Magyar Televízió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Televízió Nonprofit Zrt.
Magyar Televízió.png
Jelmondat: Játékban vagyunk
Adatok
Indult Tényleges:
1957. február 23.,
Hivatalos:
1957. május 1.
Társaság Magyar Televízió Zrt.
Tulajdonos

Közszolgálati Közalapítvány Vezérigazgató: Medveczky Balázs

Gazdasági vezérigazgató-helyettes: Adamik Ágnes

Szolgáltatási vezérigazgató-helyettes: Dobos Menyhért
Ország Magyarország
Székhely 1037 Budapest,
Kunigunda útja 64.
Társadók M1, M2, M2 gyerekcsatorna, M3, M3D,
Vétel
Földi sugárzás
Antenna Hungária (8/41)
Antenna Digital
MinDigTV
Műholdas vétel
Astra 1KR
Eurobird 9A (M2)
Amos 1
UPC Direct
DigiTV
Hello HD
T-Home Sat TV
Kábeles vétel
UPC
T-Home Kábel TV
Fibernet
DigiKábel
TvNetWork
TVnet
PARISAT
Catel TV
PR Telecom
Pick-Up
IPTV
T-Home
TVnet
InviTV
Externet
Interware
Hivatalos oldal

A Magyar Televízió magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény, amely jelenleg három televíziós csatornát működtet: az M1-et, az M2-t, és a 2013. december 20-án indult M3 retrócsatornát. A harmadik csatorna elődje (M3D) kísérleti jelleggel működött, adásai 2012. június 25-én kezdődtek és a 2012. évi nyári olimpiai játékok záróünnepségéig tartottak.

„A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) önálló jogi személy, elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek »A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról« szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (médiatörvény) szerint rögzített feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltatók szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, az elsőként filmszínházban való bemutatásra szánt filmalkotások és a kortárs zeneművek támogatása, az Archívum és egyéb vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése.”

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az indulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Megszületett az elvi döntés: 1952 februárjában a Minisztertanács hozzájárulását adta, miszerint párthatározatban mondják ki, hogy hazánkban 1954. május 1-jéig meg kell indítani a televíziózást. A műszaki végrehajtás a Magyar Postára hárul. A Posta az év végén létrehozta a Televízió Vállalatot, szervezésével Baczynsky Istvánt bízták meg.
  • Szünetjel: hangeffekt vibrafonnal. A képen belülről kifelé növekvő körök voltak láthatóak.[1][2] A muzsika az „Elindultam szép hazámból” dallamát idéző kombináció volt. A kép és hang azt az érzetet keltették, hogy egymással szinkronban vannak.
Abban az időben a képtartalom és a szinkronjelek nem voltak tökéletesen elválaszthatóak (a fehér oldalon a képjel belelóghatott a kèpszinkronjelbe); ez a szünetjel időnként képszinkron hibát okozott – és szemrontónak is ítélték, ezért megszüntették, és később monoszkópot használtak helyette.
  • A műsorok felelőse: 1955-ben a Magyar Rádióban létrehozták a Televíziós Osztályt, amely a műsorok műszaki elkészítésére volt hivatott, míg a műsor sugárzása a Magyar Posta feladatkörébe tartozott, ennek kapcsán alakult meg a Magyar Posta Kísérleti Intézete.
  • Az első próbaadást a Gyáli úti postakísérleti állomásról sugározták, 1954-ben.
  • 1954. december 16-án kerül sor a próbaadásra a Posta Kísérleti Intézett Gyáli úti épületéből. Ugyanonnan, ahonnan 30 évvel korábban az első rádióadást indították. Az adás az ORION-gyárban fogható, 4 km távolságra.
  • A második próba-adás 1955 júniusában a Szabadság hegyen, az egykori Hargita Szálló melletti, a Magyar Posta Kísérleti Intézete állományában volt épületre a Távvezetéképítő Vállalat felszereltette az első adóantennát és hamarosan megkezdődhetett a próbaadás. A képernyőn megjelent a Mágnás Miska című film részlete, utána a Magyar Filmhíradó képsorai, végezetül az első bemondónő, Mednyánszky Ági kedvelt színésznő, a Mágnás Miska női főszereplője is egyben, mind a 15 nézővel közölte, hogy: a Magyar Televízió kísérleti adását látják.
  • 1955-ben pedig megépül az első, 60 méteres Széchenyi-hegyi torony.
  • 1956 tavaszán a Magyar Posta Kísérleti Intézete három felvevőkamerát készített a Javítóüzem és a Televízió Vállalat közreműködésével
  • Tévékészülékek gyártása: A kőbányai Orion Gyárban kezdődtek meg - ezzel párhuzamosan - az első vevőkészülékek tervezési munkái, és 1956-ra már a nullszéria gyártása is lezajlott.
  • Elindul a rendszeres próbaadás sugárzása: megindultak az első kísérleti televíziós adások, még 1957. február 23-án, a kiépült 1 kW Széchenyi-hegyi adóberendezés segítségével, és így elkezdődhettek az első műsorkísérletek is a stúdiókban.
  • Tőzsdepalota: A televíziónak nagy volt a helyigénye, így első munkahelyként, az 1948 óta felfüggesztett működésű Magyar Tőzsde, akkoriban eléggé kihasználatlan épületének egy részét, tágas, nagy terű helyiségeit kapta meg a Szabadság téren, majd az épületet idővel teljesen birtokba vette, s az 2009-ig volt az MTV székháza.
Tamási Eszter
  • Első stúdió: A későbbi kettes stúdió lett az első kiépített munkahelyiség, később azonos felszereltséggel innen sugározták sokáig az ABLAK műsorát. Berendezései szovjet dokumentáció alapján készültek el, a Mechanikai Laboratóriumban.
  • Nemzetközi adásláncban: 1956 végére kiépült a két műsort sugárzó adóhálózati rendszer is, amelyet mikrohullámú műsortovábbító lánc kötött össze, a közben folyamatosan bővülő stúdiók egy részével és a szomszédos országokkal egyaránt.
  • Az első mozgóstúdió: még 1956-ban beszerezték az első mozgó, gépkocsira épített stúdiót is.

Az elsők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Molnár Margit televíziós riporter, műsorvezető
  • Hangmérnökök: Farkas Irén (1958), Mócsi Lászlóné (1958)
  • Műszaki munkatársak: Alföldi György (1956), Faragó Zoltán (1957), Forgó Mihály, Dr. (1955), Forgó Mihályné, Dr. (1955), Gallai Gáborné (1957), Gyökér András (1956), Horváth Miklós (1957), Istvánfi Sándor (1956), Kerpel Róbert (1957), Koreny János (1956) , Lévay Jenő (1955), Mócsi László (1957), Sági Gáspár (1957), Südi Nándor Gábor (1957), Vozák László (1956), Zánkay Dénes (1957)
  • Operatőrök:[3] Butskó György (1957), Czóbel Anna (1958), Kocsis Sándor (1957), Mezei István (1956), Mestyán Tibor (1957), Nagy József (1957), Novákovits András (1957), Sík Igor (1957), Török Vidor (1956), Varga Vilmos (1957), Janovics Sándor (1963)[4]
  • Rendezők: Apáthi Imre (1958, az első főrendező-művészeti vezető), Bednai Nándor (Az első tévé rendező, elvileg a főiskola elvégzése, 1953 óta.), Eck T. Imre (1957), Horváth Ádám (1957), Katkics Ilona (1956), Mahrer Emil (1956), B: Megyeri Gabriella (1957), Mihályfi Imre (1957), Nemere László (1957), Novákovits András (1957), Szőnyi G. Sándor (1957), Zsurzs Éva (1957)-(Várkonyi Zoltánnal közösen jegyezte az első tévéjátékot)
  • Szerkesztő-riporterek: Balogh Mária (1957), Bán János (1957), Búzáné Fábri Éva (1957), Horváth Győző (1957), Kelemen Endre (1956), Kovalik Károly (1957), Kovács Béla (1957), Kukk György (1957), Kulcsár István (1957, állandó külsős), Márványi György (1957), Matúz Józsefné (1957), Megyeri Károly (az első státuszos riporter, a Fórum műsor egyik alapítója), Rockenbauer Pál (1956), Szepesi György (Az első élő sportközvetítés riportere 1957-ben, állandó külsős)

Megindult a rendszeres adás: 1957. május 1.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1957. május 1. Elindul a magyar televíziózás. Az első tévéközvetítés a május 1-jei felvonulásról. A helyszínt karszalagos munkásőrök biztosították, vonulás közben lehetett csak fényképezni, megállni tilos volt. A – Sztálin-szobor talapzatából lett – tribün előtti fotó készítése csak a hivatásos fényképészek, a sajtó számára volt engedélyezve

Hivatalosan az intézmény 1957. május 1-jével kezdte meg működését, amikor a május elsejei ünnepségekről sugárzott műsort.

Nem hivatalosan pedig 1957. február 23-án kezdődött meg a műsorszolgáltatás, a korábban elindított próbaadások innentől fogva „élesben” mentek. Ez az idő szinte napról napra megmutatta a gyakorlatban felmerülő problémákat, és az azokra adott válaszok állandó fejlődést biztosítottak a hivatalos megindulásig. Az elektronikus berendezések, eszközök fejlesztésével, beszerzésével egyidőben megindult a filmtechnikai bázis kiépítése is. A külső felvételeket akkoriban kézi kamerák híján 16 mm filmfelvevővel készültek, így szükség volt a hozzárendelt laboratóriumok, vágóasztalok, szinkronstúdiók, mozifilm-letapogató berendezések – amelyek segítségével sugározni lehetett eleinte a 16, később a 35 mm-es filmfelvételeket képernyőre – beszerzésére, elhelyezésére, működtetésére.

Az MTV-székház főlépcsője

A technikai kiépítés és adássugárzás meggyorsítása, az egyenes adások megindulása kapott némi politikai hátszelet, amikor 1957. május 1-jén, az újonnan vásárolt közvetítőkocsival és négy kitelepített kamerával élő közvetítést adtak külső helyszínről, a május 1-jei nagygyűlésről, és benne az 1956-os forradalom leverése óta először a nyilvánosság elé lépő Kádár János ünnepi beszédéről. Kádárt tanácsadói lebeszélték a május 1-jei tömegfelvonulás megtartásáról, félve az októberi zavargások újraéledésétől, de Kádár személyes döntése volt a rendezvény megtartása, bár az 1957 februárjában létrehozott Munkásőrség fokozott készültségben állt, így erre az első kültéri közvetítésre, az MRT adásainak megkezdésére még fokozottabb figyelem irányult, nemzetközi értelemben véve is. Magyarország politikailag elszigetelődött, a forradalom véres leveretése okán, az ENSZ főtitkár asztalán a Magyar-ügy megtárgyalásának iratai várakoztak. Kádár pedig a legkorszerűbb technikával kívánta demonstrálni az ország és a világ felé, hogy ura a helyzetnek, Magyarországon nyugalom van. A műsorsugárzás rendben lezajlott. A Magyar Rádió és Televízió innentől fogva megkezdte állandó és rendszeres műsorsugárzását. A kezdet dátuma azonban, a készülékekkel rendelkezők igen alacsony száma miatt inkább elvi jelentőséggel bírt. Az adótornyok eleinte pusztán a főváros, és idővel néhány nagyobb megyeszékhelyre történő műsorszórásra voltak alkalmasak.

Kezdeti működésrend[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1957 tavaszától fogva heti három adásnap volt, amelyből két napon filmet, egy napon pedig színházi előadást vagy sportműsort sugároztak, az előírásoknak megfelelően. Az első színházi közvetítés az operaház Bánk bán előadása volt.
  • 1957. június 2. megindult a TV-Híradó őse, a Televízió Képes Híradója címen.
  • Közben kiépült a Bojtár utcában a „gyártási ház” és a járműtelep.
  • Eleve televíziónak épített épület a Tőzsdepalota helyett: Tervek születtek a tőzsde épületét elhagyva, egy önálló budapesti tévéközpontra is, de ezt anyagi okokból kifolyólag egyszer sem tudták megvalósítani. Eredeti tervek szerint a Bécsi út fölött, az Arany-hegyen épült volna fel az objektum, amely tervpályázatra nagyszerű tervek is érkeztek.[5]
  • 1957. december 31. – az első Szilveszteri Tévéműsor, rendezői: Horváth Tivadar és Várkonyi Zoltán
  • A rendszeres műsorok megindulásával párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetett az államapparátus, a nagy tömegű televíziógyártásra, a televíziózás széles körű elterjesztésére, amelyeknek, voltak teljesítendő földi sugárzási feltételei is, átjátszók kiépítése távolabbi vidékek felé.
  • Később lett a héten négy (1958), majd öt adásnap (1960), 1987-ig (!) hat napon át volt műsor (hétfő volt az adásszüneti nap, ekkor került például a Rádiókabaré hétfői „főműsoridőbe”), csak 1987-től lett teljes az adáshét, a változások előszeleként.

További fejlődés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A televízió új székháza Óbudán, a Kunigunda útja 64. szám alatt

Műholdas sugárzás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az M2 műsorát 1997-től, a földi műsorszórás megszűnésétől kezdve műholdon sugározták. 1997-től 2006 októberéig az Eutelsat Hot Bird 3, 2006 októberétől 2009. október 3-ig az Eutelsat Hot Bird 8 műholdon sugározta. Ma az Eutelsat 9A műholdról érhető el az adás SD és HD minőségben.

A Magyar Televízió elnökei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hankiss Elemér három éven át igazgatta az intézményt

A technika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Központi határozatra már 1956 tavaszától kísérleti adások voltak Budapesten, keddi és pénteki napokon. Október 23-a keddre esett, aznap az adás elmaradt.

1957. február 23-án a Széchenyi-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Megérkezett az első PYE-közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.

Ebben az időszakban kiemelt fontosságú volt a munkásság politikai és kulturális műveltsége, leginkább Pécs környékén, ahol szén- és uránbányászat folyt. Párt- és kormányzati utasításra Pécsett kellett kiépíteni a második magyar televíziós adót. A feladattal a Posta Kísérleti Intézet munkatársát, Molnár Jánost bízták meg. Az adó rendelkezésre állott ugyan, de arra senki nem gondolt, hogy hogyan jut el a műsor Pécsre. Az ötvenes években alkalmazott rézkábelek erre a célra teljesen alkalmatlanok voltak (a rádióműsorok továbbítására persze megfeleltek). Molnár ekkor megvizsgálta annak lehetőségét, hogy vevőkészüléket telepít a helyszínen, és annak a jelét továbbítja az adóra. Ám ez is lehetetlennek bizonyult: a budapesti adó horizontja csak Dunaföldvárig ért. Az akkori gazdasági helyzetben reménytelen volt átjátszó állomást építeni, vagy vásárolni (az első adókat a Szovjetunióból vásároltuk). A vételhez elképesztő méretű parabola vevőantennára lett volna szükség. Molnárnak ekkor ragyogó ötlete támadt: talált a Mecsekben egy olyan völgyet, vízmosást, amely részben parabolid formájú volt. Ennek a völgynek volt egy pontja, ahol ki lehetett szűrni az új adótól származó zavarjeleket, és kellő erősséggel fogni lehetett a budapesti adó jelét. A budapesti és a pécsi adó frekvenciája közel volt egymáshoz, és a rendkívül nagy jel–zaj-arány miatt a pécsi adó alsó oldalsávjának jelei zavarták volna Budapest vételét. Ezt úgy küszöbölték ki, hogy a vevőt egy kisebb facsoport mögé helyezték, amely kellőképpen árnyékolta a pécsi adó sugárzását. Ezt a jelet használták fel a mecseki adó modulálásának céljára. [7] A pécsi adó 1958-tól az OIRT 2-es csatornán, az 59,25 MHz-en működött, ezt később az RTL-klub kapta meg.

1972 ugrásszerű fejlődést hozott: munkába állt az NSZK-ban gyártott - PAL-rendszerű - új, színes közvetítőkocsi és a 760 négyzetméteres, öt kamerával működő IV. stúdió. (A bonyolultabb, de rosszabb francia SECAM-színrendszerre ezután konvertálták a kész jelet.) A világítást automatikusan vezérelt memóriaegységek irányították.

A Széchenyi hegyi adókat folyamatosan állították át digitális műsorszórásra. A történelmileg első adó frekvenciája (49,75 MHz) nem volt kompatibilis a CCIR szabványokkal ennek lekapcsolása 2011 augusztus elsején megtörtént.[8] A másik nagyadót (OIRT 41 csatorna) 2013. július 31-én kapcsolták le. Ezzel egyidőben két további frekvencia analóg sugárzása is megszűnt (OIRT 58 eredetileg a szovjet televízió műsorát sugározta, utána az MTM-SBS tv2-t; az OIRT 24 a Magyar Televízió második műsorát, ez az RTL Klub adója lett).

Telerecorder[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A képmagnó előtti korszakban csak úgy lehetett az élő műsort rögzíteni, hogy 16 mm-es kamerával filmszalagra vették a katódsugárcsövön megjelenő mozgóképet[9][10]. Ehhez igen nagy érzékenységű filmanyagra volt szükség. Az eredmény kissé fakó, meglehetősen szemcsés kép. A filmek tárolási nehézségei miatt néhány így rögzített filmen hosszanti karcolatok láthatóak.

A Televízió egyik legbecsesebb darabja Tímár József főszereplésével az Ügynök halála (1973). Ezt digitálisan felújították.[11]

Képmagnók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar televíziózás hőskorában szalagos képmagnókat használtak, elsősorban az Ampex által gyártott 2 colos videomagnókat (Ampex VR200, Ampex HS 100) szerezték be. Ezek mérete egy kétajtós szekrényét is meghaladta. Ezeket követte az 1 colos Sony, JVC-szalagos magnók, utána megjelentek az ún. Umatic illetve Beta rendszerű képrögzítők. Természetesen ma már a legmodernebb eszközöket használják és mindent digitálisan rögzítenek – DVD-re. 1999-óta Sony Digital Beta rendszerben rögzítik a műsorokat.

Kamerák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdetben fekete-fehér kamerákkal dolgoztak, súlyuk az állvánnyal együtt majdnem 200 kg volt, főleg angol berendezések szolgálták az operatőröket. A színes adást 1969-től még elektroncsöves Thomson kamerákkal készítették. Az 1980-as években néhány COCOM-listás eszközzel és 1996-ban a PAL rendszerre váltáskor korszerűnek számító Sony és Canon stúdiókamerákkal bővült a képrögzítő park.

Az ezredfordulóra egyre elhasználódottabbá vált technika az adásban fakó, zajos képet és tompa hangot eredményezett.
A pozitív változást a digitális átállás, valamint - végre - az átépített óbudai telepre történő, 2009-es átköltözés hozta el.

Műsorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Öveges József professzor 1958-tól volt a Magyar Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztője. Az adás 135 alkalommal volt műsoron. Bálint Ágnes 1958 és 1986 között dolgozott a Magyar Televíziónál. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban ő indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót. A Zsebtévé kifejezetten a kisgyermekek számára készült. Szereplői közül Móka Miki mellett mindenki számára emlékezetes a Hiszékeny Úr (Szuhay Balázs alakította), a Versmondó Lány, Furfangos Frigyes mester és természetesen Hakapeszi Maki, a majom. Szerepelt benne a Sebő együttes is, akik gyermekverseket zenésítettek meg. A műsor gyermekszereplői a Magyar Rádió és Televízió óvodásai voltak. Móka Mikit eredetileg Levente Péter, majd később Gyabronka József alakította. A bábokat Kemény Henrik animálta.

A Magyar Televízió emlékezetesebb műsorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kovács Kati

A Magyar Televízió székhelyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újragondolt Tőzsdepalota[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori székház légifotója

A Magyar Televízió korábbi központi épülete Budapest V. kerületében, a Szabadság tér 17. alatt található. Az épületet Alpár Ignác tervezte, eredetileg Tőzsdepalota volt. Az általa megálmodott, igen zegzugos épületet 1897 és 1907 között emelték. Mértani közepén található az Aula, amelyhez a főbejárat felől háromosztású lépcső vezet fel, mintegy két emelet magasságba. Az alagsorban volt a filmarchívum, a földszinten az épület üzemeléséért felelős osztályok működtek, míg fölsőbb emeleteken a műsorkészítéssel és műsorgyártással foglalkoztak.

Mivel az épületben nem volt elég hely, volt két kihelyezett stúdió is. A Széchenyi-hegyen a Hargita Stúdió, az átalakított óbudai zsinagógában pedig az V. stúdió működött. A Hargita stúdiót már jó ideje üzemen kívül helyezték, egyik funkciója az volt, hogy az MTV-székházban található stúdiók kiesése esetén legyen honnan műsort sugározni. Az Árpád híd budai hídfőjénél lévő zsinagóga-stúdió pedig mára gyakorlatilag csak felvételi helyiség, de még régen sem volt bekötve a Szabadság téri adáslebonyolító rendszerbe. Műemlék.

Az új székház Óbudán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az új gyártóbázis létrehozása mellett már több érv is szólt: egyrészt az épületet nem televízió működéséhez alakították ki, nem volt alkalmas műsorgyártásra, „nem felelt meg a 21. századi televíziózás szakmai és műszaki követelményeinek, valamint az intézmény hatékony működéséhez elengedhetetlenné vált a modern infrastruktúra megteremtése”. Ezért döntött egy modern gyártóbázis létrehozása mellett a Magyar Televízió vezetősége. Az új épületkomplexum építése 2007 nyarán kezdődött meg a televízió óbudai kirendeltségén, majd 2009 első félévében került sor a televízió költöztetésére. A hathónapos költözés 2009. június 30-án fejeződött be, és ezzel az MTV közel 52 év után végleges helyére került.

A költözés lezárását a nézők szeme előtt végezték el: 2009. június 26-án este Az este című műsor, majd 2009. június 28-án a Híradó is elköltözött a Tőzsdepalotából. Míg a búcsúzás perceit Az este – a műsor 6,5 év után búcsúzott a Szabadság tértől – a két meghívott vendéggel, Kertész Zsuzsával és Vitray Tamással zárta, addig a híradósok nevében D. Tóth Kriszta köszönt el. Ezzel a televízió összes műsora elköltözött a Kunigunda úti, új stúdiókomplexumba. A költözés utolsó mozzanataként 2009. július 24-én az adáslebonyolító rendszert is áttelepítették az új székházba. Ezzel a Szabadság tér 17. teljesen kiürült.[13]

2009. július 23-án a Szabadság téren a Magyar Televízió dolgozói és korábbi munkatársai elbúcsúztak a televízió épületétől. 2009. július 31-én Medveczky Balázs, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke ünnepélyes körülmények között átadta a Szabadság tér 17. kulcsait az ingatlan tulajdonosának, Michael Tippinnek.

A televízió dolgozói 2009. július 23 -án a Szabadság téren

A Magyar Televízió stúdiói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szabadság tér egykori stúdiói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1-es: a 2000-es évek közepén a stúdió teljesen leharcolt technikája helyett beleépítették az egykor nagyon modernnek számító 6-os stúdió berendezéseinek egy részét.
  • 2-es: Néhány éve a stúdió vezérlőjét szétszerelték, és mint önálló stúdió megszűnt, a nagyméretű stúdióhelyiségbe beköltözött a Híradó, amit a 3-as stúdió vezérlőjéből irányítottak. (Így gyakorlatilag a volt 2-es stúdió lett a 3-as)
  • 3-as: A költözésig innen vezérelték a Híradót.
  • 4-es: az épülettel szemben állva jobb oldalon volt található, a székházban fellelhető legnagyobb stúdió.
  • 5-ös: az említett zsinagógában berendezett stúdió volt.
  • 6-os: a 80-as évek végén építették a Híradó stúdiójának, berendezései még a 90-es évek közepén is igen színvonalasnak számítottak. Néhány éve szétszedték, majd újra összerakták, hogy virtuális stúdióként működjön. A költözéssel ez is megszűnt.
  • 7-es: kis utómunka stúdió volt. A berendezések elavulásával szétszedték ezt is.

Az új székház stúdiói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MTV 2009 júliusában végleg átköltözött a Tőzsdepalotából Óbudára, Kaszásdűlőre, a Bojtár utca és a Kunigunda útja sarkán 1987-1988 között épült telephelyre, ahol 2009-re öt stúdió épült ki. Itt a jövőben már digitális, HDTV-formátumú adásra is képes lesz a technika.

Az óbudai székházban öt új stúdiót alakítanak ki, egyelőre üzemszerűen négy működik, jórészt közvetítőkocsikkal helyettesített technikai berendezésekkel.

  • 1-es: az MTV óbudai bázisán található. Bérleti konstrukcióban többek között az RTL Klub Való Világ című valóságshow-jának első három szériáját itt készítették. A kereskedelmi televíziók indulása előtti egy-két évben a gyártóbázist gyakorlatilag alig használták valamire. Technikai helyiségének még nincsenek berendezései, ezért a műsorokat az udvaron álló, színes 10-es közvetítőkocsi szolgálja ki. Igény szerint 16:9 SD felbontású műsorokat készít, a közvetítőkocsiban ilyenkor a hagyományos (aranymetszésű) 4:3 letterbox képaránnyal dolgoznak.
  • 2-es: Ide költözött be indulásakor az RTL Klub egy időre. Technikai helyiség híján a Magyar Televízió legnagyobb, 1993-ban épített (a 2000-es évek közepén felújított), de máig legkorszerűbb közvetítőkocsija, a színes 12-es biztosítja a stúdió műszaki hátterét, vegyes felbontású üzemben.
  • 3-as: Technikai helyisége ennek sincs, ezért a Pécsről felrendelt színes 14-es közvetítőkocsi pótolja a vezérlőt. Igény szerint ez a stúdió is 16:9 SD felbontású műsorokat készít, és a közvetítőkocsiban – az 1-es stúdiókocsijához hasonlóan – ilyenkor 4:3 letterbox képaránnyal dolgoznak. 2012-ben nem üzemel.
  • 4-es: A Magyar Televízió hírstúdiója. Kiépítése 2010 tavaszára fejeződött be. Jelenleg a Magyar Televízió második legkorszerűbb stúdiója.
  • 5-ös: A Magyar Televízió legkorszerűbb, teljes egészében kiépített, digitális technikával felszerelt, virtuális ( BlueBox) stúdiója. A stúdió minden, jelenleg használatos felbontást kezel, képes 4:3 SD, 4:3 anamorf, 16:9 SD és 16:9 HD felbontású formátumban előállítani a műsorokat.

Regionális stúdiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MTV-nek az ország öt régiójában volt stúdiója. Ezekből regionális adásokat sugároztak és riportokat készítettek saját régiójukban. Az elkészített riportokat elküldték a Híradónak. Ezek a stúdiók megszűntek. A Révfülöpi "szabadtéri stúdió" nyaranta üzemel.

A stúdiókban gyártott műsorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1054 Budapest, Szabadság tér 17.

  • 1 -es: Innen közvetítették a Kultúrház című műsort, illetve a kettes program számos adását.
  • 2-es: Az Ablak c. műsor, illetve egyéb, politikai témájú műsorok is készültek. A Híradó is beköltözött ide, amelyet a hármas stúdióból irányítottak.
  • 3-as: Az Esti egyenleg, a Szabadság tér, valamint Telesportot sugározták innen.
  • 4-es: Először szórakoztató műsorok közvetítésére használták, később Az Este c. műsornak adott helyet.
  • 5-ös: nincs információ
  • 6-os: A Hét c. műsor otthona volt, de a Híradónak is helyet adott.
  • 7-es: A Rendőrségi híreket, illetve Gazdatévét láthatták innen a nézők.


1037 Budapest, Kunigunda útja 64.

  • 1-es: Rengeteg műsor készült itt, többek között a Csináljuk a fesztivált, a Friderikuszt, valamint A Dalt, illetve a TV fiatal tehetségeket felfedező műsorát, a P@dtársat keresünk c. műsor döntőjét, valamint a DTK - D. Tóth Kriszta Showt készítették itt.
  • 2-es: Régen itt készült a TV ügyvédje, az MM - A megoldások magazinja valamint a Szólás szabadsága. Jelenleg a Ma reggel, valamint a Nyelvőrző is itt készül. Utóbbinak az az érdekessége, hogy ez a Duna Televízió legrégebbi, máig futó műsora.
  • 3-as: Itt készült a Sztársáv c. műsor.
  • 4-es: Itt hírműsorokat gyártanak. A híradón és Az Estén kívül itt készül az Időjárás-jelentés is és a Hetedhét gyerekhíradó.
  • 5-ös: Korábban a Szempont című műsor itt készült, jelenleg ez a Kárpát Expressznek és a Telesport számos közvetítésének, valamint a határon túli műsoroknak helyet adó BlueBox stúdió.

A Magyar Televízió logója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg a Magyar Televízió egyes csatornájának logója egy fehér (fehér háttérben fekete) karika, mögötte középen egy függőleges piros vonallal, mellette „M1” felirattal. A kettes csatornának „M2” a felirata és két, szintén függőleges világoszöld vonalat tartalmaz. HD-adások alatt az M1 felirat alatt a HD szó is megjelenik szürke téglalapban. Ezeket a logókat csak HD-tartalom közvetítésekor használják, olyankor viszont az SD-csatornákon is ez látható. Az "ÉLŐ" felirat hasonlóan a magas felbontáshoz egy kisebb téglalapban jelenik meg, a csatornaazonosító fő színével megegyezően. Az M1 esetében pink, míg az M2-nél világoszöld.

Ünnepi alkalmakkor van ünnepi logója a Magyar Televíziónak, évente 6 alkalom (március 15., húsvét, augusztus 20., október 23., karácsony, szilveszter). 2007-ben, amikor 50 éves volt a Magyar Televízió, a május 1-jei hosszú hétvégén (április 28–29–30., május 1.) mind a 4 nap ünnepi logója volt az MTV-nek: „50 éve m1”, illetve „50 éve m2” (bár az még csak 36 éves volt). 2007 folyamán ezt a logót a naponta vetített Kisváros sorozatnál, illetve a nyár folyamán hétköznap délelőttönként vetített MTV Retró sorozatnál tették fel, emlékeztetve arra, hogy 50 éves a közszolgálati televízió.

2012. július 27-én, a XXX. nyári olimpiai játékok megnyitója alkalmából kapott az egész közmédia – az MTVA, a Magyar Távirati Iroda (MTI), a Magyar Televízió (MTV), a Duna Tv és a Magyar Rádió – egységes, új arculatot. Az arculat alapmotívumait a tűz, a víz, a levegő és a föld jelképrendszere adja, melynél mindegyik alapja a kör.[14]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az MTV kísérleti adása vége 1954 - YouTube. youtube.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
  2. Az MTV kísérleti adása 1954 Hajnóczy Lívia - YouTube. youtube.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
  3. MTV Arcképcsarnok. Operatőrök listája. mtv.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 13.)
  4. MTV Arcképcsarnok. Operatőrök. mtv.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 13.)
  5. A történeti összefoglaló Torday Alíz: Riport Kerpel Róberttel, az MTV első műszaki igazgatójával alapján készült. TTT könyvek RTV Bp., 1982
  6. 25 éves a Teletext
  7. Molnár, György. 70 év a Sándor utcában. 1928–1998. (A magyar rádiózás hőskora). Budapest: Ajtósi Dürer Kiadó Bt., 120. o. ISBN 9638314192 (1998) 
  8. Horváth Pál: A Budapest O1 adó lekapcsolása. Antenna Hungária, 2011. (Hozzáférés: 2013. július 28.)
  9. MTV Archívum.Telerecorder. tvarchivum.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 13.)
  10. NEMZETI SZÍNHÁZ - Az ügynök halála. mixed.doubles.tripod.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 13.) A közvetítést Zsurzs Éva vezette, rendezte: Marton Endre
  11. Az Ügynök halála máig leghíresebb előadásában ki játszotta az ügynök fivérét?. kvizklub.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 13.)
  12. 10 emlékezetes tévéműsor
  13. Népszabadság 2009. július 25., LXVII. év.f., 173/1. szám
  14. Új arculattal jelentkezik a közmédia
  15. Csata a Szabadság téren – ostrommal foglalták el az MTV-t, Index.hu, 2006. szeptember 19.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]