Henszlmann Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henszlmann Imre

Henszlmann Imre (Kassa, 1813. október 13. – Budapest, 1888. december 5.[1]) művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pesten, Bécsben és Padovában orvosi tanulmányokat folytatott, majd művészettörténeti és archeológiai szakra jelentkezett.[1] Bécsben a pénzverde igazgatója, a magyar származású Böhm József Dániel vezette be erre a tudományszakra. 1848-ban Bécsben Eszterházy Pál sajtóreferense lett.[1] 1849-ben a forradalomban való részvétele miatt fogságba zárták, majd Londonba és Párizsba távozott. Párizsban III. Napóleon támogatásával jelent meg Théorie des proportions appliqués dans l’architecture című műve 1860-ban. Magyarországra visszatérve ő vezette a meginduló székesfehérvári és kalocsai ásatásokat. 1867-től a Műemlékek Országos Bizottságának első előadója volt.[1] 1873-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Sok tanulmányt és cikket írt, szerkesztette az Archeológiai Értesítő és az Archeológiai Közlemények című periodikákat.

Henszlmann Imre sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-47.

Fontosabb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Párhuzam az ó- és újkori művészeti nézetek és nevelések közt (Pest, 1841)
  • Kassa városának ó-német stylű templomairól (Pest, 1846) időrendben ez az első magyar művészettörténeti monográfia
  • A kisbényi románízlésű egyház (Pest, 1862)
  • A székesfehérvári ásatások eredménye (Pest, 1864)
  • Műrégészeti kalauz I-II. kötet (Pest, 1866)
  • Pécs középkori régiségei I-II. kötet (Pest, 1869-72)
  • Die Grabungen des Erzbischofs von Kalocsa (Leipzig, 1873)
  • Magyarország ó-keresztyén, román, átmeneti stylű műemlékeinek rövid ismertetése (Bp, 1876)
  • Lőcsének régiségei (Bp, 1878)
  • Magyarország csúcsíves emlékei (Bp, 1880)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 298. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Korach R.: Henszlmann Imre művészeti elmélete, Bp, 1902.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]