Pesti Vigadó
| Pesti Vigadó | |
 |
|
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1833 (először) 1865 (újjáépítés) |
| Lebontás oka | 1849-ben porig lőtték |
| Tervező | Pollack Mihály (először) Feszl Frigyes (mostani) |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | kulturális közintézmény |
| Elhelyezkedése | |
 Pesti Vigadó
Pozíció Budapest térképén
|
|
A Pesti Vigadó Budapest belvárosának egyik épülete, komolyzenei intézmény, kulturális és szórakoztató-központ.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
A Vigadó elődje[szerkesztés]
Pollack Mihály tervei alapján készült az első Vigadó, a Redoute, mely 1833-ban nyílt meg. Igen jelentős események színhelyévé vált a klasszicista épület, megfordult benne id. Johann Strauss, és 1839-ben már Liszt Ferenc is nagy sikerű hangversenyt adott itt. E helyen tartották meg Kossuth Lajos javaslata alapján 1842 augusztusában az első „iparmű-kiállítást”. 1848-49-ben az első Képviselő Ház a Vigadóban ülésezett. 1849 májusában Hentzi osztrák generális Budáról szétlövette az épületet.
A jelenlegi Vigadó[szerkesztés]
Feszl Frigyes 1858-ban kezdett foglalkozni az új Vigadó tervezésével. A keleti elemekkel vegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, s csakhamar az akkori főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményévé vált. Ünnepi bál keretében avatták fel 1865 januárjában. Belsejét Lotz Károly és Than Mór balladisztikus témákat feldolgozó freskói díszítik. A szobrok többségét Alexy Károly szobrászművész készítette.
1865-ben Liszt Ferenc itt mutatta be a Szent Erzsébet legendája című oratóriumát.
A Pesti Vigadó koncertterme többféle célt is szolgált: a 19. században bálokat, ünnepi fogadásokat, köszöntőket rendeztek, s számos komolyzenei előadás helyszíne volt. A fővárosban megforduló neves személyiségek sorra felléptek a Pesti Vigadó Hangversenytermében. Felléptek többek közt: Johannes Brahms, Camille Saint-Saëns, Claude Debussy, vezényelt Bruno Walter és Herbert von Karajan valamint Emil Sauer, Vladimir Horowitz és Arthur Rubinstein szólisták is megfordultak itt.
A Filharmóniai Társaság együttese a Pesti Vigadót tekintette otthonának annak elkészülte után, eleinte többször vezényelte itt a zenekart Erkel Ferenc. Bartók Béla fellépéseit az épületen elhelyezett emléktábla idézi.
A második világháborúban az épületegyüttes súlyos sérüléseket szenvedett, sokáig vitatott volt hogy sor kerül-e az újjáépítésre, végül az 1970-es években megkezdődött a felújítás. Az újjáépült Pesti Vigadót 1980-ban adták át, és jelenleg is az ország egyik legszebb művelődési központja.
A hangversenyterem – mely a korábbinál valamelyest kisebb terű és javított akusztikájú – a főváros egyetlen középkategóriás koncertterme. A reprezentatív kiképzésű hangversenyterem 700 üléses; a kamaraterem 220 személy befogadására képes, színházi előadásoknak, kamarakoncerteknek, kulturális rendezvényeknek biztosítja a helyszínt.
A magyar kortárs képzőművészet egyik legfontosabb bemutatóhelye a Vigadó Galéria. Az épület különböző konferenciáknak, banketteknek, fogadásoknak is helyszíne.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||
|
||||||||||||
|
|||||||||||||||
