Pesti Vigadó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pesti Vigadó
Pesti Vigado P8130129.jpg
Építési adatok
Építés éve 1833 (először)
1865 (újjáépítés)
Lebontás oka 1849-ben porig lőtték
Tervező Pollack Mihály (először)
Feszl Frigyes (mostani)
Építész(ek) Feszl Frigyes
Hasznosítása
Felhasználási terület kulturális közintézmény
Elhelyezkedése
Pesti Vigadó  (Budapest)
Pesti Vigadó
Pesti Vigadó
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 19° 02′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 19° 02′ 58″

A Pesti Vigadó Budapest belvárosának egyik épülete, komolyzenei intézmény, kulturális és szórakoztató-központ.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pesti Redout épülete
A Pesti Vigadó nagyterme az ágyúzás után.(Fuchsthaller Alajos acélmetszete Feszl Frigyes rajza nyomán)

A Vigadó elődje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pollack Mihály tervei alapján készült az első Vigadó, a Redoute, mely 1833-ban nyílt meg. Igen jelentős események színhelyévé vált a klasszicista épület, megfordult benne id. Johann Strauss, és 1839-ben már Liszt Ferenc is nagy sikerű hangversenyt adott itt. E helyen tartották meg Kossuth Lajos javaslata alapján 1842 augusztusában az első „iparmű-kiállítást”. 1848-49-ben az első Képviselő Ház a Vigadóban ülésezett. 1849 májusában Hentzi osztrák generális Budáról szétlövette az épületet.

A jelenlegi Vigadó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feszl Frigyes 1858-ban kezdett foglalkozni az új Vigadó tervezésével. A keleti elemekkel vegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, s csakhamar az akkori főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményévé vált. Ünnepi bál keretében avatták fel 1865 januárjában. Belsejét Lotz Károly és Than Mór balladisztikus témákat feldolgozó freskói díszítik. A szobrok többségét Alexy Károly szobrászművész készítette.

1865-ben Liszt Ferenc itt mutatta be a Szent Erzsébet legendája című oratóriumát.

A Pesti Vigadó koncertterme többféle célt is szolgált: a 19. században bálokat, ünnepi fogadásokat, köszöntőket rendeztek, s számos komolyzenei előadás helyszíne volt. A fővárosban megforduló neves személyiségek sorra felléptek a Pesti Vigadó Hangversenytermében. Fellépett többek közt: Johannes Brahms, Camille Saint-Saëns, Claude Debussy, vezényelt Bruno Walter és Herbert von Karajan valamint Emil Sauer, Vladimir Horowitz és Arthur Rubinstein szólisták is megfordultak itt.

A Filharmóniai Társaság együttese a Pesti Vigadót tekintette otthonának annak elkészülte után, eleinte többször vezényelte itt a zenekart Erkel Ferenc. Bartók Béla fellépéseit az épületen elhelyezett emléktábla idézi.

A második világháborúban az épületegyüttes súlyos sérüléseket szenvedett, sokáig vitatott volt hogy sor kerül-e az újjáépítésre, végül az 1970-es években megkezdődött a felújítás. Az újjáépült Pesti Vigadót 1980-ban adták át, és jelenleg is az ország egyik legszebb művelődési központja.

A hangversenyterem – mely a korábbinál valamelyest kisebb terű és javított akusztikájú – a főváros egyetlen középkategóriás koncertterme. A reprezentatív kiképzésű hangversenyterem 700 üléses; a kamaraterem 220 személy befogadására képes, színházi előadásoknak, kamarakoncerteknek, kulturális rendezvényeknek biztosít helyszínt.

A magyar kortárs képzőművészet egyik legfontosabb bemutatóhelye a Vigadó Galéria. Az épület különböző konferenciáknak, banketteknek, fogadásoknak is helyszíne.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pesti Vigadó - Budáról nézve  
Pesti Vigadó  
Pesti Vigadó  
Pesti Vigadó  
Pesti Vigadó  
Pesti Vigadó  
Pesti Vigadó  
Pesti Vigadó  
Pesti Vigadó  
Pesti Vigadó - toalett  
Pesti Vigadó - lépcsőház  
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pesti Vigadó témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]