Színész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korabeli ruhába öltözött színészek beszélgetnek a forgatás szünetében

A színész olyan személy, aki eljátszik egy szerepet egy művészeti produkcióban (mozifilmben, televízióban, színházban vagy rádióműsorban). A szerep eljátszása mellett a színész énekelhet, táncolhat, vagy dolgozhat szinkronszínészként is.

A színész rendszerint kitalált szereplőt játszik; létező emberekről szóló vagy létező embereket szerepeltető kitalált művekben alakíthat létező személyt is. Időnként saját magukat alakítják.

A színészet története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első feljegyzés színészről i. e. 534-ből származik (feltehetőleg november 23-áról, bár a naptárban azóta történt változások nehézzé teszik ennek pontos meghatározását), amikor a görög Theszpisz színpadra lépett a Dionüsziosz Színházban. Ő volt az első, aki szereplőként jelent meg egy műben. A színjátszás forradalmasította a történetek elmesélésének módját. Theszpisz fellépése előtt a történeteket dalban és táncban mondták vagy egyes szám harmadik személyben mesélték el, de senki nem bújt a szereplők bőrébe. Egy, a mai napig fennmaradt színházi legenda szerint Theszpisz még mindig létezik csintalan szellem formájában, és a színházi gondokat néha neki tulajdonítják.

A történelmi időkben a színészek rendszerint nem álltak a társadalmi megbecsülés magas fokán, a kora középkorban például a vándorszínész-társulatokat gyanakvással kezelték. A 20. században ez azonban nagyot változott, és a színészet is megbecsült művészeti ág lett. Ennek egyik oka az lehetett, hogy elérhetőbbé vált a film, mint szórakozási lehetőség, és ezzel emelkedett a filmsztárok társadalmi helyzete.

A múltban csak férfiak lehettek színészek. Az ókorban és a középkorban szégyenteljesnek számított, ha egy nő színpadra lép, és ez egészen a 17. századig így volt, mikor Velencében megtört ez a hagyomány. William Shakespeare idejében a női szerepeket fiatalemberek vagy fiúk játszották, bár némi bizonyíték van rá, hogy magukat férfinak álcázó nők is felléptek.

Ellenkező neműeket játszó színészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fiatal fiúk szerepét gyakran nők játsszák, például Pán Péter szerepét gyakran osztják nőre. Színházban gyakrabban előfordul, hogy felnőtt alakít gyereket, mint filmen. Ez alól a rajzfilmek jelentenek kivételt, ahol a fiú szereplők hangját gyakran adják nők, például a The Simpsons -ban. Az operában rengeteg nadrágszerep van, amelyet hagyományosan nők adnak elő, főleg mezzoszopránok, például Jancsi a Jancsi és Juliskában és Cherubino a Figaro házassságában.

A kis lord első filmváltozatában Mary Pickford játszotta a főszerepet. Linda Hunt megkapta a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat a The Year of Living Dangerously című filmért, amiben férfit alakított.

A komikus hatást, melyet az ellenkező neműt játszó színész kivált, gyakran használják vígjátékokban, színházban és filmen egyaránt. Shakespeare legtöbb komédiájában előfordul hasonló. Dustin Hoffman és Robin Williams is nagy sikert arattak olyan filmekkel, amelyben nőnek öltöztek. Szintén híres Tony Curtis és Jack Lemmon filmje, a Van, aki forrón szereti, amelyben nőnek öltöztek, hogy elmeneküljenek a gengszterek elől.

Kínában ez nagyon sokáig tradíció volt, nők nem állhattak színpadra.

A színjátszás technikái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A színészek egész sor technikát alkalmaznak, melyeket tanulás és tapasztalat útján tökéletesítettek. Ezek közül néhány:

  1. A hang használata az érzelmek közvetítésében. Ezt úgy éri el, hogy helyes légzéssel, a kiejtésre ügyelve figyel a hangsúlyozásra.
  2. Gesztusok használata a szavak kiegészítésére és hangsúlyozására

Shakespeare valószínűleg a korabeli színjátszási stílusról és technikákról írt, amikor ezeket a szavakat adta Hamlet szájába:

Szavald a beszédet, kérlek, amint én ejtém előtted: lebegve a nyelven; mert ha oly teli szájjal mondod, mint sok szinész, akár a város dobosa kiáltná ki verseimet. Ne is fűrészeld nagyon a levegőt kezeddel, így; hanem jártasd egészen finomul: mert a szenvedély valódi zuhataga, szélvésze, s mondhatnám forgószele közepett is bizonyos mérsékletre kell törekedned és szert tenned, mi annak simaságot adjon. Ó, a lelkem facsarodik belé, ha egy tagbaszakadt, parókás fejű fickót hallok, hogyan tépi foszlánnyá, csupa rongyokká, a szenvedélyt, csakhogy a földszint állók füleit megrepessze, kiknek legnagyobb részét semmi egyéb nem érdekli, mint kimagyarázhatatlan némajáték és zaj. Én az ilyen fickót megcsapatnám, amiért a dühöncöt is túlozza és heródesebb Heródesnél. Kerüld azt, kérlek.

Csakhogy aztán fölötte jámbor se légy, hanem menj saját ép érzésed vezérlete után. Illeszd a cselekvényt a szóhoz, a szót a cselekvényhez, különösen figyelve arra, hogy a természet szerénységét által ne hágd: mert minden olyas túlzott dolog távol esik a színjáték céljától, melynek föladata most és eleitől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a természetnek; hogy felmutassa az erénynek önábrázatát, a gúnynak önnön képét, és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát. No már, ha ezt túlozza valaki, vagy innen marad, bár az avatlant megnevetteti, a hozzáértőt csak bosszanthatja; pedig ez egynek ítélete, azt meg kell adnod, többet nyom egy egész színház másokénál. Ó, vannak színészek, én is láttam játszani – s hallottam dicsérve másoktól, nagyon pedig – kik, Isten bűnül ne vegye, se keresztény, se pogány, se általában ember hangejtését, taghordozását nem bírva követni; úgy megdölyfösködtek, úgy megordítoztak, hogy azt gondolám, a természet valamely napszámosa csinált embereket, de nem csinálta jól, oly veszettül utánozták az emberi nemet.

Vessétek le egészen! No meg, aki köztetek a bohócot játssza, ne mondjon többet, mint írva van neki; mert vannak azok közt is, kik magok nevetnek, hogy egy csapat bárgyú néző utánok nevessen; ha szinte a darabnak éppen valamely fontos mozzanata forog is fent. Ez gyalázatosság, és igen nyomorú becsvágyra mutat a bohóc részéről, ki e fogással él. Menjetek, készüljetek.

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Színész témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Színész témájú médiaállományokat.