Székesfehérvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székesfehérvár
Megyeszékhely - Fejér megye - Székesfehérvár.jpg
A légifelvételen a hozzánk legközelebb eső templom a székesegyház, mögötte jobbra a romkert található. A romkerttől balra található a Püspöki Palota épülete.
Székesfehérvár címere
Székesfehérvár címere
Becenév: A királyok városa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Kistérség 2012-ig Székesfehérvári
Jogállás megyeszékhely
megyei jogú város
Alapítás éve 972[1]
Polgármester Dr. Cser-Palkovics András (FIDESZ)[2]
Irányítószám 8000
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 101 722 fő (2012. jan 1.)[3] +/-
Népsűrűség 595,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 170,89 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj Sárrét[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Székesfehérvár (Magyarország)
Székesfehérvár
Székesfehérvár
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47° 11′ 19,57″, k. h. 18° 24′ 49,82″
Székesfehérvár (Fejér megye)
Székesfehérvár
Székesfehérvár
Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47° 11′ 19,57″, k. h. 18° 24′ 49,82″
Székesfehérvár weboldala

Székesfehérvár (szlovákul Stoličný Belehrad, horvátul Stolni Biograd, németül Stuhlweißenburg, latinul Alba Regia, lengyelül Białogród, szerbül Stolni Beograd / Столни Београд) megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye, Magyarország kilencedik legnagyobb városa. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely.

Tartalomjegyzék

Földrajz [szerkesztés]

Budapest és a Balaton között félúton fekszik, a Velencei-hegység DNy-i letörésének peremén, két egymásra merőleges árkos vetődésben kialakult süllyedék kereszteződésében a Móri-árok déli, mezőföldi nyílásában. A Velencei-tótól 15 km-re található.[6] Területe változatos tájegyüttes része, amely nagyobbrészt síksági és dombsági, kisebb részt pedig hegységi felszíntípusokból áll, túlnyomórészt mezőföldi tájvonások uralkodnak. A város előnyös helyzeti energiáját elsősorban a Móri-árok adja, e mellett a Dunántúlt Ny-K-i irányban keresztező forgalomnak is fontos helye. A város a Mezőföld centruma, legfőbb természeti adottsága, völgybejárati fekvéséből, közlekedés-földrajzi helyzetéből adódik.[7]

Történelem [szerkesztés]

Székesfehérvár visszafoglalása 1601-ben
A középkori romkert, nemzeti emlékhely
A Szent Anna kápolna a bazilika szomszédságában. A késő gótika időszakában épült 1485 körül. A város egyetlen megmaradt gótikus épülete
Az égő székesfehérvári bazilika. Miniatúra a Képes Krónikából
13. századi lakóház, Goldziher Ignác szülőháza

A kezdetektől a római korig [szerkesztés]

A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évezred) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál az Adria és Itália felé.

A középkori Székesfehérvár [szerkesztés]

A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt.

Szent István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038). (A bazilika azonban egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron nem alapított püspökséget, valószínűleg az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándékától vezérelve. A város egyházi jelentőségét a középkorban az itt működő tekintélyes társaskáptalan adta.) Évente kétszer tartottak itt királyi törvénykezési napot. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek Fehérváron.

A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. A 12. század fokozta Székesfehérvár jelentőségét. Megjelennek a Szent János-lovagok. Kolostorukat – a Sziget nyugati oldalán – még a század közepe táján kezdte építeni Martirius esztergomi érsek, de a befejezést III. Béla anyja, Eufrozina eszközölte (őt ide is temették). A konvent, mint hiteles hely országos szerepet vitt a magyar jogi élet lebonyolításában. A III. Béla által megalapított és az írásbeliség végzésével megbízott kancelláriának a megindulása is Székesfehérvárhoz kapcsolódik, amennyiben annak vezetői jobbára a székesfehérvári prépostok voltak. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.

1242 tavaszán a tatárok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, melyet azonban a hirtelen jött hóolvadás megvédett a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni. A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város képét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg.

Székesfehérvár a török hódoltság idején [szerkesztés]

A mohácsi csatát (1526) követően a város Szapolyai János és I. Ferdinánd harcában az előbbi mellé állt, s mellette egészen haláláig kitartott annak ellenére, hogy Révay Ferenc nádori helytartó mindent elkövetett, hogy Ferdinándnak nyerje meg. Ferdinánd még bizonyos Fejér megyei községeket is adományozott a városnak. 1543-ban Fehérvár is török kézre került. A város polgárai ugyanis megelégelve az ostromot, a Varkocs György várkapitány vezette kitörő csapatokat a városból kizárták és őket így az oszmánok lekaszabolták. A török hódoltság idején a város eredeti lakosságának nagy része elmenekült, helyükre jórészt délszláv lakosság költözött. Fehérvár templomainak egy részét dzsámivá alakították, többek között a Szent Anna kápolnát is. Az ekkor épült török fürdőnek ma már csak romjai láthatóak.

A török igazgatási beosztás szerint a város a budai vilajet fehérvári szandzsákjának volt a székhelye. 1688-ig a város végig török kézen volt, eltekintve egyetlen évtől: A tizenöt éves háború során 1601-ben a várost átmenetileg sikerült visszafoglalni. Bár az ostromot átvészelte, mégis ekkor pusztult el a Szent István által építtetett, majd az Anjouk és később Mátyás által kibővíttetett pompás királyi bazilika amikor a tornyában tárolt puskapor felrobbant. A következő évi sikeres török ostrom idején esett fogságba a város alkapitánya, a kalandos életű Wathay Ferenc is.

A török kiűzése után [szerkesztés]

A török kiűzése után a kereskedők és iparosok külföldről jöttek, s az adminisztráció nyelve is német lett. A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de többé már nem lett sorolható az ország központi városai közé. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház építése, a jezsuiták templomépületei. A Városháza épülete az 1710-es években készült el.[8] Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. 1777-ben Mária Terézia az egyik újonnan alapított püspökség székhelyévé tette a várost. A püspöki palota a királyi bazilika egykori területének egy részére települt, építéséhez sokat felhasználtak a Szent István-féle templom kövei közül, amelynek utolsó még álló kápolnáját is ekkor bontották le. A székesegyház új épületét 1758-ban kezdték el építeni, melyhez felhasználták a régi plébánia falait. A templom a város, az egyházközség és a jezsuiták adományából 1768-ra nyerte el mai formáját.[9] A belváros – más dunántúli városokhoz hasonlóan – megőrizte középkori utcaszerkezetét, mely a vár két kapuján keresztül kapcsolódott az azt körülvevő városrészekhez. A vár zártsága a XIX. század első harmadában szűnt meg, amikor új utcák épültek, s kapcsolták a külvárosokat a történelmi városmaghoz. A belváros szerkezetét jelentősen megváltoztatta a Palotai kapu, illetve a Budai kapu melletti várfal 1809-es lebontása, ekkor ugyanis 1810-ben József nádor érkezett a Fejér vármegyei felkelő sereg megszemlélésére. A Budai kaput 1872-ben bontották le, mivel a városi magisztrátus szűknek találta a városkaput, így több polgári ház ház és várfal lebontásával megnyitották a Nádor-utcát, a mai Fő utcát. 1843-ban a város déli része tűzvész következtében teljesen elpusztult.

Székesfehérvár a reformkorban [szerkesztés]

A reformkori nemzeti öntudatra ébredés hatása olyan erős volt, hogy a túlnyomórészt német lakosság is fokozatosan beolvadt a magyarságba. 1848. március 15-én a fehérvári polgárság és fiatalság is csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában Fehérvár alig iparosított agrárvárossá vált. Gazdaságának fejlődése csak a vasút kiépülésével vett új lendületet. Előbb 1860-ban a Székesfehérvár-Újszőny-vasútvonalon, majd 1861-ben a Buda-Kanizsa-vasútvonalon indult meg a forgalom. A fellendülés bizonyítéka a korszakban épült – immár emeletes – lakó- és középületek sora. A királyi törvényszéknek, a megyei főügyészségnek és a fogháznak (ma Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) helyt adó épületkomplexum 1902-ben készült el.

A város a két háború között [szerkesztés]

A két háború közötti időszakban egyrészt az 1938-as Szent István emlékévre való készülődés jegyében gyúrták át jelentősen a belváros arculatát, másrészt a háborús előkészületek miatt több nagyüzemet alapítottak, többek között a Videoton jogelődjét, a Vadásztölténygyárat.

1945-től napjainkig [szerkesztés]

A II. világháború után erőltetett iparosítás következett. Többek között alumínium-hengerművet és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évekre 100 ezerre nőtt. A középkori városfalakon kívül mindenütt nagy lakótelepek épültek, a belváros azonban megőrizte barokk karakterét. A legjelentősebb barokk épületek a székesegyház, a püspöki palota és a Városháza.

Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A Romkertben találhatóak a román kori bazilika maradványai és I. István király szarkofágja a 11. századból.

Városrészek [szerkesztés]

  • Belváros
  • Palotaváros
    • Palotavárosi lakótelep
  • Tóvárosi lakónegyed1
  • Víziváros
    • Vízivárosi lakótelep
  • Vasútvidék
  • Búrtelep
  • Váralja
  • Felsőváros
  • Királykút lakónegyed2
  • Vezér utcák
    • Almássy-telep3
    • Fáy András lakótelep
  • Író utcák
  • Öreghegy
  • Ráchegy
  • Feketehegy
  • Szárazrét
  • Szedreskerti lakónegyed4
  • Maroshegy
  • Alsóváros
  • Őrhalmi szőlők
  • Vásárhelyi úti lakótelep
  • Kisfalud
  • Börgönd
  • Csala


  • 1régen Dr. Münnich Ferenc lakótelep
  • 2régen November 24. lakótelep
  • 3régen Novák Károly lakótelep
  • 4régen Pintér Károly lakótelep

Önkormányzat és közigazgatás [szerkesztés]

A város polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:

Népesség [szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége 106 346 fő, ebből 98,9% magyar, 0,4% cigány, 0,3% német, 0,04% szlovák, 0,36% egyéb. Lakott lakások száma: 38 956.

Székesfehérvár lakossága a rendszerváltás óta fokozatosan csökken, 1989 óta mintegy 7 000 fővel.

Székesfehérvár lakosságszámának változása 1850-től:

Gazdaság [szerkesztés]

Székesfehérvár a Közép-Dunántúl gazdasági központja. Jelentős célpontja a külföldi tőke beáramlásának. Legjelentősebb ágazatai a mechatronika, az elektronika, a szoftveripar, az élelmiszeripar és a logisztika.[10]

Áruházak [szerkesztés]

  • Alba Plaza bevásárlóközpont – Palotai út 1.
  • Aldi diszkontáruház – Szt. Flórián krt. 11.
  • Auchan hipermarket – Holland fasor 2.
  • Baumax barkácsáruház – Budai út 171.
  • Coop szupermarket (29 db) – Tóvárosi ltp. 8., Szedreskerti ltp. 32., Lövölde u. 36., Széchenyi u. 32., Eszperantó tér 1., Királykút ln. 19., Fórum tér 1., Zombori út 16., Pozsonyi út 99/b, Beregszászi u. 2., Farkasvermi út 40., Balatoni út, Fáy András u., Séd u. 3., Király sor 55., Zsolnai u. 41., Liszt Ferenc u. 3., Deák Ferenc u. 27., Lévai u. 2., Móri út 39., Rákóczi u. 33., Vásárhelyi út 19., József Attila u. 10-12., Prohászka O. út 67., Nefelejcs u. 12/a, Mátyás király krt. 23., Szilvasziget üzletsor, Tolnai u. 24., Tóvárosi ltp. 6188. Hrsz.
  • Fehérvár Áruház (Skála)
  • Interspar hipermarket (2 db) – Budai út 41., Balatoni út 44-46.
  • Lidl diszkontáruház (3 db) – Mártírok útja 11., Balatoni út 21., Farkasvermi út
  • Media Markt műszaki áruház – Palotai út 6.
  • Metro raktáráruház – Jezsuita u. 1.
  • Park Center bevásárlóközpont
  • Penny Market (2 db) – Tobak u., Széchenyi u. 92.
  • Praktiker – Balatoni út 44-46.
  • Spar szupermarket (7 db) – Balatoni út 70., Sziget u. 41., Vízivárosi ltp., Palotai út 58., Jancsár köz 1., Pozsonyi út 10., Rákóczi u. 3-5.
  • Tesco hipermarket (2 db) – Aszalvölgyi út 1., Palotai út 6.
  • Vianni diszkontáruház – Széchenyi u. 1., Palotai út 10.

Közlekedés [szerkesztés]

A vasútállomás főhomlokzata

A város a Dunántúl egyik fő közlekedési csomópontja.[11]

Közösségi közlekedés [szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: Székesfehérvár tömegközlekedése

Hat irányba van vasúti kapcsolata.[11] Két vasúti fővonal érinti: a 30a/30-as vonal Budapest és a Balaton felé, a 20-as Veszprém–Szombathely felé teremt kapcsolatot. Ezen felül mellékvonalakon elérhető Pusztaszabolcs (44), Sárbogárd (45) és Komárom (5) felől is.[12] A 6-os vonalon személyforgalom nincsen, teherszállítás Lovasberényig folyik rajta.

A helyi közösségi közlekedés lefedi az összes főbb útvonalat, kiszolgálva a város ipari parkjait is.[11]

Közúti közlekedés [szerkesztés]

Érinti az M7-es autópálya és a 7-es főút (Budapest ill. a Balaton irányába), valamint a 8-as Veszprém, Körmenden át Graz irányába, a 81-es főűt Győr felé, a 62-es főút Dunaújváros felé és a 63-as főút Szekszárd irányába.[11]

Oktatás [szerkesztés]

A városközpont, a kép közepén a Szent Imre ferences templommal
A légifelvételen a hozzánk legközelebb eső templom a székesegyház, mögötte jobbra a romkert található. A romkerttől balra található a Püspöki Palota épülete
Virágóra a Fő utcán
A Zichy liget öntöttvas zenepavilonja

Felsőfokú intézmények [szerkesztés]

Középfokú intézmények [szerkesztés]

Alapfokú intézmények [szerkesztés]

Kultúra [szerkesztés]

Kulturális intézmények [szerkesztés]

Rendezvények [szerkesztés]

Művészetek [szerkesztés]

Helyi média [szerkesztés]

  • Fehérvár TV – városi televíziócsatorna
  • Alba Orion – székesfehérvári sporteseményeket közvetítő televíziócsatorna
  • Fehérvár Rádió – helyi rádióadó
  • Vörösmarty Rádió – helyi rádióadó
  • Táska Rádió – helyi diákrádió
  • Fejér Megyei Hírlap – független megyei napilap
  • FehérVár – ingyenes hetilap

Látnivalók [szerkesztés]

A római katolikus püspöki székesegyház
Az Országalma és a püspöki palota
Székesfehérvár-Csalapuszta, Kégl-kastély
„Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.[13]

Műemlékek [szerkesztés]

  • Árpád fürdő, Kossuth u. 12./Várkörút 25.
  • Bajzáth-ház, Szent István tér 5.
  • Budenz-ház, Ybl Múzeum, Arany János u. 12.
  • Cisztercita Gimnázium, Oskola u. 7.
  • Cisztercita rendház, Fő u. 6.
  • Evangélikus templom, Szekfű Gyula u. 1.
  • Fekete Sas Patikamúzeum, Fő u. 5.
  • Fekete Sas Szálló, Ady Endre u. 7.
  • Felsővárosi római katolikus plébániaház, Móri út 18-20.
  • Felsővárosi római katolikus plébániatemplom, Móri út
  • Ferences rendház, Városház tér 4.
  • Font-Caraffa-ház, Oskola u. 2-4., Jókai u. 1-3.
  • Gerchard-ház, Basa u. 1.
  • Görögkeleti szerb templom, Rác templom, Rác u.
  • Hentel-kápolna (Szent Anna), Arany János u.
  • Hermann László Zeneiskola, Városház tér 3.
  • Hiemer-ház, Jókai u. 1.
  • Izraelita szeretetház, Várkörút 19.
  • Kalmáncsehy Domonkos-szobor, Arany János u.
  • Karmelita kolostor; Papi otthon, Petőfi u. 2.
  • Királykút, lakóház, Mikszáth Kálmán u.
  • Lakóépület, Koronázó tér 3. és 4.
  • Lakóház és városfal, Liszt Ferenc u. 11.
  • Lakóház és városfal, Piac tér 2.
  • Lakóház és városfal, Táncsics Mihály u. 4.
  • Lakóház és városfal; ált. isk., Szent István tér 4., Budai út 4.
  • Lakóház, Arany János u. 16.
  • Lakóház, Kossuth u. 11.
  • Lakóház, Lépcső u. 1./Liszt Ferenc u. 2.
  • Lakóház, Liszt Ferenc u. 9.
  • Istenszemes ház, Megyeház u. 11.
  • Lakóház, múzeum, Rác u. 19.
  • Lakóház, Pelikán fogadó, Kossuth u. 15.
  • Lakóház, római katolikus plébánia, Arany János u. 9.
  • Lakóház, Városház tér 2.
  • Lakóház, Vasvári Pál u. 5.
  • Lakóház; Deák-gyűjtemény, Oskola u. 10.
  • Lakóház; levéltár, Szent István tér 3.
  • Lakóház; OMvH irodaház, Arany János u. 10.
  • Lakóház; Schaár-gyűjtemény, Jókai u. 11.
  • Laktanya, Malom u. 2.
  • Lukács-ház, Bástya u. 4.
  • Magyar Király Szálló; Zichy-ház, Fő u. 10.
  • Mária-oszlop, Móri út
  • Mária-szobor, Piac tér
  • Megyeháza, Szent István tér 9.
  • Nepomuki Szent János-szobor, Móri út
  • Öntöttvas zenecsarnok, Zichy liget
  • Ősfehérvár vendéglő, Táncsics Mihály u. 1.
  • Pávás-ház és városfal, Kossuth u. 10.
  • Az elpusztult Posgay-ház kőkeretes kapuja, Megyeház u. 8.
  • Püspöki palota, Városház tér 5.
  • Református templom, Széchenyi út 16.
  • Régi megyeháza és városfal; Várostörténeti múzeum, Megyeház u. 17.
  • Cisztercita templom, Fő u. 6., Szent János köz
  • Szent Imre-templom, Városház tér 4.
  • Szent István püspöki székesegyház, II. János Pál pápa tér
  • Szemináriumi templom, Petőfi u. Kossuth u. sarok
  • Romkert, Koronázó tér
  • Say-ház, Vörösmarty tér 8.
  • Splényi-ház, Budai út 22.
  • Szent István-szobor
  • Szentháromság-szobor, Móri út/Havranek J. u.
  • Szerb temető sírkövei, Palotai út
  • Szőgyény-Marich-ház és városfal, Liszt Ferenc u. 1.
  • 10-es huszárok emlékműve, Városház tér
  • Török fürdő romjai, Jókai u. 2.
  • Várfalak: Várkörút, Bástya u. 3., Jókai u. 2., Piac tér, Ady Endre u. 9-11.
  • Varkocs-szobor, Fő u.
  • Városháza, Városház tér 1.
  • Városi vízimalom és serfőző, Sörház tér 1.
  • Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és Csók István Képtár, Bartók Béla tér
  • Vörösmarty Mihály szobra, Vörösmarty tér
  • Wathay Ferenc emlékműve, Prohászka liget
  • Wertheim-ház, Zichy liget 1.
  • Zárda és városfal; levéltár, Szent István tér 2.
  • Zichy-palota, Kossuth u. 1./Városház tér 1.

Sport [szerkesztés]

A Sóstói Stadion

Egyesületek

Létesítmények

  • Sóstói Stadion
  • MÁV Előre Stadion
  • Mezővári József Sportpálya
  • Alba Regia Sportcentrum
  • Bregyó közi Ifjúsági- és Sportcentrum
  • Köfém Sportcsarnok
  • Csitáry G. Emil Uszoda és Strand

Személyek [szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: Híres székesfehérváriak listája

Testvérvárosok [szerkesztés]

Rovásírásos helynévtábla
Órajáték a Pelikán Udvarban

Testvérvárosai Székesfehérvárnak:[32][33]

Érdekességek [szerkesztés]

  • Az Alba Regia nevet, Fehérvár középkori latin nevét viseli egy 2001-ben felfedezett kisbolygó. A kisbolygó egyik felfedezője, Fűrész Gábor fehérvári származású.[34] További 3 kisbolygó pedig három Fehérvárhoz kötődő személyről kapta a nevét: Terkán Lajosról, Ybl Miklósról és Hajmási Józsefről.[35][36]
  • Magyarországon itt újították föl a legtöbb panelházat az ún. Panelprogram keretén belül, EU-s és kormányzati támogatásból.[37]
  • 2011. augusztus 20-án, 14 órakor avatták fel a város első rovásírásos helységnévtábláját az Új Csóri úton.[38]

Képgaléria [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Székesfehérvár - a királyok városa (magyar nyelven) (html). Kul-Túra. (Hozzáférés: 2011. május 30.)
  2. ↑ Székesfehérvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. május 30.)
  3. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2012. szeptember 10.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  6. ↑ Székesfehérvár számokban 1
  7. ↑ http://www.albaarchivum.hu/id-44-varostorteneti_osszefoglalo.html
  8. ↑ http://www.albaarchivum.hu/id-44-varostorteneti_osszefoglalo.html
  9. ↑ http://www.albaarchivum.hu/id-44-varostorteneti_osszefoglalo.html
  10. ↑ Adottságaink (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2006. (Hozzáférés: 2012. április 13.)
  11. ^ a b c d Infrastruktúra (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2006. (Hozzáférés: 2012. április 13.)
  12. ↑ Megközelíthetőség (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2006. (Hozzáférés: 2012. április 15.)
  13. ^ a b c d e f g h i j k l m n Barangolások Fejér megyében tourinform.fejer.hu
  14. ^ a b A középkori Magyarország koronázótemploma Székesfehérvár Királyi bazilikája szikm.hu
  15. ↑ Püspöki székesegyház vendegvaro.hu
  16. ↑ Székesfehérvár, Szent Anna kápolna templom.hu
  17. ↑ Kalmáncsehy Domonkos-szobor muemlekem.hu
  18. ↑ Szent István Király Múzeum museum.hu
  19. ↑ Fekete Sas Patikamúzeum museum.hu
  20. ↑ Mátyás király-emlékmű, Székesfehérvár vendegvaro.hu
  21. ↑ Karmelita Templom (Székesfehérvár) wikimapia.org
  22. ↑ Órajáték - műemlék - Székesfehérvár utazzitthon.hu
  23. ↑ Palotavárosi Skanzen - Palotavárosi Emlékek, Székesfehérvár vendegvaro.hu
  24. ↑ Budenz Ház - Ybl Gyűjtemény museum.hu
  25. ↑ Szent Donát-kápolna vendegvaro.hu
  26. ↑ Csitáry víz és a Csitáry kút szekesfehervar.varosom.hu
  27. ↑ Sóstó természetvédelmi terület utazzitthon.hu
  28. ↑ Székesfehérvár-Víziváros - Jézus Szíve plébánia szfvar.katolikus.hu
  29. ↑ Jézus Szíve Templom szekesfehervar.varosom.hu
  30. ↑ Halesz park szekesfehervar.varosom.hu
  31. ↑ Kisfaludi kastély geocaching.hu
  32. ↑ Partnervárosok névsora szekesfehervar.hu
  33. ↑ Székesfehérvár számokban 7 szekesfehervar.hu
  34. ↑ Bolygót neveztek el Székesfehérvárról - 450 millió km-re is van egy Alba Regia Székesfehérvár város honlapja
  35. ↑ Új kisbolygó Fehérvárnak
  36. ↑ Megtudhatjuk, hogy merre jár az égen az Alba Regia kisbolygó, ha a Your Sky Object Catalogue oldalán megkeressük a nevüket.
  37. ↑ Népszabadság Online: Fehérvári panelprogram: miért az utcát fűtik?
  38. ↑ [1] fmh.hu

Források [szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Sárkeresztes, Moha Zámoly Pátka, Lovasberény Héraldique meuble compas.svg
Csór

Észak
Nyugat  Székesfehérvár  Kelet
Dél

 Pákozd, Gárdony
Szabadbattyán, Úrhida Aba Seregélyes
m • v • sz
Magyarország megyei jogú városai
Coat of Arms of Hungary.svg
m • v • sz
Fejér megye városai
megyei jogú városok

Dunaújváros •  Székesfehérvár

 HUN Fejér COA.jpg
Városok

Adony •  Bicske •  Bodajk •  Enying •  Ercsi •  Gárdony •  Martonvásár •  Mór •  Polgárdi •  Pusztaszabolcs •  Rácalmás •  Sárbogárd •  Velence
m • v • sz
A Székesfehérvári kistérség települései
HUN Székesfehérvár COA.jpg
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Székesfehérvár&oldid=13550974”