DVB-T

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Digitális földfelszíni tv-sugárzási szabványok elterjedtsége a világon

██ DVB-T

██ ATSC

██ ISDB-T

██ DMB-T/H

██ Többféle szabvány

██ Nincs információ

A DVB-T (az angol Digital Video Broadcasting — Terrestrial rövidítése, magyarul „digitális földfelszíni videó adás”) a digitális földfelszíni televíziózás európai szabványa, a DVB (Digital Video Broadcasting) szabványcsalád része. Az első adást 1997-ben az Egyesült Királyságból sugározták.

Műszaki jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az európai DVB projekt keretében több mint 30 anyagot dolgoztak ki, melyek nagy része ETSI vagy CENELEC szabvánnyá, ajánlássá vált.

A rendszer tömörített digitális audió, videó és egyéb adatokat továbbít MPEG transport stream formátumban, COFDM használatával a VHF és az UHF sávokban. A videotömörítés lehet MPEG-2 vagy MPEG-4 szabvány szerinti. A hangsávok átvitele szintén az MPEG által definiált tömörítéssel történik.

A DVB-T számára kijelölt frekvenciatartományban – Magyarországon az UHF IV sávban, azaz 470–582 MHz között, a korábbi 21-34 csatornákon és az UHF V sávban, azaz 582–862 MHz között, a korábbi 35-69 csatornákon – egy-egy 8 MHz szélességű frekvenciatartomány alkot egy „csatornát”, amit „multiplexnek” hívnak. Az egyes multiplexekben sugárzott vivőhullámra modulációval ültetik az átvitelre kerülő digitális jelet, amely már tömörítve és összekeverve (multiplexelés) tartalmazza több műsor programját.

Előnyei az analóg rendszerekkel szemben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A csatornánkénti hozzáférés-korlátozás az analóg rendszerekhez képest sokkal hatékonyabban és biztosabban megtehető.
  • Egy-egy frekvenciasávban egyetlen analóg csatorna helyén multiplexeléssel egyszerre több digitális csatorna jele is továbbítható. (MPEG4 kódolás esetén 8-10 SD vagy 3-4 HD felbontású csatorna fér így el minden egyes 8 MHz-es sávban.) Az OFDM egyik előnyös tulajdonságából adódóan ún. egyfrekvenciás hálózatok (SFN) is kialakíthatóak, ami tovább csökkenti a sugárzáshoz elfoglalt frekvenciasávok számát. Ez utóbbi ott lényeges, ahol sok multiplex jelet (azaz nagyon sok műsorszolgáltatói adást) szeretnének földfelszíni sugárzással továbbítani, az előbbinek az előnye viszont már kevés (mint például Magyarországon: jelenleg három) multiplex jel esetén is megjelenik.
  • Nincs szellemkép, mentes az analóg rendszerre jellemző zajoktól, valamint az analóg jel továbbítása és demodulációja során fellépő színtorzulástól.
  • Nagy felbontású televíziós adások (HDTV) jele is továbbítható.
  • A teljesen inkompatibilis technológiák közötti váltásból adódó (elsősorban a műsorszórónál és a tévénézőknél fellépő) eszközbeszerzési kényszer jelentős bevételt jelent a kapcsolódó iparágaknak és indirekt módon (például az adókból) az államnak is.

Hátrányai az analóg rendszerekkel szemben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szűkebb az átmenet a jó minőségű kép és a teljes vételképtelenség között.
  • A vétel szempontjából megfelelőtől kicsit gyengébb szintű jelek esetén szellemkép vagy enyhén zajos kép helyett durván hibás kép látható a vevőkészüléken.
  • Bár a modernebb vevőkészülékek automatikus beállítási képessége kompenzálja a csatornák beállításának bonyolultságát, ugyanakkor az antenna beállítása – az eddig használható remek vizuális markerek hiányában – nehezebb feladattá válik.
  • A vett, pontosabban a dekódolt jelek az analóg adásokéhoz képest több nagyságrenddel nagyobb (5..10 másodperces, vevőkészüléktől is függő mértékű) késleltetést szenvednek. Emiatt az interaktív műsorok lehetősége gyakorlatilag megszűnik, a pontosidő-jelzés pedig értelmetlenné válik.
  • Mivel sok műsorszolgáltató (például Magyarországon mindkét országos kereskedelmi adó) jellemzően csak az olcsóbb, alacsonyabb bitsebességű sugárzásért (SDTV) fizet a műsorszórónak, ezért a képminőség náluk gyenge; gyorsabb elmozdulásoknál például egészen durva blokkosodási jelenség látható. Így őnáluk, a HDTV adásokkal ellentétben, a marketingre használt “digitális képminőség” jelző inkább hátrányra semmint előnyre utal.
  • Nem közvetlenül a digitális műsorszórás hátránya, de egyelőre nem oldódott meg benne az analóg televíziózásnál már több részmegoldással megcélzott helyes műsor felvételének problémája, azaz hogy egy rögzítésre kijelölt program időbeli csúszása esetén a rögzítőeszköz ehhez alkalmazkodjék. Az EPG-ből beállított felvétel továbbra is a valós órához (és nem pedig a programhoz) kötődik, így ha például két film közötti reklámszünet időbeli hosszánál nagyobb csúszás van, akkor az előbbi film vége a felvételről lemarad, mégpedig (csúszás−szünet) időnyi mértékben.

Technikai berendezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az analóg vételhez használt antennák zöme alkalmas a DVB‑T jelek vételére. Ugyanakkor a jó minőségű kép és a teljes vételképtelenség közötti szűkebb átmenet és a vétel szempontjából megfelelőtől kicsit gyengébb szintű jelek által okozott élvezhetetlen képminőség miatt előfordul, hogy nagyobb nyereségű vagy jobban pozicionált antenna használata válik szükségessé.

Amennyiben a televízió-készülék nem rendelkezik az adott országban alkalmazott sugárzási mód dekódolására alkalmas beépített DVB‑T tunerrel, akkor szükség van egy digitális vételre alkalmas dekóderre (ú.n. „set‑top‑box”-ra).

Digitális átállás Európában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kétféle tömörítési szabvány terjedt el Európában, az MPEG-2 és a fejlettebb MPEG-4.

Ország Digitális indulás Tömörítési eljárás Analóg
szolgáltatás
lekapcsolása[1]
Ausztria 2006 MPEG-2 Lezajlott (2011)
Belgium (flamand rész) 2002 MPEG-2 Lezajlott (2008)
Csehország 2005 MPEG-2 Lezajlott (2011)
Dánia 2006 MPEG-2 / MPEG-4 AVC Lezajlott (2009)
Észtország 2006 MPEG-4 AVC Lezajlott (2010)
Finnország 2001 MPEG-2 Lezajlott (2007)
Franciaország 2005 MPEG-2 / MPEG-4 AVC Lezajlott (2011)
Hollandia 2003 MPEG-2 Lezajlott (2006)
Horvátország 2009 MPEG-2 Lezajlott (2010)
Írország 2011 MPEG-4 AVC Lezajlott (2012)
Lengyelország 2009 MPEG-4 AVC Lezajlott (2013)
Litvánia 2008 MPEG-4 AVC Lezajlott (2012)
Magyarország 2008 MPEG-4 AVC Lezajlott (2013)
Egyesült Királyság 1998 MPEG-2 Lezajlott (2012)
Németország 2002 MPEG-2 Lezajlott (2008)
Norvégia 2007 MPEG-4 AVC Lezajlott (2009)
Olaszország 2004 MPEG-2 Lezajlott (2012)
Oroszország 2012 MPEG-4 AVC 2015
Portugália 2009 MPEG-4 AVC Lezajlott (2012)
Románia 2010 MPEG-4 AVC 2015
Spanyolország 2000/2005 MPEG-2 Lezajlott (2010)
Svájc 2001 MPEG-2 Lezajlott (2008)
Svédország 1999 MPEG-2 Lezajlott (2007)
Szlovákia 2009 MPEG-2 Lezajlott (2012)
Szlovénia 2006 MPEG-4 AVC Lezajlott (2011)
Ukrajna 2008 MPEG-4 AVC 2014

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A digitális földfelszíni televíziós műsorszórás 2008-ban kezdődött meg Magyarországon. A szolgáltatást az Antenna Hungária Zrt. biztosítja MinDigTV néven. 2010-ben indult el a MinDigTV Extra elnevezésű kódolt, fizetős szolgáltatás további csatornákkal. A fizetős csatornákkal együtt jelenleg 31 tévécsatorna műsora érhető el a digitális földfelszíni televíziós platformon.

A digitális televíziós sugárzás tesztelése 1999-ben indult az országban, akkor még MPEG-2 kódolással. 2001-ben indult el a közszolgálati csatornák kis teljesítményű folyamatos sugárzása Budapesten. 2004-ben indult az üzemszerű, nagyobb teljesítményű kísérleti sugárzás Budapesten és a Kab-hegyi adótoronyból. 2008-ban írták ki a pályázatot az öt földfelszíni digitális televízió-, és egy földfelszíni digitális rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetésére. Mindkét pályázatot az Antenna Hungária nyerte meg. Ezzel egyidőben eldőlt, hogy Magyarországon nem az MPEG-2, hanem a korszerűbb MPEG-4 kódolást használják majd a sugárzás során.

Az analóg sugárzás teljes leállítását 2010-ben még 2011. december 31-re tervezték, mégpedig a csatornatípusok szerint bontva két lépcsőre: a kereskedelmi adók (RTL Klub és TV2) határideje 2011. június 30., a közszolgálati (m1) csatornáé pedig 2011. december 31. volt, ám később a kitűzött határidőt 2014. december 31-re módosították.[2] 2013 márciusában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvánosságra hozta az analóg földfelszíni televíziós hálózatok új lekapcsolási menetrendjét, amely szerint az analóg sugárzás (földrajzi elhelyezkedés szerinti bontással) két lépcsőben szűnik meg. Az I. ütem során 2013. július 31-én lekapcsolásra kerültek a Budapest Széchenyi-hegy, Kab-hegy, Győr, Szentes és Szeged gerincadók, valamint számos helyi átjátszóadó. A II. ütem során, 2013. október 31-én az összes többi adótoronyról is megszűnik az analóg sugárzás.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Analogue switch-off dates - Digital Terrestrial Television Action Group
  2. Fókuszban a digitális földfelszíni platform: egymillió háztartásra hajtanak (magyar nyelven). mediapiac.com, 2012. május 28. (Hozzáférés: 2012. június 15.)
  3. Digitális Korrektúra – A digitális átállás korszakváltást hoz a televíziózásban (magyar nyelven). NMHH, 2013. március 19. (Hozzáférés: 2013. március 29.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a DVB-T című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz DVB-T témájú médiaállományokat.