Székesfehérvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székesfehérvár
Megyeszékhely - Fejér megye - Székesfehérvár.jpg
A légifelvételen a hozzánk legközelebb eső templom a székesegyház, mögötte jobbra a romkert található. A romkerttől balra található a Püspöki Palota épülete.
Székesfehérvár címere
Székesfehérvár címere
Becenév: A királyok városa
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Kistérség Székesfehérvári
Rang megyeszékhely
megyei jogú város
Alapítás éve 972[1]
Polgármester Dr. Cser-Palkovics András (FIDESZ)[2]
Irányítószám 8000
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 101 943 fő (2011. január 1.)[3] +/-
Népsűrűség 596,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 170,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Székesfehérvár (Magyarország)
Székesfehérvár
Székesfehérvár
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47° 11′ 19.57″, k. h. 18° 24′ 49.82″
Székesfehérvár (Fejér megye)
Székesfehérvár
Székesfehérvár
Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47° 11′ 19.57″, k. h. 18° 24′ 49.82″
Székesfehérvár weboldala

Székesfehérvár (szlovákul Stoličný Belehrad, horvátul Stolni Biograd, németül Stuhlweißenburg, latinul Alba Regia, lengyelül Białogród, szerbül Stoni Beograd / Стони Београд) megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Budapest és a Balaton között félúton fekszik, a Móri-árok déli végénél, a Velencei-tótól 15 km-re.[4]

[szerkesztés] Történelem

A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évezred) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál az Adria és Itália felé. Fehérvár ma is a Dunántúl vasúti és közúti csomópontja.

A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt.

István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038). (A bazilika azonban egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron nem alapított püspökséget, valószínűleg az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándékától vezérelve. A város egyházi jelentőségét a középkorban az itt működő tekintélyes társaskáptalan adta.) Évente kétszer tartottak itt királyi törvénykezési napot. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek Fehérváron.

A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.

A középkori romkert, nemzeti emlékhely
Az égő székesfehérvári bazilika. Miniatúra a Képes Krónikából
A Szent Anna kápolna a bazilika szomszédságában. A késő gótika időszakában épült 1485 körül. A város egyetlen megmaradt gótikus épülete

1242 tavaszán a tatárok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, melyet azonban a hirtelen jött hóolvadás megvédett a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni. A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város képét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg.

A mohácsi csatát (1526) követően Buda 1541-ben került a török kezére, majd 1543-ban Fehérvár is elesett. A város tevékenyen részt vett a Szapolyai János és I. Ferdinánd közötti pártállásban, amennyiben Szapolyai mellé csatlakozott, s mellette egészen haláláig kitartott. Révay Ferenc mindent elkövetett ugyan, hogy Ferdinándnak nyerje meg, de eredménytelenül, noha Ferdinánd bizonyos Fejér megyei községeket is adományozott a városnak. Végül 1557-ben kelt oklevelével kegyelmébe fogadta.

1688-ig a város végig török kézen volt, eltekintve egyetlen évtől: 1601-ben a várost átmenetileg sikerült visszafoglalni. A török hódoltság idején a város lakosságának nagy része elmenekült, az élet a városban szinte lehetetlenné vált. A megszállók csak néhány épületet emeltek, és sokat leromboltak, illetve az elhanyagolt épületek rommá váltak. Ennek a pusztulásnak esett áldozatul a középkorban még Európa-hírű pompás királyi bazilika is. A török igazgatási beosztás szerint a város a budai vilajet fehérvári szandzsákjának volt a székhelye.

A török kiűzése után a kereskedők és iparosok külföldről jöttek, s az adminisztráció nyelve is német lett.

A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de nem lett többé az ország fővárosa. A későbbi Habsburg uralkodók a törvénykezési napot a hozzájuk közelebb eső Pozsonyba helyezték át, és ott is koronázták magyar királlyá őket, királyi székhelyük pedig Bécs volt. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház építése, a jezsuiták templomépületei. Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. A város fejlődése az 1720 és 1870 közötti képeken jól követhető. 1777-ben Mária Terézia az egyik újonnan alapított püspökség székhelyévé tette a várost. A püspöki palota a királyi bazilika egykori területének egy részére települt, építéséhez sokat felhasználtak az egykori templom kövei közül.

Az inszurrekcióban részt vett a város is, s mikor József nádor 1810-ben ide jött a sereg fölött szemlét tartani, az ő emlékére bontották el a budai kapu melletti bástyákat és nyitották meg a mai Nádor-utcát. 1843-ban a város déli része tűzvész következtében teljesen elpusztult.

A reformkori nemzeti öntudatra ébredés hatása olyan erős volt, hogy a túlnyomórészt német lakosság is fokozatosan beolvadt a magyarságba. 1848. március 15-én a fehérvári polgárság és fiatalság is csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában Fehérvár alig iparosított agrárvárossá vált.

A királyi törvényszéknek, a megyei főügyészségnek és a fogháznak (ma Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) helyt adó épületkomplexum 1902-ben készült el.

A két háború között, a trianoni békeszerződés után viszont fellendülés következett be, a háborús előkészületek miatt több nagyüzemet alapítottak.

A II. világháború után erőltetett iparosítás következett. Többek között alumínium-hengerművet és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évekre 100 ezerre nőtt. A középkori városfalakon kívül mindenütt nagy lakótelepek épültek, a belváros azonban megőrizte barokk karakterét. A legjelentősebb barokk épületek a székesegyház, a püspöki palota és a Városháza.

Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A Romkertben találhatóak a román kori bazilika maradványai és I. István király szarkofágja a 11. századból.

2011. augusztus 20-án, 14 órakor avatták fel a város első rovásírásos helységnévtábláját az Új Csóri úton.[5]

[szerkesztés] Népesség

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége 102 057 fő, ebből 98,9% magyar, 0,4% cigány, 0,3% német, 0,04% szlovák, 0,36% egyéb. Lakott lakások száma: 38 956.

Székesfehérvár lakossága a rendszerváltás óta fokozatosan csökken, 1989 óta mintegy 12 000 fővel csökkent a nagyváros lélekszáma. 2006-tól csekély mértékben ugyan, de újból növekedni kezdett a népesség.

Székesfehérvár lakosságszámának változása 1850-től:

év lélekszám
1850 14 971
1870 22 683
1890 27 548
1900 32 167
1910 36 125
1920 39 109
1930 40 714
1940 47 968
1950 41 534
1960 56 726
1970 78 789
1980 103 310
1989 113 935 (népességi rekord)
1990 108 958
2000 105 119
2010 101 973

[szerkesztés] Gazdaság

Székesfehérvár a Közép-Dunántúl gazdasági központja. Jelentős célpontja a külföldi tőke beáramlásának. Legjelentősebb ágazatai a mechatronika, az elektronika, a szoftveripar, az élelmiszeripar és a logisztika.[6]

[szerkesztés] Infrastruktúra

[szerkesztés] Közlekedés

A város a Dunántúl egyik fő közlekedési csomópontja.[7]

[szerkesztés] Közösségi közlekedés

Hat irányba van vasúti kapcsolata.[7] Két vasúti fővonal érinti: a 30a/30-as vonal Budapest és a Balaton felé, a 20-as Veszprém–Szombathely felé teremt kapcsolatot. Ezen felül mellékvonalakon elérhető Pusztaszabolcs (44), Sárbogárd (45) és Komárom (5) felől is.[8] A 6-os vonalon személyforgalom nincsen, teherszállítás Lovasberényig folyik rajta.

A helyi közösségi közlekedés lefedi az összes főbb útvonalat, kiszolgálva a város ipari parkjait is.[7]

[szerkesztés] Közúti közlekedés

Érinti az M7-es autópálya és a 7-es főút (Budapest ill. a Balaton irányába), valamint a 8-as és a 62-es főút.[7]

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Közoktatás

[szerkesztés] Felsőoktatás

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Eredetileg Ifjúsági és Úttörőház volt. 1974 óta itt működik a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, amit az egyetlen, Székesfehérváron született csillagászról neveztek el (1993-ban).

[szerkesztés] Rendezvények

Szekesfehervarcivertanleginew.jpg

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Turizmus

Székesfehérvár látnivalói:

[szerkesztés] Belváros

A légifelvételen a hozzánk legközelebb eső templom a székesegyház, mögötte jobbra a romkert található. A romkerttől balra található a Püspöki Palota épülete
A római katolikus püspöki székesegyház
„Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.[9]
  • Püspöki székesegyház[11] (a középkori Szent Péter plébániatemplom helyén)
  • Szent Anna kápolna[9][12] (gótikus), amely a város egyetlen változatlanul fennmaradt középkori épülete
  • Kálmáncsehi Domonkos szobra[13] (a Szent Anna kápolna előtt található; Ohmann Béla alkotása)
  • Ferences templom és rendház[9] (Szent Imre-templom, „Barátok temploma”: az egykori királyi palota – így a hagyomány szerint Imre herceg születése – helyén áll)
  • Egyházmegyei Múzeum, benne Prohászka Ottokár Emlékszoba[9] (az egykori ferences rendházban)
  • Tízes huszárok emlékműve[9] (Pátzay Pál szobra)
  • II. világháborús emlékmű (Lugossy Mária alkotása)[9]
  • Ciszterci templom és rendház[9] (rokokó faragott berendezésű sekrestyéje egyedülálló)
  • Szent István Király Múzeum[14], ahol Magyarország második leggazdagabb régészeti gyűjteménye tekinthető meg
  • Fekete Sas Patikamúzeum, ahol a gyógyszerkészítés korabeli eszközei láthatók[15]
  • Mátyás király emlékmű (Melocco Miklós alkotása)[16]
  • Virágóra[9]
  • Deák Gyűjtemény[9] (Oskola utca 10.)
  • Csók István Képtár[9]
  • Babamúzeum[9] (Megyeház utca 17.)
  • Szemináriumi (volt Kármelita) templom[17]
  • Történelmi órajáték[18]
  • Kati néni, a fertályos asszony szobra

[szerkesztés] Máshol

Az Országalma és a püspöki palota
Székesfehérvár-Csalapuszta, Kégl-kastély

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Személyek

Searchtool right.svg  Bővebben: Híres székesfehérváriak listája

[szerkesztés] Testvérvárosok

Testvérvárosai Székesfehérvárnak:[28][29]

[szerkesztés] Érdekességek

[szerkesztés] Galéria

[szerkesztés] Épületek

  • A székesegyház bejáratának részlete a város címerével

  • A Fő utca részlete a ciszterci templom bejáratával és az István Király Múzeummal

  • A püspöki palota főkapuja

  • Prohászka templom

  • A Fekete Sas Patikamúzeum főbejárata és utcai homlokzata

  • A vasútállomás szocreál ablaka

  • Bory-vár bejárata

[szerkesztés] Emlékművek és szobrok

[szerkesztés] Légi felvételek

  • Szekesfehervarcivertanlegi1.jpg
  • Szekesfehervarcivertanlegi2.jpg
  • Szekesfehervarcivertanlegi3.jpg
  • Szekesfehervarcivertanlegi4.jpg

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ↑ Székesfehérvár - a királyok városa (magyar nyelven) (html). Kul-Túra. (Hozzáférés: 2011. május 30.)
  2. ↑ Székesfehérvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. május 30.)
  3. ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)
  4. ↑ Székesfehérvár számokban 1
  5. ↑ [1] fmh.hu
  6. ↑ Adottságaink (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2006. (Hozzáférés: 2012. április 13.)
  7. ^ a b c d Infrastruktúra (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2006. (Hozzáférés: 2012. április 13.)
  8. ↑ Megközelíthetőség (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2006. (Hozzáférés: 2012. április 15.)
  9. ^ a b c d e f g h i j k l m n o Barangolások Fejér megyében tourinform.fejer.hu
  10. ^ a b A középkori Magyarország koronázótemploma Székesfehérvár Királyi bazilikája szikm.hu
  11. ↑ Püspöki székesegyház vendegvaro.hu
  12. ↑ Székesfehérvár, Szent Anna kápolna templom.hu
  13. ↑ Kalmáncsehy Domonkos-szobor muemlekem.hu
  14. ↑ Szent István Király Múzeum museum.hu
  15. ↑ Fekete Sas Patikamúzeum museum.hu
  16. ↑ Mátyás király-emlékmű, Székesfehérvár vendegvaro.hu
  17. ↑ Karmelita Templom (Székesfehérvár) wikimapia.org
  18. ↑ Órajáték - műemlék - Székesfehérvár utazzitthon.hu
  19. ↑ Palotavárosi Skanzen - Palotavárosi Emlékek, Székesfehérvár vendegvaro.hu
  20. ↑ Budenz Ház - Ybl Gyűjtemény museum.hu
  21. ↑ Szent Donát-kápolna vendegvaro.hu
  22. ↑ Csitáry víz és a Csitáry kút szekesfehervar.varosom.hu
  23. ↑ Sóstó természetvédelmi terület utazzitthon.hu
  24. ↑ Székesfehérvár-Víziváros - Jézus Szíve plébánia szfvar.katolikus.hu
  25. ↑ Jézus Szíve Templom szekesfehervar.varosom.hu
  26. ↑ Halesz park szekesfehervar.varosom.hu
  27. ↑ Kisfaludi kastély geocaching.hu
  28. ↑ Partnervárosok névsora szekesfehervar.hu
  29. ↑ Székesfehérvár számokban 7 szekesfehervar.hu
  30. ↑ Bolygót neveztek el Székesfehérvárról - 450 millió km-re is van egy Alba Regia Székesfehérvár város honlapja
  31. ↑ Új kisbolygó Fehérvárnak
  32. ↑ Megtudhatjuk, hogy merre jár az égen az Alba Regia kisbolygó, ha a Your Sky Object Catalogue oldalán megkeressük a nevüket.
  33. ↑ Népszabadság Online: Fehérvári panelprogram: miért az utcát fűtik?

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] További információk

m • v • sz
Magyarország megyei jogú városai
Coat of Arms of Hungary.svg
m • v • sz
Fejér megye városai
megyei jogú városok

Dunaújváros •  Székesfehérvár

 HUN Fejér COA.jpg
Városok

Adony •  Bicske •  Bodajk •  Enying •  Ercsi •  Gárdony •  Martonvásár •  Mór •  Polgárdi •  Pusztaszabolcs •  Rácalmás •  Sárbogárd •  Velence
m • v • sz
A Székesfehérvári kistérség települései
HUN Székesfehérvár COA.jpg
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Székesfehérvár&oldid=11587286”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken