Vészi József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vészi József
Születési neve Weiss József
Született 1858. november 6.
Arad
Elhunyt 1940. január 23. (81 évesen)
Budapest, magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Vészi Margit
Foglalkozása író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő
Díjak Corvin-koszorú (1930)

Vészi József (szül. Weiss József[1] Arad, 1858. november 6.Budapest, 1940. január 23.)[2] magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Vészi Margit apja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Weisz Gyula és Guttmann Anna fiaként született. Aradon végezte gimnáziumi tanulmányait; Budapesten az egyetem bölcsészeti fakultásán filozófiai, irodalmi és nyelvészeti tanulmányokat folytatott. Első irodalmi kísérletei lírai versek, amelyek előkelő szépirodalmi lapjainkban, majd két kötetben (A bánat dalaiból (1879) és La Traviata, dalok egy tévedt nőhöz (1881)) jelentek meg. 1877 után folyamatosan újságírással foglalkozott. 15 éven át a hazai német nyelvű sajtónak volt munkása; ez idő java részét a Pester Lloydnál töltötte, amelynek vezércikk- és tárcaírója volt. Az egyházpolitikai küzdelmek idején a heves publicisztikai harcokból vezető rész jutott ki neki. 1894 elején a Pesti Napló élére került. Főszerkesztői állásától 1896 őszén megvált - 16 munkatársával együtt-, hogy megalapítsa a Budapesti Naplót, amelynek főszerkesztője lett. 1899-1905 között országgyűlési képviselő, 1905-ben a miniszterelnökségi sajtóiroda főnökének és miniszteri tanácsosnak nevezték ki. 1906-ban Berlinben szerkesztette a Jung ungarn című folyóiratot. 1911-től a Budapester Presse-t alapította és szerkesztette. Vészi udvari tanácsos és egyidőben elnöke volt a Budapesti Újságírók Egyesületének. 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki. Neje Keményfi Franciska ("Ferike")[3] volt.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Életképek Horváth Ádámról. alexandrakonyveshaz.hu. (Hozzáférés: 2013. december 15.)
  2. Halálesete bejegyezve a Budapest VI. ker. állami halotti akv. 89/1940. folyószáma alatt.
  3. Gyermekei házasságakor mint édesanya Ferike utónévvel volt anyakönyvezve.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Életrajza az 1901-1906-os országgyűlés almanachjában
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.