Horváth Ádám (rendező)

Horváth Ádám
A 80. születésnapon
Született	Budapest 1930. június 4. (82 éves)
Nemzetisége	magyar,
Házastársa	Csűrös Karola (1966-)
Foglalkozása	rendező, egyetemi tanár
Fontosabb munkái	Szomszédok (1987–1999)
Díjak	Balázs Béla-díj I. fokozat (1970) Érdemes művész (1978) Erkel Ferenc-díj (1985) SZOT-díj (1988) Kiváló Művész (1990) Kossuth-díj (2007)
Kitüntetései	A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002)
Horváth Ádám az IMDb-n Horváth Ádám a PORT.hu-n

Az Örömváros jelvénye

Horváth Ádám (Budapest, 1930. június 4. –) Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar tévérendező, egyetemi tanár, a Gaudiopolisban – Örömváros – kikiáltott Gyermekköztársaság első kultuszminisztere, Érdemes- és Kiváló Művész.

Műfajteremtő, a magyar televíziózás történetének meghatározó művésze. A tévéjátékoktól a hangversenyek képernyőre viteléig szinte minden televíziós műfaj kialakításában úttörő szerepet vállalt. Emlékezetes élő közvetítések, mint például Nagy Imre és mártírtársai temetésének vezető rendezője volt.

A magyar televíziózás érdekében – az egyéni, művészi, alkotó munkát háttérbe szorítva – többször vállalt vezető funkciót. Jelentős szerepe van a televíziós oktatás kialakításában, szakemberek nevelésében is.

Életpályája

Agrobiológusnak készült. 1948-1949 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt. 1952-1956 között a Honvéd Művészegyüttes énekkari tagja és karvezetője volt. 1957-ben külsősként került az induló televízióhoz Apáthi Imre aszisztenseként. 1958-tól a Magyar Televízió munkatársa. 1959-től már rendezőként tevékenykedett. 1961-ben került főiskolára, Máriássy Félix tanítványaként 1965-ben diplomázott. 1966-ban a BBC Training Cours hallgatója volt. 1967-től a Magyar Televízió művészeti főosztályának vezető rendezője. 1968-ban RAI ösztöndíjas Rómában. 1994-1995 között a Magyar Televízió elnöke volt.

A főiskolán 1968 óta tanít. 1983 óta egyetemi tanár, 1994-2002 között rektorhelyettes, 2005 óta emiritus professzor.

Családja

Szülei: Horváth Zoltán és Molnár Márta; nevelőapja Sárközi György (költő). Nővére Horváth Eszter (Lukin Eszter). Féltestvére Sárközi Mátyás Londonban élő író. Nagyapja a világhírű író, Molnár Ferenc. 1966-ban házasságot kötött Csűrös Karola színésznővel, aki a második felesége lett. Két gyermeke az első házasságából született: Péter (1955-2001) és Veronika (1959). A háború után, öccsével együtt a Sztehlo Gábor által alapított Gaudiopolisba (Örömváros) kerül. A "Gyermekköztársaság" kikiáltásakor kultuszminiszteri tárcát kap, a Keveházi László által vezetett kormányban.

Szakmai jellemzés

SzínhLex

„	Rendkívül sokoldalú, szinte minden műfajban alkot: híradót, dokumentumfilmet, riportot, portréfilmet, tvj.-ot, balettet, zenés játékot, operát egyaránt. Rendezésének fő erénye sajátosan televíziós látásmódja, sokféleségében is jellegzetes intellektuális témaválasztása, az értelmezés átgondoltsága, a hangulatteremtő erő, a pontos kidolgozottság.	”

MTV Archívum

„	Szinte minden televíziós műfajban dolgozott. Rendezett híradót, dokumentumfilmet, riportot, tévédrámát, balettet, zenés játékot, operát, kabarét. Számos zenei sorozat, koncertközvetítés, vetélkedő fűződik a nevéhez. A magyar televíziózásban meghonosította a teleregény műfaját (Szomszédok)	”

Válogatás rendezéseiből

Tévéjátékok Murray Schisgal: A gépírók (1967) Csurka István: A ló is ember (1968) Rónay György: Éjszakai vendég (1968) Bencsik Imre: Az írnok kálváriája (1968) Kolozsvári Grandpierre Emil: Kolozsvári est - mai módra (1969) Fejes Endre: Élő Klára (1970) Stoppard: Szabad, mint a madár (1971) Heltai Jenő: Kiskirályok (1972) Henkel: Csőmázolók (1974) Görgey Gábor: Nem lőnek, csak fúj a szél (1975) Molnár Ferenc: Valaki (1976) Molnár Ferenc: A farkas (1981) Fényes Szabolcs-Feydeau-Szenes Iván: Osztrigás Mici (1983) Márai Sándor: Az alibi (1993) Sorozatok Nemeskürty István: Széchenyi napjai (1985) Szomszédok (1987–1999) Életképek (2004–) Portré műsorok, összeállítások Székely Mihály (1963) Heltai est (1966) Kun Zsuzsa (1967) Orosz Adél - Róna Viktor (1967) Hunyady-est (1968) A mesterdalnokok Simándy József (1969) Budapesti állatkert - Molnár Ferenc est (1970) Egy óra - három arc. Darvas Lili (1972) Markó Iván (1975) Dózsa Imre (1980) Rácz Aladár (1986) Seregi László (1989) In memoriam dr. Kulka Frigyes (1989) Isaac Stern végre Budapesten (1991)

Zenés műsorok, tévéjátékok Kodály Zoltán: Háry János (1962) Donizetti: A csengó (1966) Kodály Zoltán: Budavári te Deum Bartók Béla: A fából faragott királyfi (1970) Hidas Frigyes-Seregi László: A cédrus (1977) Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus (1977) Verdi: Rigoletto (1987) Sorozatok Zenélő órák (1964–1967) Budapesti Zenei Hetek Beethoven sorozata (1964-1969) Bach: Brandenburgi versenyek (1996) Kabarék, szórakoztató műsorok Szilveszter (1963, 1965), 1970, 1993 Hofi Géza műsorok Rózsa Sándor paródia (1971) Még mindig aktuális (1976) Kutatjuk a közvéleményt (1977) Építem a csatornámat (1980) Temetném a munkát (1984) A szomjas magyar - koncert alkoholisták javára (1985) Szilveszter 1991 Nevetni kell ennyi az egész (1994) Himnusz 1983 nyarán a Hősök terén új tévéfelvétel készült. A 200 tagú kórust és a rádiózenekart Ferencsik János vezényelte.

Elismerései

• Szocialista Kultúráért
• Kiváló Munkáért
• TV kritikusok életmű-díja (1990)
• a Magyar Televízió Örökös Tagja (2004)
• Többszörös MTV nívó díjas

Nemzetközi díjak

• 1971-Sorrento: Ezüst szirén-díj: Bartók Béla: A fából faragott királyfi
• 1977-Prága: A zenés drámai művek legjobb tévéváltozatáért járó díj: Hidas Frigyes–Seregi László: Csontváry (balettfilm)

Származása

Horváth Ádám családfája

Horváth Ádám (Budapest, 1930. jún. 4.) tévérendező, egyetemi tanár	Apja: Horváth Zoltán (Budapest, 1900. okt. 25.— Budapest, 1967. nov. 15.) újságíró, műfordító, történész	Apai nagyapja: n.a.	Apai nagyapai dédapja: n.a.
			Apai nagyapai dédanyja: n.a.
		Apai nagyanyja: n.a.	Apai nagyanyai dédapja: n.a.
			Apai nagyanyai dédanyja: n.a.
	Anyja: Molnár Márta (Budapest, 1907. márc. 21.— Budapest, 1966. aug. 8.) szerkesztő, ifjúsági író, műfordító	Anyai nagyapja: Molnár Ferenc (Budapest, 1878. jan. 12.— New York, 1952. ápr. 1.) író	Anyai nagyapai dédapja: dr. Neumann Mór
			Anyai nagyapai dédanyja: Wallfisch Jozefa
		Anyai nagyanyja: Vészi Margit (Budapest, 1885. ápr. 27.— Palma de Mallorca, 1961. júl. 11.) újságíró	Anyai nagyanyai dédapja: Vészi József (Arad, 1858. nov. 6.— Budapest, 1940. jan. 23.) író, újságíró, szerkesztő
			Anyai nagyanyai dédanyja: Keményfi Ferike

Források

• MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
• Ki kicsoda? Kossuth könyvkiadó - (1981) ISBN 963091832 3
• Tévékönyv 1985

További információk

• MTV Arcképcsarnok
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
• A magyar televíziózás műfajai
• Molnár Ferencről
• Európai utas: Sárközi Márta
• Interaktív Filmkatalógus
• Emlékezés Sztehlo Gáborra és a Gaudiopolisra
• 168 óra: A Gaudiopolisról