Alpár Ignác
Alpár Ignác (született Schöckl Ignác, Pest, Józsefváros, 1855. január 17. – Zürich, 1928. április 27.) magyar műépítész, egyetemi tanár.
Családja, tanulmányai[szerkesztés]
A pesti Józsefvárosban született, stájer eredetű iparoscsaládban. Apja, Schöckl Mátyás asztalosmester Pesten működő üzeme a legkülönlegesebb megrendeléseket is teljesítette, például a pesti Vigadó nagy fesztávolságú ablakainak kivitelezését. Anyja, Eisele Mária korábban Württenberg-ben élt kézműves ősöktől származott. Ignác (még Schöckl néven) a belvárosi főreáliskola elvégzése után elszegődött kőműves inasnak és 1873-ban szabadult fel. Ezt követően Hauszmann Alajos tanítványa lett, s annak irodájába került. Biztatására 1874-től Berlinben az Építészeti Akadémián folytatta tanulmányait, ahol többek között a frankfurti operaházat is építő Richard Lucae oktatta. Nagy előd és kortárs építészek nyomdokait követte, hiszen Lucae-tanítvány volt maga Hauszmann Alajos, Lechner Ödön és Pártos Gyula is.
Pályája[szerkesztés]
Az akadémia befejezése után berlini építészirodákban dolgozott. 1880-ban elnyerte a Schinkel érmet. Ez évben magyarosította nevét Alpárra. Itáliai tanulmányútjáról Hauszmann meghívta a budapesti Műegyetemre tanársegédnek a „Díszépítéstan” tanszékre, s itt 1882–1889 között előbb Steindl Imre, majd Hauszmann mellett volt tanársegéd.
1883-ban házasságot kötött Orth Antoniával, egy aradi kereskedő leányával.
Hauszmann Alajos visszaemlékezése szerint Alpár meg akarta pályázni a Műegyetem újonnan létrehozott Építész Tanszékének tanári állását, s miután nem ajánlotta őt, meg is neheztelt rá. Alpár tehát az oktatás helyett a gyakorlati tervező építészi pályára lépett, s 1888-ban önálló irodát nyitott, először a Teréz körút 7, majd 1891-től az Almássy tér 11. szám alatt. Utóbbi épületet maga tervezte, s lakása is itt volt. Sok híres, vagy később híressé váló építészt foglalkoztatott. Az ő cégbélyegzője alatt dolgoztak egy ideig: Almásy Balogh Lóránd, Führer Miklós, Kotál Henrik, Hajós Alfréd, Hübner Jenő, Orth Ambrus, Gyöngyöshalászi Takách Béla, Radó Sándor. Ugyancsak töltöttek nála rövidebb időt: a Vágó testvérek, Jámbor Lajos és Sebestyén Artúr is. A késői historizmus mestere volt, aki eklektikus elemeket is alkalmazott épületein. Hírnevét középületei alapozták meg.
Évtizedekig elnöke volt a „Steindl-céhnek”, mely az építészethez kapcsolódó szakemberek, vállalkozók, művészek találkozóhelye volt. A tagok közül Maróti Géza, Moiret Ödön, Markup Béla, Telcs Ede, Róth Miksa, Jungfer József több építkezésén munkatársai is voltak.
Az 1890-es években pályafutásának legnagyobb sikerét a millenniumi kiállítás Történelmi Épületcsoportjával érte el. E legismertebb műve Budapest XIV. kerületében a Városligeti tó partján a millenniumi ünnepségek tiszteletére a magyar építészet történetét épületmásolatokkal ábrázoló Történelmi Épületcsoport, amelyet legjellemzőbb részéről Vajdahunyad várának neveznek.
1900-1914 között legfontosabb művei a bankok voltak, melyek a budapesti városképben (Szabadság tér, Vörösmarty tér, József nádor tér, Roosevelt tér) máig meghatározó szerepet játszanak, mint a Nemzeti Bank és a TV-székház, az Értéktőzsde, a mai Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium. Épületei a történelmi Magyarország egész területén megtalálhatók – megyeházák, középiskolák, templomok, fürdők, bérházak, villák, kastélyok, katonai épületek, posta, színház és szálloda – mintegy másfélszáz alkotás.
Élete során számtalan tanulmányutat tett külföldön, beutazta szinte egész Európát, többször járt Olaszországban, Németországban, Egyiptomban.
Az első világháború után már nem tervezett, de a művészeti közéletben aktívan részt vett. Elnöke volt az Építőmesterek Ipartestületének, aktív tagja és 1904-1907-ig elnöke volt a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, tagja volt a Műemlékek Országos Bizottságának, az Országos Iparművészeti Társulatnak és az Országos Középítési Tanácsnak is.
Felesége halála után 1918-ban házasságot kötött Csesznák Ilonával. 1928. április 27-én, amerikai útjáról hazatérőben, Svájcban halt meg. A Vajdahunyadvárban ravatalozták fel, és innen kísérte a díszmenet a Kerepesi temetőbe.
Művei[szerkesztés]
Pályázatai[szerkesztés]
- Berlin, Nyári színház pályázat (I. díj), 1878
- Berlin, Vendéglő belső pályázat (díjazott terv), 1879
- Berlin, Könyvtár pályázat (díjazott terv), 1880
- Berlin, Kultúregyesület székháza pályázat (Schinkel-érem), 1880
- Kassa, Színház pályázat (I.díj), 1891
- Budapest, Új épület telkének szabályozása pályázat (dicséret), 1892
- Budapest, Országos Kaszinó pályázat (III. díj), 1893
- Nagyszeben, Bérház pályázat (II. díj), 1893
- Győr, Városháza pályázat (I. díj), 1894
- Budapest, Margit-sziget rendezése pályázat (díjazott), 1900
- Budapest (Gellért-hegy),Gellért-szobor elhelyezése pályázat (II. díj), 1900
- Pécs, Városháza pályázat (I. díj), 1903
- Budapest, Rudas-fürdő pályázat (megvétel), 1904
- Budapest, Sáros-fürdő pályázat (díjazott), 1904
- Budapest, Kultuszminisztérium pályázat (I. díj), 1905
- Hága, Békepalota pályázat, 1906
- Budapest (Gellért-hegy) Citadella átépítési terve, 1925
Templomok[szerkesztés]
- Segesvár, Református templom, 1887
- Dicsőszentmárton, Református templom, 1888
- Marosludas, Református templom, 1888
- Szászrégen, Református templom, 1888
- Piskitelep, Református templom, 1889
- Abafája, Református templom, 1889-90
- Brassó, Református templom és paplak (1962-ben lebontották), 1891
- Kékes, Református templom, 1892
- Igazfalva, Református templom, 1901
- Wekerlefalva, Római katolikus templom, 1901
Vármegyeházák[szerkesztés]
- Segesvár (Pianta Mures Ani 7.), Vármegyeháza, 1884-85
- Dicsőszentmárton, Vármegyeháza, 1886-90
- Déva, Vármegyeháza, 1887-89
- Nyíregyháza (Hősök tere 5.), Vármegyeháza, 1891-93
- Kolozsvár, Vármegyeháza (ma Városháza), 1896-97
- Nagyenyed, Vármegyeháza átalakítása, bővítése, 1899-1903
Színház[szerkesztés]
- Nyíregyháza (Bessenyei tér 13.) Móricz Zsigmond Színház, 1894
Múzeum[szerkesztés]
- Budapest, M. kir. Mezőgazdasági Múzeum épülete, 1902-1908
Oktatási intézmények[szerkesztés]
- Kolozsvár, Tudományegyetem bejárati tömbje, 1899-1902
- Budapest (Ménesi út), Eötvös József Collegium, 1910
Elemi iskolák[szerkesztés]
- Nyíregyháza (Luther u. 17.), Evangélikus elemi iskola, 1891-93
- Fiume, Állami kereskedelmi, polgári és elemi iskola, 1899
Gimnáziumok, líceumok[szerkesztés]
- Rózsahegy (Nem. A. Linku 60.), Főgimnázium, 1887-88
- Kisújszállás (Széchenyi u. 4.), Református főgimnázium, 1893
- Kiskunfélegyháza (Kossuth u. 9.), Katolikus főgimnázium (ma Móra Ferenc Gimnázium, 1896
- Pozsony (Palisady 31.), Evangélikus líceum, 1896
- Miskolc (Kálvin János u. 2.), Református Főgimnázium, 1896
- Brassó, Főgimnázium, 1899
- Békéscsaba (Szeberényi tér 1.), Evangélikus Rudolf főgimnázium, 1899
- Budapest (Attila út 43.), Werbőczy (ma Petőfi) Gimnázium, 1899
- Gyulafehérvár, Katolikus főgimnázium, 1899
- Nagyszeben, Főgimnázium, 1899
- Szamosújvár, Állami főgimnázium, 1899
- Eger (Széchenyi u. 17.), Ciszterci rendház és gimnázium, 1900
- Nagykikinda, Állami főgimnázium és tornaterem, 1900
- Nyitra (Pietricka 6.), Katolikus főgimnázium, 1900
- Temesvár (Str. Miron Cristea), Állami főgimnázium, 1901
- Csíksomlyó, Szeminárium, főgimnázium, internátus, 1902
- Marosvásárhely, Főgimnázium és főinternátus, 1902
- Békés (Petőfi S. u. 11-13.), Szegedi István református gimnázium, 1902-03
- Nyíregyháza (Szent István út 17.), Gimnázium bővítése, 1905
- Fogaras, Állami főgimnázium és tornacsarnok, 1907
- Gyula, Karácsony János Katolikus főgimnázium, 1910
- Budapest Erzsébetváros, Gimnázium és internátus
Reáliskolák[szerkesztés]
- Déva, Főreáliskola tornacsarnoka, 1894
- Pozsony (Zochova u. 1.), Állami Főreáliskola, 1894
- Lőcse (Stefan Klurberta 10.), Állami Főreáliskola, 1897
- Budapest (Rippl Rónai [korábban Bulyovszky] u. 26.), IV. kerületi főreáliskola (majd Kvassay Jenő Szakközépiskola, jelenleg azonban üresen áll), 1898
- Zsolna - Állami Főreáliskola, 1912
Leányiskolák[szerkesztés]
- Kolozsvár, Állami felsőleányiskola, 1898
Szálló[szerkesztés]
- Nyíregyháza (Dózsa Gy. út 1-3.), Korona szálló, 1893-96
Katonai létesítmények[szerkesztés]
- Pécs, Hadapródiskola (elbontották), 1897-98
- Győr, Kaszárnya terve, 1891
- Nagyvárad (Rulikovszky út), Hadapródiskola, 1897-98
- Sopron (Bajcsy Zsilinszky út), Katonai főreáliskola (ma Erdészeti és Faipari Egyetem), 1897-98
- Horvátverőce, Lovassági laktanya, 1900
- Pozsony, Honvédlaktanya, 1902
Kastélyok[szerkesztés]
- Szomolány, Gróf Pálffy József várkastélyának terve, 1899
- Acsa (Ságivölgyi major), Báró Prónay Dezső kastélya, 1900
- Szob (Árpád út 19.), Luzenbacher Pál kastélyának átépítése, 1904
- Csucsa, Boncza-kastély
- Tiszadob Ifj. Gróf Andrássy Gyula kastélya 1880-85
Lakóházak[szerkesztés]
- Budapest (Teréz krt. 23.), Schőja-ház, 1887
- Budapest (Délibáb u.), Kemény-ház, 1890
- Budapest (Teréz krt. 22.), Stern-ház, 1890
- Budapest (Almássy tér 15.), Alpár Ignác lakó- és irodaháza, 1891
- Budapest (Erzsébet krt. 30.), Keinz-ház, 1891
- Budapest (Üllői út 89/a), Stroblentz-ház, 1892
- Budapest (Apostol u. 13.), Neuschlosz Ödön villája, 1898
- Budapest (Bolyai u. 11.), Alpár Ignác villája, 1899
- Budapest (Zsigmond u. 11., Lipthay u.), Bruck-ház, 1899
- Budapest (Apostol u. 11.), Neuschlosz Marcell villája, 1899
- Budapest (Andrássy út 112.), Ohrenstein-villa átalakítása, 1899
- Beocsin, Ohrenstein –nyaraló, 1900
- Beocsin, Spitzer-villa átalakítása, 1900
- Budapest (Váci u. 12.), Harkányi-ház, 1911
- Budapest (Kígyó u. 4.), Girardi-ház, 1914-16
- Budapest (Viola u. 7.), Alpár Ede háza
- Budapest (Várkert rakpart 17.), 1902
Bérházak[szerkesztés]
- Győr (Szent István út 6-10.), Nyugdíjalap bérházai, 1891
- Kolozsvár (Szentegyház u.), Status házak, 1898-1900
- Budapest (Csepregi u. 4.), Walla-bérház, 1899
- Budapest (Alkotmány u. 10.), Redlich Sámuel bérháza, 1900
- Budapest (Báthory u. 5.), Neuschlosz-bérház, 1903-04
- Beocsin, Tisztviselőház, 1905
- Budapest (Döbrentei u. 24., Várkert rkp. 17.), Harkányi Béla bérháza, 1911
- Budapest (Orczy út 41-45), Walla Rt. Bérházai, 1912
Millenniumi kiállítás épületei[szerkesztés]
- Budapest (Városliget), A millenniumi kiállítás Király-pavilon pályázat (I. díj), 1894
- Budapest (Városliget), A millenniumi kiállítás Történelmi főcsoportja (1897-től Magyar Mezőgazdasági Múzeum), 1894-96
- Budapest (Városliget), Millenniumi kiállítás Őshalászat és vadászat pavilonja, Edison kinetoskop, 1895-96
- Budapest (Városliget), Millenniumi kiállítás Redlich-, Spitzer-, Ohrenstein-, Walla-, és Neuschlosz-pavilon 1895-96
- Budapest (Városliget), Millenniumi kiállítás Trattner balatoni csárda, Müller cukrászda, 1895-96
Fürdőépületek[szerkesztés]
- Váradszentmárton mellett, Püspökfürdő Szent László fürdő gyógyháza, 1889
- Pöstyénfürdő (Park pasaz 3.), Kúrszalon, 1892-93
- Váradszentmárton, Félix fürdő
Gyárépület[szerkesztés]
- Budapest (Turbina u.), Eiselle (Láng) Gépgyár, 1890-91
Pénzintézetek székházai[szerkesztés]
- Budapest (Szabadság tér), Tőzsdepalota (MTV Székház), 1899-1905
- Budapest (Szabadság-tér 8-10.), Osztrák Magyar Bank (Nemzeti Bank), 1900-05
- Budapest (Roosevelt tér), Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (Belügyminisztérium), 1905, 1913-17
- Budapest (Deák Ferenc u. 3-5.), Pesti Hazai Magyar Első Takarékpénztár (Budapesti Értéktőzsde), 1909
- Budapest (Dorottya u., Wurm u., József tér), Magyar Általános Hitelbank (Pénzügyminisztérium), 1909-13
- Budapest (Deák tér), Ankerház, 1907-1909
Posta[szerkesztés]
- Temesvár (Ion C. Bratianu), Posta, 1911-13
Jótékonysági és egyesületi épületek[szerkesztés]
- Budapest (Egressy út 73.), Gyermekmenhely (Egressy Gábor Szakközépiskola), 1901
- Budapest (Semmelweis u. 5.), Steindl-céh helyisége, 1905
Emléktáblák, síremlékek[szerkesztés]
- Kazán-szoros, Széchenyi-emléktábla, 1885
- Budapest (Kozma utcai izraelita temető), Ohrenstein Henrik és Redlich Sámuel síremléke, 1902
- Budapest (Salgótarjáni úti sírkert), Wechselmann Ignác síremléke, 1903
- Budapest (Kerepesi temető - Fiumei úti sírkert), Mechwart András síremléke, 1907
Kilátó[szerkesztés]
- Törökbálint, Walla-kilátó
A lista az alábbi mű alapján készült: Marótzy Kata: 150 éve született Alpár Ignác
Emlékezete[szerkesztés]
- 1958-ban az Építőipari Tudományos Egyesület alapította az Alpár Ignác emlékérmet, amelyet évenként adományoznak a kiemelkedő tevékenységet elért építészeknek.
- Az 1931. október 18-án felavatott, városligeti, Alpár Ignác szobor (Telcs Ede műve) a mestert középkori céhmester ruházatban ábrázolja, amint feltekint a Vajdahunyad várára.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 24. o. Online hozzáférés
- Sulinet: Alpár Ignác életútja (1855 - 1928)
- dr. Szatmári Sarolta: Alpár Ignác
- Marótzy Kata: 150 éve született Alpár Ignác.
Irodalom[szerkesztés]
- Rosch Gábor: Alpár Ignác építészete. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2005.
- Hajós György, Kubinszky Mihály, Vámossy Ferenc: Alpár Ignác élete és munkássága. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 2005.
- Hauszmann Alajos: Alpár Ignác (1855-1928). In: Hauszmann Alajos. szerk.: Gerle János, Holnap Kiadó, Budapest, 2002. 318-319. oldal.
- Alpár Ignác születésének 150. évfordulója tiszteletére „Az építészet kővé vált zene” címmel a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban rendezett emlékkiállítás, 2005. március 25.
- Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867-1945., Urbino, 2000. p. 77-79.
- Elek Artúr: Alpár Ignác. In: Nyugat. 1928. 10. sz.
