Budapesti Napló
A Budapesti Napló 1896-tól 1918-ig megjelent magyar időszaki lap, a liberális értelmiség újságja volt.
Története [szerkesztés]
Vészi József 1896-ban 18 munkatársával együtt kilépett a Pesti Napló szerkesztőségéből és Budapesti Napló címen új lapot indított. Főszerkesztőként ő jegyezte a lapot, a felelős szerkesztő Braun Izidor lett és maradt 1905-ig. A 18 munkatárs között volt két neves prózaíró: Papp Dániel és Thury Zoltán; valamint a modern hazai képzőművészet egyik jeles úttörője, a fiatal Lyka Károly is. Ő 1901 végéig maradt a lapnál, utána az 1902. újévkor indult Művészet című folyóiratot szerkesztette.
A Budapesti Napló népszerűségét friss stílusának és számos fiatal munkatársának köszönhette. 1898 végén lépett a belső munkatársak közé az akkor induló, csupán húsz éves Molnár Ferenc, akinek kivételes tehetségét Vészi József rögtön megérezte. Vészi József érdeme, hogy lapjában az induló Ady Endrének teret és helyet adott: a költő 1905 elejétől dolgozott a Budapesti Naplóba és végleg csak 1908-ban hagyta el, amikor a Nyugat megindult. 1906 nyarától a huszonegy éves Kosztolányi Dezső is belső munkatársként dolgozott.
Kabos Ede 1899-ben csatlakozott a laphoz. 1905-ben Vészi József országgyűlési képviselő és a sajtóiroda vezetője lett, ezért lemondott itteni posztjáról, de név nélkül továbbra is gyakran írt vezércikkeket; helyette 1905 végétől két évig Kabos Ede volt a főszerkesztő; 1907 végén megvált a laptól. 1906-1907-ben Szabad Gondolat címmel kétoldalas tudományos melléklete is megjelent a lapnak, szerkesztette dr. Madzsar József.
1907 fordulópontot jelentett: a lapot Pályi Ede vette át és egyesítette korábbi saját lapjával, a Magyar Szóval. A híres munkatársak elhagyták a lapot, amelynek színvonala ezután erősen visszaesett. Ennek ellenére végleg csak 1918 júliusában szűnt meg.
Ismert munkatársai [szerkesztés]
- Ady Endre egyéves párizsi útja után csatlakozott a laphoz, mely mintegy 500 írását jelentette meg.
- Bíró Lajos
- Braun Sándor
- Kabos Ede
- Molnár Ferenc
- Papp Dániel
Forrás [szerkesztés]
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 245. o. ISBN 963-05-6410-6
- Lengyel Géza. Magyar újságmágnások. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó, 124–150., 188. o (1963) Irodalomtörténeti füzetek 41. szám.

