Munkásőrség
A munkásőrséghez hasonló szervezetek már 1956 előtt is léteztek a szocialista országokban részben a második világháborút lezáró békeszerződések kijátszására.
A munkásőrséget a levert 1956-os forradalom után, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 29-i határozatára hozták létre, amelynek kivonatát 1957 február 12-én tették közzé a KB Tájékoztatójában, és mint februári határozat lett ismertté. 1957 február 18-án adta ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásőrség megszervezéséről szóló 1957. évi 13. számú törvényerejű rendeletét. Ténylegesen „párthadseregként” (korabeli meghatározás) működött, közvetlenül az MSZMP-nek alárendelve, mint „fegyveres testület”. A kezdeti 20 000 tagból lassanként egy 60 000 fős testület lett. Habár soha nem vetették be, jelentős szerepe volt a „puha diktatúra” fenntartásában, a „belső ellenség” felkutatásában.
A munkásőrség szervezetileg a kerületi rendőrkapitányság alá volt rendelve, a tagok felvételéről azonban a pártbizottságok döntöttek.
A munkásőrség valószínűleg nem élvezte a pártvezetés korlátlan bizalmát, mivel ugyan a honvédség tartalék fegyvereivel felfegyverezték, azonban éles lőszert eleinte egyáltalán nem kapott.
Eredetlegendája az, hogy az „ellenforradalmi” események alatt a munkás-paraszt hatalmat megvédő munkások voltak az alapítótagok. Egyenruhájuk a korabeli sötétkék munkásruha volt. A jellegzetes „Lenin-sapka” azonban a legendák szerint nem szovjet, hanem kínai eredetű. A kínai vörösgárdisták viseltek hasonlót. Bár éles harci bevetésen nem vettek részt, de árvízvédelemben, állategészségügyi kordonok fenntartásában stb. aktívan részt vettek. Érdekesség, hogy nők is a tagjai lehettek, tisztesek pedig nem voltak, csak tisztek.
1989. október 31-én az ún. „négyigenes” népszavazáson a szavazók 94,9%-a a Munkásőrség megszüntetésére szavazott. Ez csak megerősítette a már korábban elfogadott 1989. évi XXX. törvényt, melynek következtében a testület 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlott. A testület parancsnoka Halas Lajos (1957-1962), Papp Árpád (1962-1980), végül Borbély Sándor (1980-1989) volt.
Források [szerkesztés]
- Germuska Pál - Murányi Gábor : A látható légió (HVG, 2001. február 3., 7377. o.)
- Kiss Dávid: A munkásőrség szervezeti kereteinek kialakítása
- Róder lászló:Született a párt és nép bizalmából
- Halas Lajos:Az R Gárdától a Munkásőrségig
- Magyar Közlöny 1957.február 19.
Jogszabályok [szerkesztés]
- 49/1978. (X. 19.) MT rendelet a Munkásőrségről
- 1989. évi XXX. törvény a munkásőrség megszüntetéséről
