; írásaiban az elnyomott néposztályok keserű hangja szólal meg. Mint színműíró feltűnést keltett a tisztikar valóságos életét bemutató Katonák című darabjával, melynek bemutatása ellen a hadsereg vezetősége minden erővel tiltakozott.

Látása régóta romlott, szemidegsorvadása volt. Köhögéséből pedig az orvosok arra következtettek: tüdővészes. Nem érte meg a teljes megvakulást. Harminchat éves korában megölte a tüdővész. A Nyugat csak két évvel később indult el, de a Nyugat prózaírói az egyik legfőbb előharcosukat tisztelték benne.

Felesége Marton Gizella volt, lánya Thury Erzsébet Regina Klára volt, aki 1918. december 8-án házasságot kötött Bächer Károly magánhivatalnokkal, Bächer Móric és Jonas Szidónia fiával.[2]

Művei[szerkesztés]

  • Regénymesék (1894)
  • Tárcanovellák (1894)
  • Bolondok (1897)
  • Ulrich főhadnagy és egyéb történetek (1898)
  • Katonák (1898)
  • Urak és parasztok (1899) Online
  • Asszonyok (1900)
  • Egyszerű történetek (1901)
  • Útravaló (1901)
  • Kende Miklós végrendelete és egyéb történetek (1903)
  • Elbeszélések (1906)
  • Az ember, aki haza ballagott (1907)
  • Thury Zoltán összes művei (1908)[3][4] (Online változat)
    • I. kötet. Ketty és egyéb elbeszélések. (317 l.)
    • II. kötet. Emberhalál és egyéb elbeszélések. (308 l.)
    • III. kötet. A kapitány és egyéb elbeszélések. (317 l.)
    • IV. kötet. A sorompó és egyéb elbeszélések. (350 l.)
    • V. kötet. Színművek. (338 l.)
    • VI. kötet. Színművek, apróságok. (348 l.)
  • Előbb meg kell halni (1959)
  • Thury Zoltán: Útravaló – Benedek Elek: Testamentum (2004) ISBN 9638090553

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Halálesete bejegyezve Budapest III. ker. polgári akv. 575/1906. folyószám alatt.
  2. ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 600/1918. folyószám alatt.
  3. ↑ Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása tudományos folyóiratok repertóriumával, Budapest, 1917–1928 [1]
  4. ↑ [2]

Források[szerkesztés]

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? (Tárogató Könyvek) ISBN 9638607106
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Thury_Zoltán_(író)&oldid=25342267”