Székesfehérvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székesfehérvár
Székesfehérvár montage 2.png
Fentről, balról: Árpád fürdő, Órajáték és Óramúzeum, Központi vasútállomás, Szt. István székesegyház, Prohászka Ottokár emléktemplom, Városház tér a ciszterci templommal, Városház tér az Országalmával és a Püspöki Palotával (és a ciszterci templommal), Városháza, Bory-vár
Székesfehérvár címere
Székesfehérvár címere
Becenév: A Királyok Városa, A Templomok Városa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Székesfehérvári
Kistérség Székesfehérvári
Jogállás megyeszékhely
megyei jogú város
Alapítás éve 972[1]
Polgármester Dr. Cser-Palkovics András (FIDESZ)[2]
Irányítószám 8000, 8001, 8002, 8019
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 99 060 fő (2014. január 1.)[3]
Népsűrűség 595,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 170,89 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj Sárrét[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Székesfehérvár  (Magyarország)
Székesfehérvár
Székesfehérvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 11′ 20″, k. h. 18° 24′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 20″, k. h. 18° 24′ 50″
Székesfehérvár  (Fejér megye)
Székesfehérvár
Székesfehérvár
Pozíció Fejér megye térképén
Székesfehérvár weboldala

Székesfehérvár, a Királyok Városa (szlovákul Stoličný Belehrad, horvátul Stolni Biograd, németül Stuhlweißenburg, latinul Alba Regia, lengyelül Białogród, szerbül Stolni Beograd / Столни Београд) megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régió központja, Fejér megye és a Székesfehérvári járás székhelye, Magyarország kilencedik legnépesebb városa. Az egyik legnagyobb múltú, és talán a legrégebbi magyar város, hajdani királyi székhely, koronázóváros. Belvárosa műemlékekben rendkívül gazdag. Napjainkban sokféle, de főleg gazdasági szempontból Magyarország egyik legfejlettebb nagyvárosa, továbbá híres élénk sport- és kulturális életéről is.

A város mindent elkövet annak érdekében, hogy megfelelően be tudja mutatni és meg tudja őrizni nagy történelmi múltját és jelentőségét. A belvárosi műemlékeket egyre vigyázzák, emellett a népi kultúra bemutatására is kiemelt figyelmet fordítanak: a Rác utcai Skanzen példás helyreállításáért 1989-ben Székesfehérvár megkapta a műemlékvédelem Európa-díját.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest és a Balaton között félúton fekszik, a Velencei-hegység DNy-i letörésének peremén, két egymásra merőleges árkos vetődésben kialakult süllyedék kereszteződésében a Móri-árok déli, mezőföldi nyílásában. A Velencei-tótól 15 km-re található.[6] Területe változatos tájegyüttes része, amely nagyobbrészt síksági és dombsági, kisebb részt pedig hegységi felszíntípusokból áll, túlnyomórészt mezőföldi tájvonások uralkodnak. A város előnyös helyzeti energiáját elsősorban a Móri-árok adja, e mellett a Dunántúlt Ny-K-i irányban keresztező forgalomnak is fontos helye. A város a Mezőföld „fővárosa", legfőbb természeti adottsága, völgybejárati fekvéséből, közlekedés-földrajzi helyzetéből adódik.[7]

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sóstói természetvédelmi terület

A székesfehérvári Homokbánya, Sóstói Természetvédelmi Terület Székesfehérvár Önkormányzatának tulajdonában van. Természetvédelmi kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (Mezőföld Tájegység). A Sóstó minden nap szabadon látogatható.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alba Regia a középkorban

A kezdetektől a római korig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évezred) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál az Adria és Itália felé.

A középkori Székesfehérvár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt.

Szent István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a királyi bazilikát is (10031038). (A bazilika azonban egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron nem alapított püspökséget, valószínűleg az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándékától vezérelve. A város egyházi jelentőségét a középkorban az itt működő tekintélyes társaskáptalan adta.) Évente kétszer tartottak itt királyi törvénykezési napot. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek Fehérváron.

Nagy Szulejmán beveszi Fehérvárt
Varkocs György várkapitány szobra a Fő utcán
Az 1601-es sikeres keresztes ostrom után a törökök elhagyják Fehérvár, akik egy év múlva újra bevették a várost

A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. A 12. század fokozta Székesfehérvár jelentőségét. Megjelennek a Szent János-lovagok. Kolostorukat – a Sziget nyugati oldalán – még a század közepe táján kezdte építeni Martirius esztergomi érsek, de a befejezést III. Béla anyja, Eufrozina eszközölte (őt ide is temették). A konvent, mint hiteles hely országos szerepet vitt a magyar jogi élet lebonyolításában. A III. Béla által megalapított és az írásbeliség végzésével megbízott kancelláriának a megindulása is Székesfehérvárhoz kapcsolódik, amennyiben annak vezetői jobbára a székesfehérvári prépostok voltak. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.

1242 tavaszán a tatárok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, melyet azonban a hirtelen jött hóolvadás megvédett a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni. A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város képét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg.

A középkor végi Székesfehérvár életében komoly törést jelentett az 1490-es ostrom. Az I. Mátyás halála után kezdődött trónutódlási küzdelem során Székesfehérvár 1490 novemberében rövid ostrom után elesett, a Miksa vezette német-római birodalmi és osztrák csapatok teljesen kifosztották (a bazilikát is beleértve), és a város egészen 1491. július 29-én, II. Ulászló által való visszafoglalásáig I. Miksa kezén maradt.

Székesfehérvár a török hódoltság idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az égő székesfehérvári bazilika. Miniatúra a Képes Krónikából

A mohácsi csatát (1526) követően a város Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd harcában az előbbi mellé állt, s mellette egészen haláláig kitartott annak ellenére, hogy Révay Ferenc nádori helytartó mindent elkövetett, hogy Ferdinándnak nyerje meg. Ferdinánd még bizonyos Fejér megyei községeket is adományozott a városnak. 1543-ban Fehérvár is török kézre került. A város polgárai ugyanis megelégelve az ostromot, a Varkocs György várkapitány vezette kitörő csapatokat a városból kizárták, akiket így az oszmánok lekaszaboltak. A török hódoltság idején a város eredeti lakosságának nagy része elmenekült, helyükre jórészt délszláv lakosság költözött. Fehérvár templomainak egy részét dzsámivá alakították, többek között a Szent Anna kápolnát is, melynek tetején ma is ott a félhold. Az ekkor épült török fürdőnek ma már csak romjai láthatóak. Ez a Török Udvar.

A török igazgatási beosztás szerint a város a budai vilajet fehérvári szandzsákjának volt a székhelye. 1688-ig a város végig török kézen volt, eltekintve egyetlen évtől: A tizenöt éves háború során 1601-ben a várost átmenetileg sikerült visszafoglalni. Bár az ostromot átvészelte, mégis ekkor pusztult el a Szent István által építtetett, majd az Anjouk és később Mátyás által kibővíttetett pompás királyi bazilika, amikor a tornyában tárolt puskapor felrobbant. A következő évi sikeres török ostrom idején esett fogságba a város alkapitánya, a kalandos életű Wathay Ferenc is (kinek szobra a Prohászka Ligetben áll).

A Vörösmarty Színház épülete. Az 1874-ben épült színházat a legrégebbiek és a leghíresebbek között tartják számon Magyarországon
Az 1902-ben épült Törvényház

A török kiűzése után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székesfehérvár az oszmán uralom felszabadulása (1688) után ugyan nem nyerte vissza középkori jelentőségét, a 18. század végére mégis a régió egyik legfontosabb központjává vált. Kulturális szempontból is kiemelt szerepet játszott. A török kiűzése után a kereskedők és iparosok külföldről jöttek, s az adminisztráció nyelve is német lett. A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1702-ben alapított jezsuita, majd pálos, végül ciszterci gimnáziuma országos ismertségre tett szert. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de már nem volt sorolható az ország központi városai közé. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház építése, a jezsuiták templomépületei. A Városháza épülete az 1710-es években készült el.[7] Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. 1777-ben Mária Terézia az egyik újonnan alapított püspökség székhelyévé tette a várost. A püspöki palota a királyi bazilika egykori területének egy részére települt, építéséhez sokat felhasználtak a Szent István-féle templom kövei közül, amelynek utolsó még álló kápolnáját is ekkor bontották le. A székesegyház új épületét 1758-ban kezdték el építeni, melyhez felhasználták a régi plébánia falait. A templom a város, az egyházközség és a jezsuiták adományából 1768-ra nyerte el mai formáját.[7] A belváros – más dunántúli városokhoz hasonlóan – megőrizte középkori utcaszerkezetét, mely a vár két kapuján keresztül kapcsolódott az azt körülvevő városrészekhez. A vár zártsága a XIX. század első harmadában szűnt meg, amikor új utcák épültek, s kapcsolták a külvárosokat a történelmi városmaghoz. A belváros szerkezetét jelentősen megváltoztatta a Palotai kapu, illetve a Budai kapu melletti várfal 1809-es lebontása, ekkor ugyanis 1810-ben József nádor érkezett a Fejér vármegyei felkelő sereg megszemlélésére. A Budai kaput 1872-ben bontották le, mivel a városi magisztrátus szűknek találta a városkaput, így több polgári ház és várfal lebontásával megnyitották a Nádor-utcát, a mai Fő utcát. 1843-ban a város déli része tűzvész következtében teljesen elpusztult.

Székesfehérvár a reformkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A reformkori nemzeti öntudatra ébredés hatása olyan erős volt, hogy a túlnyomórészt német lakosság is fokozatosan beolvadt a magyarságba. A Számmer-nyomda (1803) és a Nemzeti Színjátszó Társulat (1818) alapítása, a két Casino (1838), a Szépészeti Testület (1839) és az Olvasó Társaság (1840) létesítése mind-mind a nemzeti eszmék reformkori térnyerését, az öntudatos polgári réteg erősödését tanúsította és a megnövekedett kulturális igények kielégítésének korszerű formáit biztosította.[8] 1848. március 15-én a fehérvári polgárság és fiatalság is csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában Fehérvár alig iparosított agrárvárossá vált.

A középkori romkert, nemzeti emlékhely

Gazdaságának fejlődése csak a vasút kiépülésével vett új lendületet. Előbb 1860-ban a Székesfehérvár-Újszőny-vasútvonalon, majd 1861-ben a Buda-Kanizsa-vasútvonalon indult meg a forgalom. Az 1850-es évektől induló gyors fejlődés fontos mérföldköve volt az ország első Vörösmarty-szobrának felavatása 1866-ban, a Vörösmarty Színház felépítése (1872-1874) vagy éppen az országos iparkiállítás megrendezése 1879-ben. A fellendülés további bizonyítéka a korszakban épült – immár emeletes – lakó- és középületek sora. A királyi törvényszéknek, a megyei főügyészségnek és a fogháznak (ma Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) helyt adó épületkomplexum 1902-ben készült el.

Copf stílusú lakóház (ma iskola) a Szent István téren. Valószínűleg a Püspöki palota mintájára épült a XIX. században

A város a két háború között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon szerencsés helyzetbe került Székesfehérvár az 1930-as évek második felére. Egy tehetséges polgármester, Csitáry G. Emil és egy historikus és képviselőminiszter, Hóman Bálint olyan városfejlesztési koncepciót valósított meg, amelynek eredményeként 1938-ra, a Szent István-emlékévre Székesfehérvár több alkalommal is az országos érdeklődés középpontjába került, s az egyik legdinamikusabban fejlődő várossá vált. Ehhez nagyszerű művészek mellett Hóman és fő patrónusuk, a legnagyobb hatású magyar művészettörténész, Gerevich Tibor is nagyban hozzájárult. De közvetetten szerepet játszottak ebben a város szülöttei, a korábban elhunyt Klebelsberg Kuno és az egyik legbefolyásosabb magyar értelmiségi, Szekfű Gyula is.

Szent István király lovasszobra, Sidló Ferenc alkotása

A 20. század elején 35 ezres Székesfehérvárnak – mint azt a város 1931 és 1941 közötti polgármestere, Csitáry G. Emil közelmúltban megjelent emlékirataiban is olvashatjuk – már rendkívül élénk és változatos közoktatási, egyesületi, kávéházi, színházi és sajtóélete volt, sok-sok kulturális rendezvénnyel és társasági eseménnyel. Csitáry maga is diákja volt az egy évig itt tanító Szabó Dezsőnek, az 1919 utáni magyar szellemi élet egyik meghatározó, főleg az értelmiségi ifjúságot magával ragadó írójának. A tízes évek közepétől itt járt gimnáziumba a később kiváló regényeket író Kodolányi János, akinek a nevét napjainkban a székesfehérvári főiskola őrzi. És itt élt s alkotott Bory Jenő, a neves szobrász és építész is.

A két világháború közötti időszakban tovább növekedett Fehérvár súlya. A nagy múltú és lélekszámú magyar kulturális központok többsége ugyanis a határokon túlra került, így Fehérvár a korábbinál lényegesen előrébb jutott a városok rangsorában. Másrészt pedig olyan szülöttei, illetve patrónusai voltak, akik a kulturális életben vagy a nagypolitikában vezető pozíciókba jutva eredményesen támogatták fejlesztését. A korábbi korszak kultuszminisztere (1910-1913, 1918), Zichy János többnyire a városhoz közeli nagylángi kastélyában élt, egyik utóda, Klebelsberg Kuno (miniszter: 1922-1931) pedig másfél évesen került Székesfehérvárra, és itt is érettségizett. Hóman Bálint (kultuszminiszter: 1932-1942, 1938-1939-ben rövid megszakítással) – még mielőtt miniszter és a város képviselője lett volna – tudósként foglalkozott a magyar középkor történetével, s ebben kiemelt szerepet tulajdonított Fehérvárnak.

Az 1938-as Szent István-emlékév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barokk lakóház a Megyeház utcában

1938 mind bel- és külpolitika, mind a reprezentáció szempontjából mozgalmas esztendő volt a Horthy-kor történetében. A teljesség igénye nélkül: a Darányi-kormány ebben az évben hirdette meg a hadseregfejlesztő győri programot, ekkor került sor az első revíziós sikerre, az első bécsi döntésre, ekkor ünnepelte a kormányzó a 70. születésnapját, amellyel a Horthy-kultusz is fontos állomáshoz érkezett. Az ország életére hatást gyakorló események közé tartozott a Szent István-emlékév is, amelynek révén Székesfehérvár jelentős szerepet kapott. Számtalan egyesület és szervezet helyezte rendezvényeit az év folyamán megújuló városba.

Három kiemelkedő pillanat is volt, amikor az országos figyelem homlokterébe került a város. Az első a május 22-én, közvetlenül az Eucharisztikus Kongresszus előtt lezajló vitézavatás, a "kard ünnepe" volt. A második június 1-je, amikor a Szent Jobb országjáró körútjának második állomásaként érkezett Székesfehérvárra az Aranyvonaton, a harmadik pedig a városháza udvarán augusztusban megtartott országgyűlés, mely Szent István király emlékét törvénybe iktatta. Az országgyűlést eredetileg augusztus 21-én tartották volna, ám a kormányzó németországi hivatalos látogatása miatt augusztus 18-ra kellett előrehozni. Így némi sietséggel fejeződtek be az előkészületek, melynek során az egyházmegye püspöke, Shvoy Lajos augusztus 13-án szentelte be a középkori királyi bazilika ásatásainál fellelt csontmaradványokat.

A vitézavatások hagyományos helyszíne Budapest volt, az országgyűlésé 1848-tól kezdődően úgyszintén. Komoly politikai lobbitevékenység állt ezek Székesfehérvárra történő kihelyezése mögött, amelyben a kulcsszerepet a város képviselőségét 1932 óta ellátó Hóman Bálint játszotta.

Ünnepi országgyűlés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vitézavatás és a Szent Jobb ünnepe mellett a jubileumi év egyik legnagyobb napja augusztus 18. volt, amikor mintegy 400 év múltán, a mohácsi vész utáni 1527. évi országgyűlés óta először tisztelegtek az ország törvényhozói és közjogi méltóságai szent királyunk emlékének egy ünnepi országgyűlés keretein belül Székesfehérvárott. Darányi Kálmán miniszterelnök május 11-én nyújtotta be az országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely elrendelte a székesfehérvári országgyűlést:

1. § Az országgyűlés két Háza Szent István király emlékére, halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából az 1938. év augusztus hava 18. napján Székesfehérvárott tart ünnepélyes együttes ülést, ahol Szent István a királyi törvénynapokat tartotta s amely város a királyi törvénynapokból kifejlődött Árpád-kori országgyűlések székhelye volt.

2. § A székesfehérvári ünnepélyes együttes ülés egyetlen tárgya ama törvény megalkotása, amelyben a nemzet a keresztény magyar államot megalapító Szent István király emlékét megörökíti. Ezen az ünnepélyes együttes ülésen a m. kir. miniszterelnök benyujtja és nyomban ismerteti a Szent István király emlékét megörökítő törvényjavaslatot, amelyet az együttes ülés azonnal letárgyal. A letárgyalt és elfogadott törvényt a miniszterelnök kihirdetési záradékkal és aláírással ellátás végett az együttes ülés keretében azonnal az ország Kormányzója elé terjeszti. A tárgyalás és a határozathozatal módját egyébként az országgyűlés két Háza állapítja meg.

3. § A jelen törvény végrehajtásáról a m. kir. miniszterelnök gondoskodik.

– 1938. évi XXIV. törvénycikk az országgyűlésnek Szent István király emlékére Székesfehérvárott tartandó üléséről[9]

A törvényjavaslatot mind a két ház egyhangúlag megszavazta.

Végül rövid tárgyalás után megfogalmazódott a törvény: Az országgyűlés augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánítja.

Az ünnepi országgyűlés a törvény elfogadása és a kormányzó általin szentesítése után befejeződött. A kormány tagjai, a jelen lévő diplomaták és hivatalos személyek ezt követően a Nagyboldogasszony-bazilika romjainak felavatásán, majd a vármegyeház előtti téren található Sidló Ferenc Szent István-szobrának leleplezésén vettek részt.

1945-től napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború végén különösen sokat szenvedő városra a 20. század hatvanas és hetvenes éveinek a történelmi előzményeket semmibe vevő átalakításaival mérték talán a legnagyobb csapást. Erőltetett iparosítás következett. Többek között alumínium-hengerművet és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évekre 100 ezerre nőtt. A fallal körbevett belvárost ugyan megvédték, ám azon túl teljesen átszabták a két világháború közötti időszak kiemelt szerepű, emblematikus városát; mindenütt nagy lakótelepek épültek. A barokk korszaktól szervesen fejlődő, régi városrészeket romboltak le, évszázados térbeli és emberi kapcsolatokat is szétzilálva. Azonban Székesfehérvár ebben az időszakban vált igazán Magyarország egyik legnagyobb és legfontosabb gazdasági és közlekedési központjává. 1980. és 2000. között a világ egyik leggyorsabban fejlődő városává vált, sorra épültek ipari parkjai. 1988. április 1-jén megyei jogú városi rangot kapott.[10][11] A '90-es években a városba 4 milliárd dollár tőke áramlott. Fehérvár önkormányzatának adó- (főleg iparűzési adó) bevételei a többi magyarországi nagyvárosénál (Budapest kivételével) átlagosan 2-szer, 2,5-szer nagyobbak. 2010. körül gazdasági visszaesés következett be Magyarország és a világ városaihoz hasonlóan Fehérvár életében is. Székesfehérvár a 2013-as Szent István-emlékévvel, múltja megismerésének és visszaszerzésének ösztönzésével és a város jelenlegi lakóinak segítségével a jövőjét keresi és építi továbbra is.

Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A Romkertben találhatóak az Árpád-kori koronázó bazilika maradványai, Szent István király szarkofágja, valamint a 15 magyar király (köztük I. István) egyelőre még azonosítatlan földi maradványait őrző osszárium is.

A Királyok Városa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székesfehérvár legelterjedtebb és leginkább használatos ragadványneve a Királyok Városa jelző. E név eredetére valószínűleg minden magyar állampolgár tudja a megfelelő választ: ha Fehérvárt említjük, akkor a középkori Magyar Királyság királyi, világi és szakrális központjáról van szó. Itt őrizték a koronázási jelvényeket, a kincstárat, a levéltárat, itt tartotta a király az országos törvénylátó napokat, csak a fehérvári bazilikában megkoronázott király volt a törvényes uralkodó. A város hivatalos nevében megtalálható székes jelző a királyi székre, vagyis a trónra utal, mely csakugyan Fehérvárott volt fellelhető. A város latin neve Alba Regia, melynek jelentése Királyi Fehér. A fehér szó Fehérvár minden idegen nyelvű nevében megtalálható, és a fehér mészkőből emelt városfalakra utal.

A Templomok Városa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fehérvár egyházi emlékekben való bővelkedését fémjelzi egy másik ragadványneve: A Templomok Városa. A középkorban Fehérvárott mintegy 30 vallási jellegű épület állt rendelkezésére a katolikus egyház hívőinek. A 30 vallási épület alatt leginkább kápolnákat vagy kisebb templomokat értünk, hiszen az egész országban sem, nemhogy egy városon belül nem volt jellemző, hogy hatalmas bazilikák - mint a fehérvári Nagyboldogasszony-bazilika - sorakozzanak egymás mellett. A város gazdagságát hirdetve a több templom nem csak egy toronnyal rendelkezett, a bazilikának például négy is volt!

Fehérvárott jelenleg csakugyan körülbelül harminc vallási épület áll. Ezek között megtaláljuk a keresztény vallás minden felekezetének templomát, gyülekezetét. Természetesen a római katolikus egyház alkotja a többséget. A harminc vallási épületből nyolc a Belvárosban (a történelmi Belvárosban öt) található. A közel 30-ból 16 római katolikus templom. Ebből négy kéttornyú, ezek közül pedig egy basilica minor (székesegyház) ranggal rendelkezik (Szent István székesegyház). Három templom református, egy evangélikus, egy ortodox, a többi különféle imaház (adventista, baptista, pünkösdi, unitárius, izraelita).

Híresebb, már nem létező templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Géza nagyfejedelem Fehérvárott építtette fel az ország első keresztény templomát 972-ben. A négykaréjos bizánci stílusú templom alapfalait 1971-ben tárták fel, melyeket fehér kövekből kirakott alakzat jelöl a mai székesegyház főbejárata előtt.
  • A mai Kempelen téren (a Romkert és a Fehérvár Áruház (Skála) között) állt egykor a neológ zsinagóga, melyet 1864-ben emeltek. Szépsége és méretei a Dohány utcai zsinagógáéval vetekedtek. Azonban 1944-ben a fasiszta városvezetés német nyomásra az épületet felrobbantatta. A zsinagóga helyét egy emléktábla mutatja.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Belváros
  • Palotaváros
    • Palotavárosi lakótelep1
  • Tóvárosi lakónegyed2
  • Víziváros
    • Vízivárosi lakótelep
  • Vasútvidék
  • Búrtelep
  • Váralja
  • Felsőváros
  • Királykút lakónegyed3
  • Vezér utcák
    • Almássy-telep4
    • Fáy András lakótelep
  • Író utcák
  • Öreghegy
  • Ráchegy
  • Feketehegy
  • Szárazrét
  • Szedreskerti lakónegyed5
  • Maroshegy
  • 1régen Lenin Lakótelep
  • 2régen Dr. Münnich Ferenc lakótelep
  • 3régen November 24. lakótelep
  • 4régen Novák Károly lakótelep
  • 5régen Pintér Károly lakótelep

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége 104 769 fő, ebből 98,9% magyar, 0,4% cigány, 0,3% német, 0,04% szlovák, 0,36% egyéb. Lakott lakások száma: 38 956.

Székesfehérvár lakossága a rendszerváltás óta fokozatosan csökken, 1990 óta mintegy 10 000 fővel.

Székesfehérvár lakosságszámának változása 1850-től:

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székesfehérvár napjainkban Magyarország és Közép-Európa egyik legfejlettebb, a Közép-Dunántúl legnagyobb gazdasági központja. Jelentős célpontja a külföldi tőke beáramlásának. Legjelentősebb ágazatai a mechatronika, az elektronika, a szoftveripar, az élelmiszeripar és a logisztika.[12]

Itt található Magyarország legnagyobb magyar magántulajdonban levő ipari vállalatcsoportjának, az 1938-ban Székesfehérváron alapított Videoton csoportnak a legjelentősebb gyártóbázisa, egyben központja is.

Munkanélküliek száma [13][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Munkanélküli (fő) Munkanélküli (%)
2000.01.20. 3 372 4,94%
2001.01.20. 2 588 3,79%
2002.01.20. 2 491 3,55%
2003.01.20. 2 592 3,68%
2004.01.20. 2 713 3,90%
2005.01.20. 2 784 4,05%
2006.01.20. 2 852 4,14%
2007.01.20. 3 752 3,96%
2008.01.20. 2 669 3,86%
2009.01.20. 3 328 4,78%
2010.01.20. 4 805 6,95%
2011.01.20. 4 781 7,00%
2012.01.20. 4 303 6,39%
2013.01.20. 4 185 6,30%
2014.01.20. 2 362 3,39%

Egészségügy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1901-ben alapított székesfehérvári Fejér Megyei Szent György Kórház a Dunántúl legnagyobb, Magyarország második legnagyobb kórháza[14]. A kórházat a '80-as és '90-es években is bővítették, fejlesztették. A jelenleg zajló bővítésnek és felújításnak köszönhetően azonban 2014. végére Magyarország legnagyobb és legfejlettebb kórházává is válhat.

Áruházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alba Plaza I. bevásárlóközpont – Palotai út 1.
  • Alba Plaza II. bevásárlóközpont (tervezett) - Palotai út 2.
  • Fehér Palota Üzletközpont - Palotai út 6.
  • Aldi diszkontáruház (2 db) – Szt. Flórián krt. 11., Jancsár köz 1-3.
  • Auchan hipermarket – Holland fasor 2.
  • Baumax barkácsáruház – Budai út 171.
  • Coop szupermarket (29 db) – Tóvárosi ltp. 8., Szedreskerti ltp. 32., Lövölde u. 36., Széchenyi u. 32., Eszperantó tér 1., Királykút ln. 19., Fórum tér 1., Zombori út 16., Pozsonyi út 99/b, Beregszászi u. 2., Farkasvermi út 40., Balatoni út, Fáy András u., Séd u. 3., Király sor 55., Zsolnai u. 41., Liszt Ferenc u. 3., Deák Ferenc u. 27., Lévai u. 2., Móri út 39., Rákóczi u. 33., Vásárhelyi út 19., József Attila u. 10-12., Prohászka O. út 67., Nefelejcs u. 12/a, Mátyás király krt. 23., Szilvasziget üzletsor, Tolnai u. 24., Tóvárosi ltp. 6188. Hrsz.
  • Fehérvár Áruház (Skála)
  • Decathlon sportáruház - Holland fasor 3.
  • Interspar hipermarket (2 db) – Budai út 41., Balatoni út 44-46.
  • Lidl diszkontáruház (3 db) – Mártírok útja 11., Balatoni út 21., Farkasvermi út
  • Media Markt műszaki áruház – Palotai út 6.
  • Metro raktáráruház – Jezsuita u. 1.
  • Park Center bevásárlóközpont
  • Euronics műszaki szakáruház - Palotai út 1.
  • Mentavill Villamossági Szakáruház - Budai út
  • Retz Bútor szakáruház - Budai út
  • Penny Market (2 db) – Tobak u., Széchenyi u. 92.
  • Praktiker barkácsáruház – Balatoni út 44-46.
  • Spar szupermarket (7 db) – Balatoni út 70., Sziget u. 41., Vízivárosi ltp., Palotai út 58., Pozsonyi út 10., Rákóczi u. 3-5.
  • Tesco hipermarket (2 db) – Aszalvölgyi út 1., Palotai út 6.
  • Vianni diszkontáruház (2 db) – Széchenyi u. 1., Palotai út 10.
  • Rossmann (3 db) - Tóvárosi lakónegyed 68., Várkapu utca 2., Palotai út 1.
  • DM (3 db) - Budai út 41., Távirda utca 1., Dr. Koch László utca 2.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútállomás főhomlokzata

A város a Dunántúl egyik fő közlekedési csomópontja.[15]

Közösségi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fehérvárnak nyolc irányba van vasúti kapcsolata[15] öt vasúti fővonal érinti: a 20-as VeszprémSzombathely felé, a 29-es Balatonfüred és Tapolca felé, a 30a Budapest, a 30-as vonal a Dél-Balaton valamint Nagykanizsa felé, és a 44-es vonal Pusztaszabolcs felé teremt kapcsolatot. Ezeken felül három mellékvonal a következő településeket köti össze Fehérvárral: Komárom (5), Bicske (6) valamint Sárbogárd (45).[16] A 6-os vonalon személyforgalom nincsen, teherszállítás Lovasberényig folyik rajta.

A helyi közösségi közlekedés lefedi az összes főbb útvonalat, kiszolgálva a város ipari parkjait is.[15]

Közúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érinti az M7-es autópálya és a 7-es főút (Budapest ill. a Balaton irányába), valamint a 8-as Veszprém, Körmenden át Graz irányába, a 81-es főűt Győr felé, a 62-es főút Dunaújváros felé és a 63-as főút Szekszárd irányába.[15]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városközpont, a kép közepén a Szent Imre ferences templommal
A légifelvételen a hozzánk legközelebb eső templom a székesegyház, mögötte jobbra a romkert található. A romkerttől balra található a Püspöki Palota épülete
Virágóra a Fő utcán
A Zichy liget öntöttvas zenepavilonja

Felsőfokú intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középfokú intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapfokú intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szállodák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Király Szálló épülete
  • Hotel Magyar Király ****
  • Hotel Novotel ****
  • Hotel Platán ***
  • Szent Gellért Hotel ***
  • Hotel Szárcsa ***
  • Jancsár Hotel ***
  • Vadászkürt Pension ***
  • Central Lodge **
  • Geo Hostel
  • Panama Motel
  • Kertész Csárda és Fogadó

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fehérvár TV – városi televíziócsatorna
  • Alba Orion – székesfehérvári sporteseményeket közvetítő televíziócsatorna
  • Fehérvár Rádió – helyi rádióadó
  • Vörösmarty Rádió – helyi rádióadó
  • Táska Rádió – helyi diákrádió
  • Fejér Megyei Hírlap – független megyei napilap
  • FehérVár – ingyenes hetilap
  • Fehérvári Est - ingyenes programajánló hetilap
  • Szent István Városa - ingyenes egyházmegyei hetilap

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székesfehérvár-Csalapuszta, Kégl-kastély
„Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.[17]

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Árpád fürdő, Kossuth u. 12./Várkörút 25.
  • Bajzáth-ház, Szent István tér 5.
  • Budenz-ház, Ybl Múzeum, Arany János u. 12.
  • Cisztercita Gimnázium, Oskola u. 7.
  • Cisztercita rendház, Fő u. 6.
  • Evangélikus templom, Szekfű Gyula u. 1.
  • Fekete Sas Patikamúzeum, Fő u. 5.
  • Fekete Sas Szálló, Ady Endre u. 7.
  • Felsővárosi római katolikus plébániaház, Móri út 18-20.
  • Felsővárosi római katolikus plébániatemplom, Móri út
  • Ferences rendház, Városház tér 4.
  • Font-Caraffa-ház, Oskola u. 2-4., Jókai u. 1-3.
  • Gerchard-ház, Basa u. 1.
  • Görögkeleti szerb templom, Rác templom, Rác u.
  • Hentel-kápolna (Szent Anna kápolna), II. János Pál pápa tér
  • Hermann László Zeneiskola, Városház tér 3.
  • Hiemer-ház, Jókai u. 1.
  • Izraelita szeretetház, Várkörút 19.
  • Kalmáncsehy Domonkos-szobor, Arany János u.
  • Karmelita kolostor; Papi otthon, Petőfi u. 2.
  • Királykút, lakóház, Mikszáth Kálmán u.
  • Lakóépület, Koronázó tér 3. és 4.
  • Lakóház és városfal, Liszt Ferenc u. 11.
  • Lakóház és városfal, Piac tér 2.
  • Lakóház és városfal, Táncsics Mihály u. 4.
  • Lakóház és városfal; ált. isk., Szent István tér 4., Budai út 4.
  • Lakóház, Arany János u. 16.
  • Lakóház, Kossuth u. 11.
  • Lakóház, Lépcső u. 1./Liszt Ferenc u. 2.
  • Lakóház, Liszt Ferenc u. 9.
  • Istenszemes ház, Megyeház u. 11.
  • Lakóház, múzeum, Rác u. 19.
  • Lakóház, Pelikán fogadó, Kossuth u. 15.
  • Lakóház, római katolikus plébánia, Arany János u. 9.
  • Lakóház, Városház tér 2.
  • Lakóház, Vasvári Pál u. 5.
  • Lakóház; Deák-gyűjtemény, Oskola u. 10.
  • Lakóház; levéltár, Szent István tér 3.
  • Lakóház; OMvH irodaház, Arany János u. 10.
  • Lakóház; Schaár-gyűjtemény, Jókai u. 11.
  • Laktanya, Malom u. 2.
  • Lukács-ház, Bástya u. 4.
  • Magyar Király Szálló; Zichy-ház, Fő u. 10.
  • Mária-oszlop, Móri út
  • Mária-szobor, Piac tér
  • Megyeháza, Szent István tér 9.
  • Nepomuki Szent János-szobor, Móri út
  • Öntöttvas zenecsarnok, Zichy liget
  • Ősfehérvár vendéglő, Táncsics Mihály u. 1.
  • Pávás-ház és városfal, Kossuth u. 10.
  • Az elpusztult Posgay-ház kőkeretes kapuja, Megyeház u. 8.
  • Püspöki palota, Városház tér 5.
  • Református templom, Széchenyi út 16.
  • Régi megyeháza és városfal; Várostörténeti múzeum, Megyeház u. 17.
  • Cisztercita templom, Fő u. 6., Szent János köz
  • Szent Imre-templom, Városház tér 4.
  • Szent István püspöki székesegyház, II. János Pál pápa tér
  • Szemináriumi templom, Petőfi u. Kossuth u. sarok
  • Romkert, Koronázó tér
  • Say-ház, Vörösmarty tér 8.
  • Splényi-ház, Budai út 22.
  • Szent István-szobor
  • Szentháromság-szobor, Móri út/Havranek J. u.
  • Szerb temető sírkövei, Palotai út
  • Szőgyény-Marich-ház és városfal, Liszt Ferenc u. 1.
  • 10-es huszárok emlékműve, Városház tér
  • Török fürdő romjai, Jókai u. 2.
  • Várfalak: Várkörút, Bástya u. 3., Jókai u. 2., Piac tér, Ady Endre u. 9-11.
  • Varkocs-szobor, Fő u.
  • Városháza, Városház tér 1.
  • Városi vízimalom és serfőző, Sörház tér 1.
  • Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és Csók István Képtár, Bartók Béla tér
  • Vörösmarty Mihály szobra, Vörösmarty tér
  • Wathay Ferenc emlékműve, Prohászka liget
  • Wertheim-ház, Zichy liget 1.
  • Zárda és városfal; levéltár, Szent István tér 2.
  • Zichy-palota, Kossuth u. 1./Városház tér 1.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyesületek

Létesítmények

  • Sóstói Stadion
  • MÁV Előre Stadion
  • Mezővári József Sportpálya
  • Feketehegy-szárazréti sportpálya
  • Alba Regia Sportcentrum
  • Bregyó közi Ifjúsági és Sportcentrum[36] [37]
  • Bregyó közi Regionális Atlétikai Centrum
  • Köfém Sportcsarnok
  • Csitáry G. Emil Uszoda és Strand
  • Vodafone Sportcsarnok (volt ARÉV Sportcsarnok)[38]
  • Vok (Videoton Oktatási Központ) sportcsarnok

Személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rovásírásos helynévtábla
Órajáték a Pelikán Udvarban

Testvérvárosai Székesfehérvárnak:[39][40]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Alba Regia nevet, Fehérvár középkori latin nevét viseli egy 2001-ben felfedezett kisbolygó. A kisbolygó egyik felfedezője, Fűrész Gábor fehérvári származású.[41] További 3 kisbolygó pedig három Fehérvárhoz kötődő személyről kapta a nevét: Terkán Lajosról, Ybl Miklósról és Hajmási Józsefről.[42][43]
  • Magyarországon itt újították föl a legtöbb panelházat az ún. Panelprogram keretén belül, EU-s és kormányzati támogatásból.[44]
  • 2011. augusztus 20-án, 14 órakor avatták fel a város első rovásírásos helységnévtábláját az Új Csóri úton.[45]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Székesfehérvár - a királyok városa (magyar nyelven) (html). Kul-Túra. (Hozzáférés: 2011. május 30.)
  2. Székesfehérvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. május 30.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  6. Székesfehérvár számokban 1
  7. ^ a b c http://www.albaarchivum.hu/id-44-varostorteneti_osszefoglalo.html
  8. Rubicon Történelmi Magazin 2013/6 – Szent István nyomában – Fehérvár a magyar koronázóváros
  9. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8079
  10. Az ÁSZ 1988. április 1-jei adása
  11. Nemzeti Audiovizuális Archívum
  12. Adottságaink (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2006. (Hozzáférés: 2012. április 13.)
  13. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: Településsoros munkanélküliségi adatok - 2013. www.afsz.hu (2013) (pdf)
  14. Fejér Megyei Szent György Kórház (HTML). www.fmkorhaz.hu. Fejér Megyei Szent György Kórház. (Hozzáférés: 2014. február 18.)
  15. ^ a b c d Infrastruktúra (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2006. (Hozzáférés: 2012. április 13.)
  16. Megközelíthetőség (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2006. (Hozzáférés: 2012. április 15.)
  17. ^ a b c d e f g h i j k l m n Barangolások Fejér megyében tourinform.fejer.hu
  18. ^ a b A középkori Magyarország koronázótemploma Székesfehérvár Királyi bazilikája szikm.hu
  19. Püspöki székesegyház vendegvaro.hu
  20. Székesfehérvár, Szent Anna kápolna templom.hu
  21. Kalmáncsehy Domonkos-szobor muemlekem.hu
  22. Szent István Király Múzeum museum.hu
  23. Fekete Sas Patikamúzeum museum.hu
  24. Mátyás király-emlékmű, Székesfehérvár vendegvaro.hu
  25. Karmelita Templom (Székesfehérvár) wikimapia.org
  26. Órajáték - műemlék - Székesfehérvár utazzitthon.hu
  27. Palotavárosi Skanzen - Palotavárosi Emlékek, Székesfehérvár vendegvaro.hu
  28. Budenz Ház - Ybl Gyűjtemény museum.hu
  29. Szent Donát-kápolna vendegvaro.hu
  30. Csitáry víz és a Csitáry kút szekesfehervar.varosom.hu
  31. Sóstó természetvédelmi terület utazzitthon.hu
  32. Székesfehérvár-Víziváros - Jézus Szíve plébánia szfvar.katolikus.hu
  33. Jézus Szíve Templom szekesfehervar.varosom.hu
  34. Halesz park szekesfehervar.varosom.hu
  35. Kisfaludi kastély geocaching.hu
  36. Bregyó-közi Ifjúsági és Sportcentrum
  37. Jól halad a Regionális Atlétikai Központ építése a Bregyóban. Szekesfehervar.hu, 2013. szeptember 25
  38. Sportcsarnok. ARSC, 2014
  39. Partnervárosok névsora szekesfehervar.hu
  40. Székesfehérvár számokban 7 szekesfehervar.hu
  41. Bolygót neveztek el Székesfehérvárról - 450 millió km-re is van egy Alba Regia Székesfehérvár város honlapja
  42. Új kisbolygó Fehérvárnak
  43. Megtudhatjuk, hogy merre jár az égen az Alba Regia kisbolygó, ha a Your Sky Object Catalogue oldalán megkeressük a nevüket.
  44. Népszabadság Online: Fehérvári panelprogram: miért az utcát fűtik?
  45. [1] fmh.hu

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Sárkeresztes, Moha Zámoly Pátka, Lovasberény Héraldique meuble compas.svg
Csór

Észak
Nyugat  Székesfehérvár  Kelet
Dél

Pákozd, Gárdony
Szabadbattyán, Úrhida Aba Seregélyes