Kerényi Imre (Csopak, 1943. szeptember 28. –) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, egyetemi tanár, politikus, publicista, Érdemes és Kiváló művész. A Bubik István-díj kuratóriumának tagja.
Szülei: Kerényi László és Börzsey Ilona. 1966-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán. 1966–1978 között a Madách Színház rendezője volt. 1968 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1978–1980 között a Szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője volt. 1980–1983 között a Népszínház, 1983–1989 között pedig a Nemzeti Színház rendezője volt. 1988 óta egyetemi tanár. 1989–2004 között a Madách Színház igazgató-művészeti vezetője. 1990-ben az MDF országgyűlési képviselő jelöltje volt. 1994–1997 között a Magyar Színházművészek Szövetségének, 1997–2001 között pedig a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt. 2006-tól az V. kerületi City TV Kft. felügyelőbizottságának elnöke (Fidesz MPSZ/Jobbik Magyarországért Mozgalom).
1970 óta nős, felesége Felkai Anikó. Két lánya van; Kerényi Kriszta Júlia (1978) és Kerényi Katalin Ilona (1988)
|
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1980-ban oklevelet szerzett hallgatói |
|
| Színészek |
|
|
| Operett, musical színészek |
|
|
| Színházrendezők |
|
|
| Filmvágók |
|
|
| Filmszínészek |
|
|
|
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1984-ben oklevelet szerzett hallgatói |
|
| Színészek |
|
|
| Színházrendezők |
|
|
| Film- és televízió rendezők |
|
|
| Film- és televízió operatőrök |
|
|
| Gyártásszervezők |
|
|
| Filmvágók |
|
|
|
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1988-ban oklevelet szerzett hallgatói |
|
| Színészek |
|
|
| Színházrendezők |
|
|
| Dramaturgok |
|
|
| Kameraman |
|
|
| Adásrendezők |
|
|
| Színházelmélet |
|
|
| Film- és televízió operatőrök |
|
|
| Filmvágók |
|
|
|
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1992-ben oklevelet szerzett hallgatói |
|
| Színészek |
|
|
| Színházrendezők |
|
|
| Dramaturgok |
|
|
| TV operatőrök |
|
|
| TV szerkesztő-rendezők |
|
|
| Mozgóképelmélet |
|
|
|
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1996-ban oklevelet szerzett hallgatói |
|
| Színészek |
|
|
| Film- és televízió producerek |
|
|
| Film- és televízió operatőrök |
|
|
| Film- és televízió rendezők |
|
|
| Film- és televízió vágók |
|
|
Riport-, dokumentum-, ismeretterjesztő-,
interaktív multimédia és reklámfilm rendezők |
|
|
Riport-, dokumentum-, ismeretterjesztő-,
interaktív multimédia és reklámfilm operatőrök |
|
|
|
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 2000-ben oklevelet szerzett hallgatói |
|
| Színészek |
|
|
| Színházrendezők |
|
|
| Színháztudomány |
|
|
| Színházelmélet |
|
|
|
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2005-ben oklevelet szerzett hallgatói |
|
| Színészek |
|
|
| Színészek (Operett, musical) |
|
|
Drámapedagógusok
(levelező szak) |
|
|
| Koreográfusok |
|
|
| Film- és televízió rendezők |
|
|
| Film- és televízió operatőrök |
|
|
| Színháztudomány |
|
|
| Adásrendezők |
|
|
| Operatőrök |
|
|
| Adásrendezők - TV-műsorszerkesztők |
|
|
|
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2009-ben oklevelet szerzett hallgatói |
|
| Színészek |
|
|
| Zenés színész |
|
|
Drámapedagógusok
(levelező) |
|
|
| Televízió műsorvezetők, rendezők |
|
|
| Mozgóképtudomány |
|
|
| Színháztudomány |
|
|
| Gyártásszervezők |
|
|
| Film- és televízió vágók |
|
|
Politikai pályafutását a pártállami MSZMP-ben kezdte[1]. 1990-ben már az MDF országgyűlési képviselő-jelöltje volt. Csurka Istvánnal szembenállt, óvott a „szélsőjobboldali veszélytől” és részt vett az MSZP és az SZDSZ által is támogatott Demokratikus Charta sétáiban.
A későbbi években a Fideszes események szervezésében vett részt.[2]
Publicistaként is részt vesz a közéletben. A kétezres évek elején önállóan vezetett, Szerintem című szatirikus politikai magazint vezetett a köztelevízióban; ez jegyzetszerű monológokból állt, amelyekben a napi politikai eseményeket kommentálta, gúnyolva politikai ellenfeleit. A műsor 2004. október 27-ig vasárnap esténként a Hír TV-n volt látható; a televízió akkor felálló új műsorstruktúrájába nem fért bele az alkotók szerint „elegánsan kritikus”, a kormányzat lépéseit maró gúnnyal kommentáló véleményműsor. 2005 októberétől a DVTV (Demokrata Videó Televízió) korongján látható a műsor.
A magyar sajtó 2005–2006-ban kiterjedten foglalkozott politikai tartalmú beszédeivel, nyilatkozataival, Kerényi szerint túlzásokkal, szenzációhajhászással és a torzításokkal telve, szavait szándékosan eltorzítva, az általa bírált személyek azonban „méltóságukat megsértő stílusa” miatt több becsületsértési pert is indítottak ellene.
2011-ben az új alkotmányt népszerűsíteni hivatott festményekkel kapcsolatos akciója kapott éles kritikákat.[3]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 121.[4]
- Brecht: Kivétel és szabály (1964)
- Cousin: Fekete opera (1965)
- Shaw: Caesar és Cleopatra (1966)
- Tarbay Ede: Hét szem mazsola (1966)
- Williams: Amíg összeszoknak (1966)
- Gáli József: A tűz balladája (1967)
- Scarnicci-Tarabusi: Kaviár és lencse (1967, 1994)
- Cooper: Az utolsó mohikán (1967)
- Hubay Miklós: Nero játszik - a fenevad hét komédiája (1968)
- Szép Ernő: Lila ákác (1968)
- Sarkadi Imre: A próféta (1968)
- Hubay Miklós: Antipygmalion (1968)
- Keroul-Barré: Léni néni (1969, 2002)
- Szép Ernő: Azra (1969)
- Tolsztoj: Rakéta (1969)
- Fejes Endre: Vonó Ignác (1969)
- Scribe: Sakk-matt (1970)
- Weiss: Makinpot úr, avagy miként hajtják belőle az ő nyavalyáit (1970)
- Görgey Gábor: Noé (1970)
- Thomas: Charley nénje (1970, 1990)
- Lovászy-Róna: Robin Hood (1970)
- Gribojedov: Az ész bajjal jár (1970)
- Görgey Gábor: Cápák a kertben (1971)
- Aldobolyi Nagy György: Svejk a hátországban (1971)
- Schmidt: Te, meg én (1971)
- Tamási Áron: Énekes madár (1971, 1973, 1987)
- Vészi Endre: A hosszú előszoba (1972)
- Schönthan: A szabin nők elrablása (1972)
- Shaw: Candida (1972)
- Szirmai Albert: Mágnás Miska (1972)
- Gershe: A pillangók szabadok (1972)
- Csenki Imre: Cigányok (1973)
- Shaw: Brassbound kapitány megtérése (1973)
- Tamási Áron: Csalóka szivárvány (1974)
- Weill: Mahagonny (1974)
- Gilbert: A házasságszédelgő (1974)
- Csehov: Cseresznyéskert (1974)
- Millar: Abelard és Heloise (1974)
- Karinthy Ferenc: Hetvenes évek (1975)
- Bródy Sándor: Mátyás király házasít (1975)
- Bródy Sándor: Lajos király válik (1975)
- Bródy Sándor: A fejedelem (1975)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1976)
- Gyurkovics Tibor: Isten nem szerencsejátékos (1976)
- William Shakespeare: Tévedések vígjátéka (1977)
- Brecht: Mahagonny tündöklése és bukása (1978)
- Tolsztoj: Legenda a lóról (1978)
- Bernstein: Candide, avagy az optimizmus (1979)
- Leigh: La Mancha lovagja (1979)
- Vörösmarty Mihály: Julius Caesar (1979)
- Priestley: Veszélyes forduló (1980)
- Ödön von Horváth: A végítélet napja (1981)
- Balogh–Kerényi: Csíksomlyói passió (1981, 1987, 1994, 2001)
- Kocsis István: Jászai Mari - A megkoszorúzott (1982)
- Kocsis István: Árva Bethlen Kata - Az újrakezdő (1982)
- Zilahy Lajos: Fatornyok (1982)
- Schubert-Berté: Három a kislány (1982)
|
|
|
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1966-ban oklevelet szerzett hallgatói |
|
| Színészek |
|
|
| Színházrendezők |
|
|
Csopak
