Kerényi Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerényi Imre
Bíró Ildikó és Kerényi Imre 2011.JPG
Kerényi Imre Bíró Ildikó társaságában
Születéskori neve Kerényi Imre
Született 1943. szeptember 28. (70 éves)
Csopak
Nemzetisége magyar
Házastársa Felkai Anikó (1970–)
Foglalkozása rendező, színházigazgató, egyetemi tanár, politikus
Díjak Jászai Mari-díj (1977)
Érdemes művész (1981)
Magyar Művészetért-díj (1988)
Kiváló művész (1989)
Budapestért-díj (1999)
Kossuth-díj (2002)

Kerényi Imre az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Kerényi Imre (Csopak, 1943. szeptember 28. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, egyetemi tanár, politikus, publicista, érdemes és kiváló művész. A Bubik István-díj kuratóriumának tagja. Jelenleg „a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott”.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei: Kerényi László és Börzsey Ilona. 1966-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán. 1966–1978 között a Madách Színház rendezője volt. 1968 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1978–1980 között a Szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője volt. 1980–1983 között a Népszínház, 1983–1989 között pedig a Nemzeti Színház rendezője volt. 1988 óta egyetemi tanár. 1989–2004 között a Madách Színház igazgató-művészeti vezetője. Korábban az MSZMP tagja, 1990-ben az MDF országgyűlési képviselő jelöltje volt. 1994–1997 között a Magyar Színházművészek Szövetségének, 1997–2001 között pedig a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt. 2006-tól az V. kerületi City TV Kft. felügyelőbizottságának elnöke (Fidesz MPSZ/Jobbik Magyarországért Mozgalom).

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1970 óta nős, felesége Felkai Anikó. Két lánya van, Kerényi Kriszta Júlia (1978) és Kerényi Katalin Ilona (1988).

Politikai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerényi Imre - 2003.

Politikai pályafutását a pártállami MSZMP-ben kezdte[1]. 1990-ben már az MDF országgyűlési képviselő-jelöltje volt. Csurka Istvánnal szembenállt, óvott a „szélsőjobboldali veszélytől” és részt vett az MSZP és az SZDSZ által is támogatott Demokratikus Charta sétáiban.

A későbbi években a fideszes események szervezésében vett részt.[2]

Publicistaként is részt vesz a közéletben. A kétezres évek elején önállóan vezetett Szerintem című szatirikus politikai magazint a köztelevízióban; ez jegyzetszerű monológokból állt, amelyekben a napi politikai eseményeket kommentálta. A műsor 2004. október 27-ig vasárnap esténként a Hír TV-n volt látható; a televízió akkor felálló új műsorstruktúrájába nem fért bele az alkotók szerint „elegánsan kritikus”, a kormányzat lépéseit maró gúnnyal kommentáló véleményműsor. 2005 októberétől a DVTV (Demokrata Videó Televízió) korongján látható a műsor.

A magyar sajtó 2005–2006-ban kiterjedten foglalkozott politikai tartalmú beszédeivel, nyilatkozataival, Kerényi szerint túlzásokkal, szenzációhajhászással és a torzításokkal telve, szavait szándékosan eltorzítva, az általa bírált személyek azonban „méltóságukat megsértő stílusa” miatt több becsületsértési pert is indítottak ellene.

2011-ben az új alkotmányt népszerűsíteni hivatott festményekkel kapcsolatos akciója kapott éles kritikákat.[3]

2013-ban az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházat és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet illető kritikája miatt került a bal- és jobboldali sajtó kereszttüzébe.[4]

Színházi rendezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 121.[Mj. 1]

  • Brecht: Kivétel és szabály (1964)
  • Cousin: Fekete opera (1965)
  • Shaw: Caesar és Cleopatra (1966)
  • Tarbay Ede: Hét szem mazsola (1966)
  • Williams: Amíg összeszoknak (1966)
  • Gáli József: A tűz balladája (1967)
  • Scarnicci-Tarabusi: Kaviár és lencse (1967, 1994)
  • Cooper: Az utolsó mohikán (1967)
  • Hubay Miklós: Nero játszik - a fenevad hét komédiája (1968)
  • Szép Ernő: Lila ákác (1968)
  • Sarkadi Imre: A próféta (1968)
  • Hubay Miklós: Antipygmalion (1968)
  • Keroul-Barré: Léni néni (1969, 2002)
  • Szép Ernő: Azra (1969)
  • Tolsztoj: Rakéta (1969)
  • Fejes Endre: Vonó Ignác (1969)
  • Scribe: Sakk-matt (1970)
  • Weiss: Makinpot úr, avagy miként hajtják belőle az ő nyavalyáit (1970)
  • Görgey Gábor: Noé (1970)
  • Thomas: Charley nénje (1970, 1990)
  • Lovászy-Róna: Robin Hood (1970)
  • Gribojedov: Az ész bajjal jár (1970)
  • Görgey Gábor: Cápák a kertben (1971)
  • Aldobolyi Nagy György: Svejk a hátországban (1971)
  • Schmidt: Te, meg én (1971)
  • Tamási Áron: Énekes madár (1971, 1973, 1987)
  • Vészi Endre: A hosszú előszoba (1972)
  • Schönthan: A szabin nők elrablása (1972)
  • Shaw: Candida (1972)
  • Szirmai Albert: Mágnás Miska (1972)
  • Gershe: A pillangók szabadok (1972)
  • Csenki Imre: Cigányok (1973)
  • Shaw: Brassbound kapitány megtérése (1973)
  • Tamási Áron: Csalóka szivárvány (1974)
  • Weill: Mahagonny (1974)
  • Gilbert: A házasságszédelgő (1974)
  • Csehov: Cseresznyéskert (1974)
  • Millar: Abelard és Heloise (1974)
  • Karinthy Ferenc: Hetvenes évek (1975)
  • Bródy Sándor: Mátyás király házasít (1975)
  • Bródy Sándor: Lajos király válik (1975)
  • Bródy Sándor: A fejedelem (1975)
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1976)
  • Gyurkovics Tibor: Isten nem szerencsejátékos (1976)
  • William Shakespeare: Tévedések vígjátéka (1977)
  • Brecht: Mahagonny tündöklése és bukása (1978)
  • Tolsztoj: Legenda a lóról (1978)
  • Bernstein: Candide, avagy az optimizmus (1979)
  • Leigh: La Mancha lovagja (1979)
  • Vörösmarty Mihály: Julius Caesar (1979)
  • Priestley: Veszélyes forduló (1980)
  • Ödön von Horváth: A végítélet napja (1981)
  • Balogh–Kerényi: Csíksomlyói passió (1981, 1987, 1994, 2001)[Mj. 2]
  • Kocsis István: Jászai Mari - A megkoszorúzott (1982)
  • Kocsis István: Árva Bethlen Kata - Az újrakezdő (1982)
  • Zilahy Lajos: Fatornyok (1982)
  • Schubert-Berté: Három a kislány (1982)

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csíksomlyói passió (Balogh Elemérrel, Helikon Kiadó, 1982)
  • Médiaegyensúly (2002)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2012. október 11-i lekérdezés
  2. Bemutató: Várszínház, 1981. november 15.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Boros, Károly: Kerényi Imre - rendező. Demokrata.hu, 2010. július 7. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
  2. Ki lesz a Kossuth tériek vezére?, Index.hu, 2006. szeptember 19.
  3. HVG.hu
  4. Össztűz a buzizó Kerényi Imrére – index.hu

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Kerényi Imre témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Imre témájú médiaállományokat.