Magyar Rádió

Magyar Rádió
Adatok
Indult	1925
Korábbi nevek	Magyar Telefonhírmondó és Rádió Magyar Rádió és Televízió
Társaság	Magyar Rádió Zrt.
Tulajdonos	Közszolgálati Közalapítvány
Ország	Magyarország
Vételi terület	országos
Székhely	1088 Budapest, Bródy Sándor utca 5–7.
Társcsatornák	MR1-Kossuth Rádió, MR2-Petőfi Rádió, MR3-Bartók Rádió, MR4-Nemzetiségi adások, MR5-Parlamenti adások, MR6-A régió rádiója, MR7-Dalok és dallamok
Vételkörzet
Földi sugárzás
Szolgáltató Csatorna Antenna Hungária (Analóg, DAB kísérleti)
Műholdas vétel
Szolgáltató Csatorna Antenna Hungária(Európa), GlobeCast World (Észak-Amerika, Ausztrália)
Hivatalos oldal

A Magyar Rádió Zrt. (MR) Magyarországon működő állami közszolgálati rádióadó. Műsora földfelszíni rádiókészülékkel vagy műholdon és interneten keresztül is hallgatható a nap 24 órájában.

Csatornák

• Az MR1-Kossuth Rádió a hírek és a közélet csatornája. Itt szól naponta a rádió legnépszerűbb műsora, a Krónika című hírmagazin, amely mindennap délben, 15.00 órakor, 17.30 perctől és 22.00 órakor hallható. A rádió Középhullámon (KH), Ultrarövidhullámon (URH-CCIR), rövidhullámon (6025 kHz, 6–18 óráig) és a Thor 5 (Antenna Hungária digitális multiplex) műholdon is fogható.
• Az MR2-Petőfi Rádió könnyűzenét és szórakoztató háttérműsorokat közvetít. A magyar rádió leghallgatottabb rádiója. URH-CCIR sávban, valamint a Thor 5-ös műholdon fogható.
• Az MR3-Bartók Rádió komolyzenét és irodalmi műveket sugároz. URH-CCIR frekvencián és az Eurobird 9A-as műholdon fogható.

• Az MR4-Nemzetiségi adások nemzetiségeink csatornája. Adása 2007. február 1-jén kezdődött, mikor a keleti normás ultrarövidhullámú (URH-OIRT) műsorszórás, így a nemzetiségi műsorok sugárzása az újonnan indult MR4 nevű adón történik, amely középhullámon, 873 és 1188 kHz-en valamint műholdon fogható.

• Az MR5-Parlamenti adások a parlament közvetítését sugározza, amely műholdon és interneten hallgatható.
• Az MR6-A régió rádiója a Magyar Rádió regionális adásainak összefoglaló neve. Régióközpontok: Győr, Debrecen, Pécs, Miskolc és Szeged.
• Az MR7-Dalok és dallamok az MR online rádiója. Jelenleg kétóránként népzenét, négyóránként nótát és operett műveket közvetít. Adása 2009. december 15-én indult, mint internetes népzene, nóta és operett zenével foglalkozó rádiós csatorna.

Megjegyzések:

• Mindegyik adó hallgatható az interneten is, a Magyar Rádió honlapján.
• A fent felsorolt adók korábbi neve elé 2007 augusztusának végétől került a Magyar Rádióra utaló „MR” betűszó valamint egy szám, ami a könnyebb tájékozódás hivatott szolgálni. Pl.: „... MR2 - Petőfi Rádió... Nagyon zene!”
• 2011 áprilisa óta az új szerkesztőség fokozatosan tüntette el a Magyar Rádió három legnagyobb rádiójáról az MR1/MR2/MR3 elnevezést (brandet), a rádiók szignáljaiból, műsoraik címéből, műsorvezetői felkonferelásaikból. A műsorvezetők adásban csak Kossuth, Petőfi és Bartók Rádiót mondanak, viszont a Rádiók holnapján, a Facebookon nevükben, de még a logókban sem történt változás a név használatában.

Működésének jogi háttere

A médiatörvény (1996. évi I. törvény) szerint a Magyar Rádió Zrt. alapítója és egyedüli részvényese, így a tulajdonosi kezelő testülete Magyar Rádió Közalapítvány. Az alapítvány kuratóriuma választja meg a rádió elnökét, gyakorolja a gazdálkodásával összefüggő felügyeleti jogokat. A szakmai felügyeleti szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A törvényességi felügyeletet a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság végzi.

Az MR ügyvezetését az elnök látja el. Gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.

Története

A lakihegyi adótorony 1933-ban épült

Glatz Oszkár előadást tart 1934-ben a rádióban

A Puskás Tivadar-féle telefonhírmondó 1893-ban szólalt meg először, s 1925 végéig működött.

Magyarországon a rendszeres rádiós műsorsugárzás 1925. december 1-jén indult meg Budapesten. Kozma Miklós (a Rongyos Gárda tagja) tevékenysége alatt jött létre az első korszerű tömegmédium Magyarországon. Az intézmény akkor még a telefonhírmondóval egyesülten, Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. (MTR) néven működött, s akkor a Magyar Távirati Irodát (MTI) is magában foglalta. Ezt az új helyiséget csak a „drót nélküli” testvér használta. Kezdetben egy 20 kW-os nagyadóval, két vastorony közé kifeszített, úgynevezett T-antennával működött a rádióállomás. Mivel szűkké vált a Rákóczi út két emelete, ezért „központi fekvésű, s mégis elegáns, a nagyobb forgalomtól s ipari áramoktól mentes”^[forrás?] új elhelyezést kerestek a Nemzeti Múzeum mögötti „mágnásnegyed”-hez közel, az akkori Sándor utcában (ma Bródy Sándor utca). Akkor még állt a nemzeti lovarda, mely a főváros 1944–45-ös ostromakor dőlt romba. Ma ennek helyén is a Rádió épülete áll. Lakihegyen 1933-ban új antenna emelkedett az Európában rekordnak számító 300 méteres magasságba. December 2-án pedig ünnepélyesen felavatták az új, 120 kW-os „óriásadót”, amely ezzel az antennával ettől fogva „Budapest 1” műsorát sugározta. Az épület megint kezdett szűkké válni, ezért nekifogtak a bővítéseknek, és 1932-ben létrehozták az új földszinti csatornát is. 1944. november 30-án a visszavonuló német robbantó alakulatok földre döntötték a magyar rádiózás jelképévé vált 300 méteres antennát. 1945. május 1-jén elfoglalták a Magyar Rádiót.

A Magyar Rádió székháza Budapesten, a Pollack Mihály téren

1945. június 1-jén a világháború utáni újjászervezés során a szervezetet a Magyar Távirati Irodával együtt integrálták a Magyar Központi Híradó Rt.-be, amelyet 1949. augusztus 19-én államosítottak. 1949. február 1-jén „Budapest 1” felvette a „Kossuth”, „Budapest 2” a „Petőfi” nevet. 1949-ben Sófalvi Károly átadta a Rádió első, saját fejlesztésű és gyártású stúdiómagnetofonját. Az MTI-től különválasztva, 1950. március 7-én létrejött a Magyar Rádióhivatal (MRH). 1951-ben először jelentették be a tévéadások majdani megindulását. 1953-ban megalakult a műszaki jellegű Magyar Televízió Vállalat, és a Posta kísérleti Intézettel karöltve elkészíti az első az első, 100/50 W-os adóberendezést. 1953. december 16-án a berendezés meg is kezdte próbaadásait. A kísérlet színhelye a magyar rádiózás történetéből ismert Gyáli úti postakísérleti állomás volt, erre szereltek egy adóantennát. 1954. január 20-án üzembe helyezték a 100 W-os kísérleti adót a Széchenyi-hegyen. A Pollack Mihály téri rádióépületben, a volt Eszterházi-palotában megalakult a Rádió televíziós főosztálya, vezetője Révai Dezső, a beosztottak száma 2 fő volt. Az első magyar televíziós felvételre 1954. szeptember 2-án került sor a Filmgyárban.

Az 1950-es évek alatt a MR a kommunista párt szócsövévé vált, s hitelét elvesztette. Az 1956-os forradalom során a MR, mint a vezető tömegmédium elfoglalása illetve megtartása fontos szempont lett. A Rádió épületénél tört ki az első fegyveres tűzharc.

1957. augusztus 18-án a szervezet Magyar Rádió és Televízió Vállalat (MRTV) néven működött tovább egészen 1974 októberéig, amikor különvált a Magyar Rádió (MR) és a Magyar Televízió (MTV).

Interjú Rácz Valival a rádióban 1988-ban

1977-re elkészül a solti rádióadó, amely 2 MW teljesítménnyel sugározza a Kossuth Rádió műsorát az 540 kHz-es frekvencián teljes országos lefedettséggel.

A Magyar Rádió 1986-ban a médiatörvény előtt alapított egy német nyelvű rádiót az Osztrák Állami Rádióval, a majdani Danubius Rádió elődjét. Ettől a rádióadótól az MR-nek 1997-ben el is kellett búcsúznia.

A Magyar Rádió korábbi logója (2003–2007)

Az 1980-as évek végén, a rendszerváltás során a Rádió műsorai és vezetése egyes vélemények szerint a szólásszabadság megteremtését segítették. Az 1990-es évek elején azonban a tömegmédiumok irányítása ismét politikai küzdelem tárgya lett. A médiaháború ismét kikezdte az MR tekintélyét. A Rádió mindenkori vezetésének politikai függetlensége és szakértelme azóta is viták tárgya.

1996. augusztus 1-jén a médiatörvény értelmében megalakult a Magyar Rádió Rt. elnevezéssel.

Regionális stúdiók

• Debreceni Regionális Stúdió
• Győri Regionális Stúdió
• Miskolci Regionális és Nemzetiségi Stúdió
• Pécsi Regionális és Nemzetiségi Stúdió
• Szegedi Regionális és Nemzetiségi Stúdió

A regionális stúdiók 2007 augusztusa óta egységesen MR6 néven sugározzák műsoraikat. Az átszervezés során a nyíregyházi, a szolnoki, a szombathelyi és nagykanizsai stúdió megszűnt, a néhány megmaradt munkatárs előbbi kettőnél a debreceni, utóbbi kettőnél a győri stúdió kihelyezett tudósítójaként dolgozik tovább. Saját műsorain kívül minden stúdió sugározza a Petőfi Rádióról eltűnt magyarnóta-műsort, valamint alkalmanként sportközvetítéseket, ezen kívül a fennmaradó műsoridőben az MR1-Kossuth Rádió vagy az MR2-Petőfi Rádió adását továbbítják.

Szervezeti felépítése

Az MR1-Kossuth Rádió logója

Az MR2-Petőfi Rádió logója

Az MR3-Bartók Rádió logója

Az MR4-Nemzetiségi adások logója

Az MR5-Parlamenti adások logója

Az MR7-Dalok és dallamok logója

Az MR önálló szervezeti egységei:

• Elnöki Hivatal
• MR1-Kossuth Rádió Főszerkesztőség
• MR2-Petőfi Rádió Főszerkesztőség
• MR3-Bartók Rádió Főszerkesztőség
• Művészeti Főszerkesztőség
• Archívum
• Gazdasági Igazgatóság
• Műszaki Igazgatóság
• Informatikai Osztály
• Jogi Iroda
• Oktatási Osztály
• Kommunikációs Iroda
• Kereskedelmi Iroda
• RTV Részletes
• Belső Ellenőrzési Iroda

Az MR tanácsadó, koordináló, illetőleg egyéb tevékenységet végző testületei:

• Elnöki értekezlet
• Elnökségi értekezlet
• Nyelvi Bizottság
• Mikrofonbizottság
• Műsorülés

A Magyar Rádió vezetői

• 1925–1941 Kozma Miklós
  • Gyarmathy Sándor, a Rádió első rendezője
  • Szőts Ernő, az első műsorigazgató
• 1942–1944 Náray Antal
• 1945–1947 Ortutay Gyula
• 1947–1949 Barcs Sándor
• 1949–1953 Szirmai István
• 1953–1954 Hartai László (mb. elnök)
• 1954–1956. október 30. Benke Valéria (elnök)
• 1956. november 7.– 1957 Gács László (kormánybiztosként)

MRT

• 1957. augusztus–1958 Benke Valéria
• 1958–1962 Gács László
• 1962–1974 Tömpe István

MR

• 1974–1988 Hárs István
• 1988–1990 Hajdú István
• 1990–1993 Gombár Csaba
• 1993–1994 Csúcs László (alelnökként)
• 1994–1996 Szirányi János
• 1996–2000 Hajdú István
• 2000. július–augusztus Juhász Judit (alelnökként)
• 2000. augusztus–2001. június Szijártó István (gazdasági igazgatóként)
• 2001. június 5.–2005. július 31. Kondor Katalin
• 2005. augusztus-2006. július Gőblyös István és Hollós János (ügyvezetőként)
• 2006. augusztus 1.–2010. július 31. Such György
• 2010. augusztus 1.–2010. november 18.
• 2010. november 19.– Jónás István

Ismert rádiósok

Bemondók

1945 előtt

Beöthy Lídia Budinszky Sándor Csiky Mária Fedák Ágota Filotás Lili Gáspár László Gecső Sándorné Gerster Sári

Havel Éva Hevessy Zoltán Loyek Árpád Lőrinszky László báró Máriássy József Natter Gitta Radó Árpád Randé Jenő

Rosner Kálmán báró Schell Gyula Scherz Ede – a Magyar Rádió első bemondója Skoff Elza Skublics Christa Sztankovits Viktor Tavaszy Sándor

1945-től napjainkig

Acél Anna Auth Magda Bán György Baleczky Annamária Barra Mária Bátonyi György Besnyő György Bérczy Krisztina Bordi András Borenich Péter Boros Miklósné Bozai József Bőzsöny Ferenc Czeglédi Edit Csonka Erzsébet Csók Pál Csupics Mária P. Debrenti Piroska (dr. Bálint Lajosné) Dénes Marianne Dibusz Éva Dorniss Ibolya Dóczi János Dömök Gábor Dövényi Nagy Lajos Egressy István Erdei Klári Erdős Miklós Erőss Anna (Konkoly Tiborné) Fáy Zsuzsa (Kovács Zsuzsa) Földi Ottó Gaál Anna (Gaál Lászlóné) Gál Jolán G. Mezei Mária

Géczy-Bojtár Attila Gyöngyi László Győri Ernő Hajnóczy Lívia Hegedűs Éva Hollósi Gábor Hódos Judit Horváth Lajos Johannesz Zsuzsa Kertész Zsuzsa Kis Csabáné (Vörös Gabriella) Kiss Jenő Korbuly Péter Kovács M. István Kozma Ágnes Körmendy László Kőhalmi Ferencné Madarász Zsolt Mátyus Kati Mélykúti Ilona Mohai Gábor Morvai Imre Mravik Zsolt Murányi László Nagy Györgyi Nagyidai István Novotny Zoltán Őcsi Erzsébet Pál Máté Pármay Éva Péter Ferenc id. Pintér Sándor ifj. Pintér Sándor

Regéczi Lilla Réz Dániel Sárosi Gábor Schaefer Andrea Schurecz Józsefné Seress János Solténszky Tibor Szakonyi Judit Szalóczy Pál Szántó Judit Székely Erzsébet Széplaki Aliz Szilágyi Zoltán Szitányi Gabriella Szlotta Judit Takács Miklós Tarcsa Zsuzsa (Telegdy-) Polgár István Thoma István Tótfalusi András Török Annamária Troszt Erzsébet Turgonyi Pál Ulbrich András Ungváry Ildikó Vadász Ágnes Váradi Klári Varga János Varga József Várnai Klári Vovesz Tibor Zahorán Adrienne Zsámboki Zsolt

Kabaré szerkesztők

Brachfeld Siegfried Éger Zsuzsa Fejér István Farkasházy Tivadar Gádor Béla

Gyenes György Kaposy Miklós Kékvölgyi Vilmos Király Dezső Marton Frigyes

Sinkó Péter Szilágyi György Tabi László Vajko: Vajda Albert – Kovács Dénes

Rendezők, dramaturgok

Bárdos Pál Bozó László Cserés Miklós dr. Cserés Tibor Fenákel Judit Id. Geszty Péter Horváth Tibor Horváth Tivadar Ispánki János Katona Imre József Képes Géza

Képessy József Lányi Andor László Endre Major Anna Marschall Éva Marton Frigyes Molnár Mihály Németh Adél Rácz György Sáry László Solténszky Tibor

Solymosi János Szebényi Cecília Zoltán Péter Turián György Török Tamás Varga Géza Varsányi Anikó Vágó Péter Zsurzs Éva

Sportriporterek

Bárdos András Bera Emese Deák Horváth Péter Gulyás Gyula Gulyás László Kis Gaál Anna Hajdú B. István

Knézy Jenő (ifj.) Lantos Gábor Molnár Dániel Novotny Zoltán Pluhár István Radnóti László

Siklós Erik Sipos János Szepesi György Szűcs Ferenc Török László Vas István Zoltán

Szerkesztő riporterek

Bánkuti Gábor Benedikty Béla Bolgár György Bölcs István Buzás Andor Csák Elemér Dám László Déri János Déry Anita Fiala János Fikár László Forró Tamás Földi Iván Gácsi Sándor Gyalog Rozi Győrffy Miklós J. Győri László Havas Henrik

Hável József Horváth István Ipper Pál Kerényi Mária Kondor Katalin Kovalik Márta Kispista István Kulcsár István Liptay Katalin Lévai András Mester Ákos Molnár Aurél Narancsik Ágota Ocsovai Gábor Ónody György Pásztor Magdolna Perjés Klára Petress István Rangos Katalin Randé Jenő

Rapcsányi László Rékai Gábor Róbert László Sárközy Erika Sediánszky János Simonffy Géza Sipos Tamás Sóskúti Márta Spiró György Szabó Éva P. Szabó József Szél Júlia Szénási Sándor Szilágyi Árpád Szilágyi János Tóbiás Áron Virághalmy Sarolta Vértessy Sándor

Zenei szerkesztők, műsorvezetők

Ambrus Kiry B. Tóth László Belehorszky Károly Czigány György

Göczey Zsuzsa Komjáthy György Kroó György Meixner Mihály

Sebestyén János Troszt Margit Demjén Erzsébet

Lásd még

• Szabad Kossuth Rádió
• Danubius Rádió

Külső hivatkozások

• A Magyar Rádió hivatalos honlapja
• A Magyar Rádió 20. századi története
• Társaság a Közszolgálati Rádióért