Spilák Klára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Spilák Klára
Gálos Mihály Samu felvétele
Gálos Mihály Samu felvétele
Született1965. október 26. (58 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaNagy Bálint
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1988)
Színészi pályafutása
Híres szerepeiEmmike
Kisváros
A Wikimédia Commons tartalmaz Spilák Klára témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Spilák Klára (Budapest, 1965. október 26.[1] –) magyar színésznő, szinkronszínész, műsorvezető és sajtóreferens.

Életpályája[szerkesztés]

Már gyermekkorában színésznőnek készült. 1988-ban elvégezte a Színművészeti Főiskolát – ahová második próbálkozásra vették fel. Egy évadot töltött a József Attila Színházban, kettőt-kettőt Pécsett és Zalaegerszegen (1992–1994),[2] majd abbahagyta a színházi munkát – bár 2006 körül rövid ideig újra játszott független társulatoknál, így a Táp Színházban, egy kétszereplős darabban Czukor Balázzsal, illetve a Sirály nevű helyen alternatív színházi előadásban. Egy komoly baleset után az 1990-es évek közepén Budapestre költözött. Ezután tévében és újságíróként, sajtófőnökként is dolgozott. A szinkronszínészi munkásságát ezek mellett is folytatta.[3][4][5][6]

1995-ben a Kispest TV-ben Harasztÿ István az Egy kispesti művész című műsorának szerkesztő-riportere,[7] majd a Magyar Televízió egyik szerkesztője lett, ahol több műsor, mint például a Nap-tévé, a RÉS (Rövid, Érdekes, Sikeres), a gyerekeknek szóló Repeta, illetve a Mélyvíz közreműködője (szerkesztő, riporter, műsorvezető is) volt.[8][9] 2004–2005-ben az ATV Szem­le című kulturális magazinjának, majd a Hatos csatornán a Szerdán, Estidőben, valamint a Spílerek című magazinműsorok szerkesztője-műsorvezetője volt.[5]

A 2000-es évektől dolgozott több mint 10 évig a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) sajtóreferenseként, később pedig a West Balkán szórakozóhelyen létrehozott független színház igazgatójaként is.[5][6]

2015–2017 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem kommunikációs, majd 2018–2020 között a művészeti menedzsment irodájának vezetője, közben pedig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET, a 2016. december 31-én megszűnt Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának jogutódja[10]) kommunikációs referense volt.[11][12][13][14][15]

2020-ban elnyerte a New York-i The Short Film Awards legjobb női mellékszereplőjének járó díját, a Rosanics Patrik diplomamunkájaként készült Kimaradt körök című filmben nyújtott alakításáért. 2021-ben A tanár című sorozat negyedik évadjában is megjelent, valamint a Barátok köztben is felbukkant.[16][6]

Magánélete[szerkesztés]

Férje Nagy Bálint építész volt, akitől elvált. Három gyermekük született, így egy lány és két fiú édesanyja: Ilka Janka (1996) 2020-ban vágóként végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Soma Miksa (2000) és Milán (2002).[9][17][18][19]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • The The Short Film Awards (The SOFIES) – legjobb női mellékszereplő (Kimaradt körök, 2020)[20]

Színészi szerepei[szerkesztés]

Színházi szerepek[szerkesztés]

Színház- és Filmművészeti Főiskola
Ódry Színpad
Nemzeti Színház
József Attila Színház
Strucc Színház
Pécsi Nemzeti Színház
  • 1990. október 12.: Orton – Szegvári: Amit a lakáj látott/ Geraldine Barcley[30]
  • 1990. december 21.: Szép – Puskás: Vőlegény/ Duci[31]
  • 1991. március 16.: Williams – Szegvári: A tetovált rózsa/ Estelle Hohengarten[32]
  • 1991. október 11.: Shakespeare – Lengyel : Szentivánéji álom/ Hyppolita, amazonkirálynő[33]
Pécsi Nyár
  • 1991. április 8.: Eörsi – Bagossy: Sírkő és kakaó/Piti Lajosné (szerepkettőzés)[34]
Pécsi Nyári Színházi Esték
Békés Megyei Jókai Színház
  • 1992. március 20.: Háy – Vas-Zoltán: Appassionata/ Brigitta (szerepkettőzés)[36]
Hevesi Sándor Színház
Erdei Színház
  • 1993. július 1.: Bibbiena – Merő: Calandria/ Szolgáló[41]
  • 1994. július 7.: Heltai – Merő: A néma levente/ Zilia Duca, nemes olasz hölgy[42]
Kőszegi Várszínház
  • 1995. július 20.: Beaumarchais – Merő: Figaro házassága/ Suzanne, a grófnő első komornája, Figaro jegyese[43]


Filmszerepek[szerkesztés]

Szinkronszerepei[szerkesztés]

Film szinkronszerepei[szerkesztés]

Sorozat szinkronszerepei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ OSZMI
  2. ↑ 'Spilák Klára'. zalaszam.hu. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  3. ↑ 'Az élet megoldja magát - Interjú Spilák Klárával'. szinhaz.hu. [2017. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  4. ↑ Spilák Klára - Carrie Bradshaw, Epizód Magazin (letaydora.hu/sajto) - 2004.
  5. ↑ a b c Flaisz János: Spilák Klára 55 éves, deszkavizio.hu - 2020. október 26.
  6. ↑ a b c Szabó B. Eszter: A nagy döntéseimet soha nem bántam meg - Interjú Spilák Klárával, art7.hu - 2021. jan. 26.
  7. ↑ Haraszty Édeske - Sajtó, filmek, bibliográfia Haraszty István Édeske honlapja (hozzáférés: 2021. ápr. 18.)
  8. ↑ Mi történt velük azóta...? - Nyári találkozás egykori egerszegi színészekkel — egy bemutató kapcsán, Zalai Hírlap51. évfolyam 176. szám, 1995. július 29. (arcanum.hu)
  9. ↑ a b 'Így néz ki Spilák Klára, Sarah Jessica Parker hangja'. femina.hu. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  10. ↑ Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Archiválva 2021. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, nka.hu (hozzáférés: 2021. ápr. 18.)
  11. ↑ http://szfe.hu, SZFE -: Színház- és Filmművészeti Egyetem | Megvan a döntés az SZFE új arculatáról (hu-HU nyelven). szfe.hu. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
  12. ↑ http://szfe.hu, SZFE -: Színház- és Filmművészeti Egyetem | Kapcsolat (hu-HU nyelven). szfe.hu. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
  13. ↑ A nagy döntéseimet soha nem bántam meg (angol nyelven). art7, 2021. január 26. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
  14. ↑ Malik Andrea: “Az a célom, hogy megint olyan sorállás legyen a jegyekért, mint régen volt” – interjú Spilák Klárával. deszkavizio.hu, 2019. július 19.
  15. ↑ Emberi Erőforrás Támogatáskezelő NKA Igazgatósága 2018. évi beszámolója. online.nka.hu. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
  16. ↑ Színház Online: A legjobb női mellékszereplőnek díját kapta Spilák Klára New Yorkban, szemle.hu - 2020. november 26.
  17. ↑ életrajz. www.nagybalint.hu. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
  18. ↑ Violetta, Orbán: A 3 gyerekes magyar színésznő váratlanul költözött el férjétől (magyar nyelven). www.femina.hu, 2013. június 18. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
  19. ↑ Nagy Bálint és Spilák Klára gyermekeikkel - Visszaemlékezések. www.visszaemlekezesek.hu. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
  20. ↑ 2020 SOFIE Award WINNERS Archiválva 2021. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, theshortfilmawards.com
  21. ↑ A Windsori víg nők. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  22. ↑ Három nővér. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 23.)
  23. ↑ Mizantróp. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  24. ↑ Michael Bennett emlékére. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2016. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  25. ↑ István, a király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  26. ↑ Tüzet viszek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2016. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  27. ↑ Szerelmi gyászmise. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2016. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  28. ↑ Még ma. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2016. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  29. ↑ Csak úgy, mint otthon. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2016. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  30. ↑ Amit a lakáj látott. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2016. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  31. ↑ Vőlegény. Magyar Nemzeti Digitális Archívum. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  32. ↑ A tetovált rózsa. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  33. ↑ Szentivánéji álom. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2017. január 24.)[halott link]
  34. ↑ Sírkő és kakaó. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2017. január 24.)[halott link]
  35. ↑ Színezüst csehó. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2017. január 24.)[halott link]
  36. ↑ Appassionata. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  37. ↑ Idelenn. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  38. ↑ Mágnás Miska. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2017. január 26.)[halott link]
  39. ↑ Trisztán. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 26.)
  40. ↑ Temetés. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2017. január 27.)[halott link]
  41. ↑ Calandria. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2017. január 27.)[halott link]
  42. ↑ A néma levente. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2017. január 27.)[halott link]
  43. ↑ Figaro házassága. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Spilák_Klára&oldid=26803674”