DVB-T

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Digitális földfelszíni tv-sugárzási szabványok elterjedtsége a világon

██ DVB-T

██ ATSC

██ ISDB-T

██ DMB-T/H

██ Többféle szabvány

██ Nincs információ

A DVB-T (az angol Digital Video Broadcasting — Terrestrial rövidítése, magyarul „digitális földfelszíni videó adás”) a digitális földfelszíni televíziózás európai szabványa, a DVB (Digital Video Broadcasting) szabványcsalád része. Az első adást 1997-ben az Egyesült Királyságból sugározták.

Tartalomjegyzék

Műszaki jellemzői [szerkesztés]

Az európai DVB projekt keretében több mint 30 anyagot dolgoztak ki, melyek nagy része ETSI vagy CENELEC szabvánnyá, ajánlássá vált.

A rendszer tömörített digitális audió, videó és egyéb adatokat továbbít MPEG transport stream formátumban. COFDM modulálást használ a VHF és UHF sávban. A videotömörítés lehet MPEG-2 vagy MPEG-4. A hangsávok átvitele szintén MPEG tömörítéssel történik.

Előnyei az analóg rendszerekkel szemben [szerkesztés]

  • több csatorna fogható (egy frekvencián MPEG4 kódolás esetén akár 8-10 SD, vagy 3-4 HD felbontású csatornát lehet továbbítani (multiplexelés))
  • zajmentes, nincs szellemkép, villódzás, színtorzulás
  • nagy felbontású televíziós adások (HDTV) is foghatók

Hátrányai az analóg rendszerekkel szemben [szerkesztés]

  • érzékenyebb a zavaró tényezőkre, szűkebb az átmenet a jó minőségű kép és a teljes vételképtelenség között

Technikai berendezések [szerkesztés]

Az analóg vételhez is használt antennák túlnyomó többsége alkalmas a DVB‑T jelek vételére. Az analóg sugárzással szemben a digitális adások vétele esetén kisebb jelerősség érhető el a vételi helyen, ugyanolyan adóteljesítmény és vevőantenna esetén. Emiatt szükség esetén nagyobb nyereségű antenna használata válhat szükségessé, főleg az adótoronytól nagyobb távolságra. A jó minőségű vétel érdekében a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) ajánlása alapján a kiválasztott antennának legalább 10-12 dB nyereséggel kell rendelkeznie a teljes UHF sávban a 21-69-es csatornákon (470-862 MHz).

Jó minőségű koaxiális kábel szükséges az antenna és a vevőkészülék között, mivel a DVB‑T sugárzás érzékenyebb a külső zavaró tényezőkre.

Amennyiben a televíziókészülék nem rendelkezik beépített DVB‑T tunerrel, akkor szükség van még egy digitális vételre alkalmas dekóderre („set‑top‑box”).

Digitális átállás Európában [szerkesztés]

Kétféle tömörítési szabvány terjedt el Európában, az MPEG-2 és a fejlettebb MPEG-4.

Ország Digitális indulás Tömörítési eljárás Analóg
szolgáltatás
lekapcsolása[1]
Ausztria 2006 MPEG-2 Lezajlott (2011)
Belgium (flamand rész) 2002 MPEG-2 Lezajlott (2008)
Csehország 2005 MPEG-2 Lezajlott (2011)
Dánia 2006 MPEG-2 / MPEG-4 AVC Lezajlott (2009)
Észtország 2006 MPEG-4 AVC Lezajlott (2010)
Finnország 2001 MPEG-2 Lezajlott (2007)
Franciaország 2005 MPEG-2 / MPEG-4 AVC Lezajlott (2011)
Hollandia 2003 MPEG-2 Lezajlott (2006)
Horvátország 2009 MPEG-2 Lezajlott
Írország 2011 MPEG-4 AVC 2012
Lengyelország 2009 MPEG-4 AVC 2014
Litvánia 2009 MPEG-4 AVC Lezajlott (2012)
Magyarország 2008 MPEG-4 AVC 2013. október 31.[2]
Egyesült Királyság 1998 MPEG-2 2012
Németország 2002 MPEG-2 Lezajlott (2008)
Norvégia 2007 MPEG-4 AVC Lezajlott (2009)
Olaszország 2004 MPEG-2 2012
Oroszország 2012 MPEG-4 AVC 2015
Portugália 2009 MPEG-4 AVC Lezajlott (2012)
Spanyolország 2000/2005 MPEG-2 Lezajlott (2010)
Svájc 2001 MPEG-2 Lezajlott (2008)
Svédország 1999 MPEG-2 Lezajlott (2007)
Szlovákia 2009 MPEG-2 2012
Szlovénia 2006 MPEG-4 AVC Lezajlott (2011)
Ukrajna 2008 MPEG-4 AVC 2014

Magyarországon [szerkesztés]

A digitális földfelszíni televíziós műsorszórás 2008-ban kezdődött meg Magyarországon. A szolgáltatást az Antenna Hungária Zrt. biztosítja MinDigTV néven. 2010-ben indult el a MinDigTV Extra elnevezésű kódolt, fizetős szolgáltatás további csatornákkal. A fizetős csatornákkal együtt jelenleg 31 tévécsatorna műsora érhető el a digitális földfelszíni televíziós platformon.

A digitális televíziós sugárzás tesztelése 1999-ben indult az országban, akkor még MPEG2 kódolással. 2001-ben indult el a közszolgálati csatornák kisteljesítményű folyamatos sugárzása Budapesten. 2004-ben indult az üzemszerű, nagyobb teljesítményű kísérleti sugárzás Budapesten és a Kabhegyi adótoronyból. 2008-ban írták ki a pályázatot az öt földfelszíni digitális televízió-, és egy földfelszíni digitális rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetésére. Mindkét pályázatot az Antenna Hungária nyerte meg. Ezzel egyidőben eldőlt, hogy Magyarországon nem az MPEG-2, hanem a korszerűbb MPEG-4 kódolást használják majd a sugárzás során.

Az analóg sugárzás teljes leállítását - az európai ajánlásoknak megfelelően - először 2012 év végére tervezték, de később 2014. december 31-re módosították.[3] 2013 márciusában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvánosságra hozta az analóg földfelszíni televíziós hálózatok lekapcsolási menetrendjét, amely szerint az analóg sugárzás végeleges lekapcsolása két lécsőben történik meg. Az I. ütem során 2013. július 31-én lekapcsolásra kerül a Budapest Széchenyi-hegy, Kab-hegy, Győr, Szentes és Szeged gerincadók, illetve számos helyi átjátszóadó. A II. ütem során, október 31-én az összes többi adótoronyról is megszűnik az analóg sugárzás.[4]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Analogue switch-off dates - Digital Terrestrial Television Action Group
  2. Új korszak a magyar televíziózásban – Indul a digitális átállás lakossági szakasza, 2013. március 11
  3. Fókuszban a digitális földfelszíni platform: egymillió háztartásra hajtanak (magyar nyelven). mediapiac.com, 2012. május 28. (Hozzáférés: 2012. június 15.)
  4. Digitális Korrektúra – A digitális átállás korszakváltást hoz a televíziózásban (magyar nyelven). NMHH, 2013. március 19. (Hozzáférés: 2013. március 29.)

Források [szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a DVB-T című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások [szerkesztés]